日本語を学ぶには？, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!

Kanji - I.

Sajnos nem lehet tovább menekülni a kanji elől, és amúgy is, jobb minél korábban átesni az első páron, hogy később minél jobban menjen a tanulásuk. Ebben a fejezetben egyrészt kicsit jobban rá szeretnék világítani, hogy mi is az a kanji, és hogy hogyan működik. Emellet megtanuljuk az első 11 kanjinkat.

A kanji működése

Ismételjük át egy kicsit azt, amit a japán írásról szóló leckében tanultunk.

Vegyünk egy már ismert, eddig is nagyon gyakran használt szót: がくせい. Ez a szó kanjival írva a következőképpen néz ki: 学生. Most ezt nem kell megtanulni, csak be szeretném mutatni a japán írás lényegét. A 学 karaktert がく-ként, a 生 karaktert pedig せい-ként olvassuk. 

Most nézzünk példaként még egy szót, amelyben a 学 (がく) kanjit használjuk. Sok ilyen szó van, de vegyük most a 化学 szót, ami annyit tesz kémia. Itt a 化 kanjit か-ként, a 学 kanjit pedig az előbbiekhez hasonlóan がく-nak olvassuk, azaz maga a szó かがく.

Ugyanígy mutatok egy másik példát a 生 (せい) kanjival is. Nézzük ezt a szót: 人生 (emberélet). A 人 kanjit じん-ként, a 生-t pedig, gondolom kitaláltátok, せい-ként olvassuk. Így a szó a じんせい.

Nagy segítés a szó- és kanjitanulásban, hogy ezeknek a karaktereknek nem csak olvasataik vannak, hanem jelentésük is. Például a 学 (がく) karakter jelentése tanulni, tan, tanulmányoz, a 生 jelentése pedig élő, élet.. Figyelem, attól még, hogy a kanji ezt jelenti, attól még a 学 és a 生 nem lesz önmagában egy szó. Ezek a "jelentések" csupán a kanjihoz tartoznak. Azért hasznos, és ajánlott megjegyezni a kanjihoz tartozó jelentést is, mert hatalmas segítség lehet a japán szavak tanulásában. Ugyanis ha például 学生 (がくせい) szóban megnézzük külön-külön a kanjik jelentését, abból következtethetünk magára a szónak a jelentésére: tanulni + élet , azaz valaki, akinek az élete tanulásból áll, tehát egy diák, tanuló.

Nézzük meg a 人生 (じんせい) szót is. A 人 ember-t jelent, a 生 pedig, ahogy az előbb is, élet-et. Ember + élet = emberélet. Ezért ajánlom nagyon, hogy amikor egy új kanjit tanulunk, mindenképpen jegyezzük meg a karakter alapjelentését is.

Ezzel sajnos még nem értek véget a bonyodalmak, ugyanis az olvasatoknál még gebasz van. Emlékezzünk vissza, hogy amikor a számokat tanultuk, a négyet és a hetet kétféleképpen tudtuk mondani: よん vagy し (4), なな vagy しち (7). Azt is említettem, hogy a よん és a なな japán eredetű, míg a し és a しち kínaiból átvett szavak. A よん/し kanjival leírva 四, míg a なな/しち kanjival írva 七. A 四 és 七 karaktereket ezáltal kétféleképpen tudjuk kiolvasni attól függően, hogy a japán vagy a kínai eredetű olvasatot használjuk. Ha a japánt, akkor 四 = よん és 七 = なな, ha kínait, akkor 四 = し és 七 = しち. Sajnos ez minden kanji karakternél így van, azaz (majdnem) minden kanjinak van külön japán eredetű és külön kínai eredetű olvasata is.

Ennek bemutatására nézzük meg például a もの szót, amely dolgot jelent. Ezt egyetlen egy kanjival írjuk le, a 物-val. Ekkor a 物 kanjinak a japán eredetű, azaz もの olvasatát használjuk.
Nézzünk most egy másik szót, amelyben a 物 kanjit használjuk. Legyen ez mondjuk a 物理 (ぶつり), azaz fizika. Itt a 物-t ぶつ ként, a 理-t pedig り ként olvassuk. A ぶつ a 物 kanji kínai eredetű olvasata.
Tehát ha a 物 önmagában áll, akkor a japán もの olvasatot használjuk (így a szó dolgot jelent), míg például a 物理 szóban a kínai eredetű ぶつ olvasatot (így a ぶつり szó fizikát jelent.).
A japán eredetű olvasat neve a japánul a kunyomi, míg a kínaié az onyomi.