日本語を学ぶには？, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!

Igékkel használt ragok

Ettől fogva egyelőre az igék udvarias ragozását fogom használni. A japán nyelvvizsga is ezt várja el a kezdőktől, és a legtöbb tankönyv is így tanítja az elején, úgyhogy ettől most nem térnék el. Majd tanulni fogjuk a "sima", lazább ragozást is.

A を rag

Jó ezt már láttuk korábban, és tudjuk, hogy a tárgyat jelöli a mondatban, azaz gyakorlatilag ugyanaz, mint a magyar -t tárgyrag. Azért jöjjön még pár példa vele:

まいあさ　コーヒーを　のみます。
Minden reggel iszok kávét.

Ha kontextus vagy téma megjelölése nélkül mondunk egy mondatot, akkor azt a japánok általában első szám első személynek veszik, úgyhogy ezentúl én is ezt fogom tenni.

わたしは　よく　テレビを　みます。
Én gyakran nézek tévét.

たかはしさんは　ときどき　ばんごはんを　たべません。
Takahashi-san néha nem eszik vacsorát.

かれは　おんがくを　ききません。
Ő nem hallgat zenét.

A に rag

Egyelőre két fő használatát tanuljuk meg.

1. idővel kapcsolatos kifejezések

Órák (〜じ számlálószóval jelölve), napok nevei után használjuk. Például:

まいあさ　６じに　おきます。
Minden reggel hatkor kelek.

まいばん　11じに　ねます。
Minden este tizenegykor alszok/fekszek.

Ha a 〜ごろ, azaz ~körül szócskát használjuk, akkor nem szükséges a に (de kitehetjük). Így:

きょう　６じごろ　ねます。
きょう　６じごろに　ねます。
Hat óra körül fekszem ma.

Látható, hogy ekkor a magyar -kor toldaléknak felel meg.

どようびに　さかなを　たべます。
Halat fogok enni szombaton.

かようびに　にほんごを　べんきょうします。
Japánt fogok tanulni kedden.

Itt pedig a magyar -on, -en toldaléknak felel meg.

Figyelem az olyan szavaknál, mint pédlául az いま, きょう, あした vagy あさって nem használunk に ragot, csak a hét konkrét napjainál. Bár sokszor egyébként onnan is lehagyják, főleg a beszélt nyelvben. Olyan időhatározóknál, amelyekben szám van (pl. 6 óra) viszont kötelező használni. Azt, hogy pontosan hol és mikor szoktak に ragot használni, azt jobb tapasztalat útján megtanulni. Például a következő két mondat mindegyike helyes, embere válogatja, hogy ki hogy mondja:

しゅうまつ、なにを　しますか？
しゅうまつに　なにを　しますか？
Mit fogsz csinálni hétvégén?

Itt most egyébként a なに kérdőszó nem rövidül なん-ra, hiszen a を hiragana nem d vagy n hanggal kezdődik.

2. mozgással kapcsolatos igék úticélja

A に rag előjön még a mozgást kifejező igék (pl. いく, くる, かえる) esetében is a mozgás "úticélját" jelezvén. Például:

きょう　がっこうに　いきません。
Nem megyek ma iskolába.

こうえんに　いきます。
Elmegyek a parkba.