Ismét egy nagy, de elég fontos igeragozási blokk következik. Azért aggodalomra semmi ok, a múltidő koránt sem tartalmaz annyi rendhagyást mint például az angol vagy a francia, relatíve logikus szabályokra épül az egész.
A létige
Tekintsük át a létige eddig ismert ragozásait! Vegyük hozzá most a laza ragozásokat is, de azokról majd később lesz szó részletesen.
Ragozatlan: だ
Udvarias: です
Tagadó: じゃない
Udvarias tagadó: じゃないです
És most következzen a múltidő!
Múlt: だった
Udvarias múlt: でした
Tagadó múlt: じゃなかった
Udvarias tagadó múlt: じゃなかったです
Használatukban semmi rendhagyó nincs, de azért nézzünk pár példát.
きのうは 月曜日でした。
Tegnap hétfő volt.
きのうは 日曜日じゃなかったです。
Tegnap nem vasárnap volt.
Ennyire egyszerű...
Az Ichidan igék múltideje
Ismételjük át az eddig ismert ragozásokat a たべる ige segístégével.
Ragozatlan: たべる
Udvarias: たべます
Tagadó: たべない
Udvarias tagadó: たべません
Egy Ichidan ige múltidejú ragozásához nincs más dolgunk, mint leválasztani az ige végéről a る-t, és a helyére csatolni a た-t. Például: たべる -> たべた.
Az udvarias múltidőhőz leválasztjuk az ige végéről a る-t, és a helyére tesszük a ました ragozást. Így: たべる -> たべました.
Múltidejű tagadáshoz leválasztjuk az ige végéről a る-t, és a helyére tesszük a なかった ragozást. Így: たべる -> たべなかった.
Udvarias múltidejű ragozáshoz leválasztjuk az ige végéről a る-t, és a helyére tesszük a ませんでした ragozást. Így: たべる -> たべませんでした. Látható, hogy ez gyakorlatilag a jelen idejű udvarias tagadásból (ません) és a múltidejű udvarias létigéből (でした) áll.
Nézzünk egy-két példát:
わたしは きのう えいがを みませんでした。
Én nem néztem filmet tegnap.
けさ 十時に おきました。
Tízkor keltem ma reggel.
さかなは たべませんでした。
Halat, azt nem ettem.
きのうは 八時に ねました。
Tegnap nyolckor feküdtem le.
A Godan igék múltideje
A Godan igék mútlideje valószínűleg a "legnehezebb" ragozás az egész japánban. Elég sok szabály van attól függően, hogy mi az igevégződés, de ne aggódjatok, csak meg kell szokni őket. Na de nem ijeszgetlek titeket tovább, inkább nézzük meg az eddig is ismert ragozásokat a のむ ige segítségével!
Ragozatlan: のむ
Udvarias: のみます
Tagadó: のまない
Udvarias tagadó: のみません
A múlt idő attól függ, hogy az ige milyen hiraganára végződik:
1. る, う vagy つ végződés esetén
Leválasztjuk az igéről az utolsó hiraganát (ami ugye る, つ vagy う), és a helyére tesszük a った (dupla た) ragozást.
Például a かう (venni, vásárolni) igével: かう -> かった.
Vagy a かえる igével (ami ugye kicsit rendhagyó, hiszen Ichidannak tűnik, de Godanként ragozzuk): かえる -> かえった
KAMU SEDANG MEMBACA
日本語を学ぶには？, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!
NonfiksiÉrtelemszerűen a japán nyelvről és annak tanulásáról fog szólni. Azok is olvashatják, akiknek eddig nem sok közük volt a japánhoz, de természetesen egy kis előképzettség és harci tapasztalat sosem árt (azért nem kell durva dolgokra gondolni, ha pl...
