A hiragana - Dakuten és Handakuten

27 4 3
                                    

Habár ebben a fejezetben nem fogunk több karaktert tanulni, azért a hiraganát még nem tekinthetjük teljes mértékben befejezettnek. Tudni illik csakúgy mint magyarul, japánul is kaphatnak ékezeteket az írásjelek, amellyel kicsit módosul a kiejtésük. Vegyük például az alábbi japán szót: yagate ("egyszer csak", "csakhamar"). Világos hogy lesz benne や (ya) és て (te), ga szótagról viszont eddig még nem volt szó. Pontosan azért, mert a ga nem egy külön hiragana, hanem egy már meglévő hiragana ékezetes alakja. Így:

A が (ga) hangot a か (ka) hiraganából képezzük úgy, hogy a jobb felső sarkába teszünk két kis vesszőt ékezetként (ezt a fajta ékezetet dakutennek hívják)

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

A が (ga) hangot a か (ka) hiraganából képezzük úgy, hogy a jobb felső sarkába teszünk két kis vesszőt ékezetként (ezt a fajta ékezetet dakutennek hívják). Ezt a többi k hangot tartalmazó hiraganával is el lehet játszani. Így:

A k típusú hiraganák

1. か (ka) -> が (ga)

Kiejtés:

2. き (ki) -> ぎ (gi)

Kiejtés: gi

3. く (ku) -> ぐ (gu) (itt a く "belsejébe" kerül az ékezet)

Kiejtés:

4. け (ke) -> げ (ge)

Kiejtés: ge

5. こ (ko) -> ご (go)

Kiejtés: go

Gyakorlásképp pár szó:

・やがて (yagate)             - egyszer csak, csakhamar
・ぎん (gin)                             -     ezüst
・およぐ (oyogu)                  -     úszni
・まんげつ (mangetsu) - telihold
・にほんご (nihongo)        -     japán nyelv

A s típusú hiraganák

Az s hangot tartalmazó hiraganák (ide értve a し (shi)) is kaphatnak dakutent, amelynek következtében az s hang z-re módosul.

1. さ (sa) -> ざ (za)

Kiejtés:

2. し (shi) -> じ (ji)

Kiejtés: dzsi (vigyázat, nem zi)

3. す (su) -> ず (zu)

Kiejtés:

4. せ (se) -> ぜ (ze)

Kiejtés: ze

5. そ (so) -> ぞ (zo)

Kiejtés: zo

Gyakorlásképp pár szó:

・さまざま (samazama) - különféle, sokféle
 ・はじ (haji)                             -     szégyen
・かず (kazu)                            -     szám
・ぜんぜん (zenzen)             -     egyáltalán (nem)
・かぞく (kazoku)                  -     család

日本語を学ぶには?, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora