日本語を学ぶには？, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!

A létezés egy kicsit másképp

Azt már tudjuk, hogy ha meg szeretnénk állapítani valamiről, hogy micsoda, akkor a valamiはvalamiです szerkezetet használjuk. Mi van viszont akkor, ha a következőt szeretnénk mondani japánul: Van egy macska a szobában. Magyarul itt is a "van" létigét használjuk, viszont kicsit másképp. Itt nem azon van a hangsúly, hogy valamiről megállapítsuk, hogy micsoda, hanem egy dolog létezését fejezzük ki. Japánban erre a célra nem a です-t, hanem az ある és いる igéket használjuk. Az ある ige élettelen, míg az いる ige élő dolgok létezését fejezi ki.

Ahhoz, hogy ezzel a kettővel mondatokat tudjuk alkotni, szükségünk lesz a が ragra. A が az alanyt jelöli a mondatban, jelen esetben a létezés alanyát (a dolgot ami létezik). Például:

ねこがいます。
Van egy macska.

本があります。
Van egy könyv.

机があります。
Van egy íróasztal.

A が-t akkor használjuk, ha az alany megjelenik a mondatban, de nem témaként áll. A fenti mondatok magyar fordításában sincs téma, csak alanyok. Természetes témaként is használhatjuk őket, de akkor kicsit más jelentést kapnak a mondatok:

ねこはいます。
Macska, az van.

Úgy hangzik, mintha össze akarnánk vetni valamivel a macskát. Például:

ねこはいます。でも、いぬはいません。
Macska van. De kutya nincs.

Ezzel szemben a が-s változat egy semleges kijelentés.

Fontos, hogy az ilyen fajta létezés helyszínét nem a で raggal, hanem a に raggal jelöljük. Például:

へやに　ねこが　います。
Van egy macska a szobában.
Egy macska van a szobában.

あそこに　レストランが　あります。
Van ott egy étterem.
Egy étterem van ott.

おおさかに　おしろが　たくさん　あります。
Sok kastély van Oszakában.

おしろ　　ー　kastély, vár
たくさん　ー　sok

Az ある igét nem csak konkrét tárgyak létezésének kifejezésére használhatjuk, hanem pl. eseményekre, elvontabb dolgokra is:

金曜日に　にほんごの　テストが　あります。
Lesz egy japán dolgozat pénteken.

Magyarul is létigét használunk egyébként (lesz).

～～～～～～Egy kis haladó extra～～～～～～

Ha az ある ige valamilyen esemény létezését fejezi ki, akkor a に rag helyett mégis a で rag jelöli a helyszínt:

かわべで　はなびたいかいが　あります。
Tűzijáték lesz a folyóparton.

かわべ　                    ー　folyópart
はなびたいかい　ー　tűzijáték

～～～～～～～～～～～～～～～～～～～～～～

Az előző szókincses leckében tanul mögött, előtt, mellett, stb. szavakat gyakran használjuk az ある、いる igékkel. Például:

がっこうの　まえに　こうえんが　あります。
Van egy park az iskola előtt.

ほんやの　となりに　びょういんが　あります。
Van egy kórház a park mellett.

かばんの　よこに　本があります。
Van egy könyv a táska mellett.

Bár a となり és a よこ szavak ugyanúgy mellett-nek fordítandók, van köztük különbség. A となり jelentése közelebb áll a szomszédja kifejezéshez. Ez egyrészt azt, hogy a két dolog ugyanabba a kategóriába kell essen, azaz となり-val csak két embert, két épületet vagy két várost jelölhetünk (stb.). Például:

たなかさんの　となりに　せんせいが　あります。
Van egy tanár Tanaka-san mellett.

ぎんこうの　となりに　がっこうが　あります。
Van egy iskola a bank mellett.

Másrész, a となり azt is kifejezi, hogy az adott dolog a lehető legközelebb van a となり-val jelölt dologhoz. Azaz a となりのまち (szomszéd város) kifejezés azt a várost jelenti, amely hozzánk legközelebb van.

Ezzel szemben a よこ simán csak mellett-et jelent, amelyet bármely két, akár különböző kategóriájú dologra is használhatunk (pl. fenti mondatban táska és könyv).

机の上に本があります。
Van egy könyv az asztal tetején.

Figyelem, itt az 上 nem azt jelenti, hogy az asztal fölött! Lehet úgy is értelmezni, hogy az asztal fölött lebeg, de általában nem szoktuk :D

机の下にネズミがいます。
Van egy egér az asztal alatt.

ネズミ　ー　egér

Keverjük ide egy kicsit a témajelölő は ragot. Nézzük a következő mondatokat:

本は机の上にあります。
A könyv az asztal tetején van.

机の上に本があります。
Van egy könyv az asztal tetején.

Gondolom a fordításokból érzékelhető a különbség. Az első mondatban a könyv a téma (de az alany is), a róla szóló komment pedig az, hogy hol van. A második mondat pedig egy semleges kijelentés, nincs téma, csak alany.

Az első mondatban egyébként az あります helyett mondhatunk csak です-t:

本は机の上です。
A könyv az asztal tetején van.

Itt nyilván kontextusból kiderül, hogy konkrét létezésről van szó, és nem azt akarjuk mondani hogy A könyv az asztal teteje. Hasonló példa:

「たなかさんは　どこですか。」
「ゆうこさんの　となりです。」
-Tanaka-san hol van?
-Yuuko-san mellett.

Lehetett volna ゆうこさんの　となりに　います is, de rövidíthetünk.

Nézzünk még pár mondatot a は raggal:

えきの　ちかくに　ぎんこうが　あります。
Van egy bank az állomás közelében.

えきの　ちかくには　ぎんこうが　あります。
Az állomás közelében egy bank van.
Az állomás közelében van egy bank.

Egyrész vegyük észre, hogy mind a に, mind a は rag megmarad, ha témává tesszük a helyszínt. A fordításból pedig láthatjuk, hogy nagyjából hogyan változik a mondat jelentése.