日本語を学ぶには？, avagy hogyan tanuljunk meg japánul!

Egy kis extra nyelvtan II.

A や rag

A や ragot főnevek összekötésére használjuk, a magyar és szócskának megfelelően. Így:

にくや　さかなを　たべました。
Húst és halat ettem.

Nem ismerős ez valahonnan? Aki figyelt, az tudhatja, hogy a と ragot is pontosan ugyanerre a célra használjuk (meg még sok másra, ugye...). De akkor mi a különbség a と és a や között? Kérem szépen az, hogy míg a と a szóba forgó összes főnevet felsorolja, addig a や inkább csak példákat dobál. Így a fenti mondatot így is lehetne fordítani:

にくや　さかなを　たべました。
Húst és halat ettem, például.

A や kifejezi, hogy nem feltétlenül csak húst és halat ettem, hanem azokat is. Azokon kívül lehet, hogy ettem mást is. A と nem hordoz magában ilyen jelentést. Ennyi is lett volna a や rag. Azért még nézzünk vele egy példát.

まいにち　がっこうで　にほんごや　えいごを　べんきょうします。
Az iskolában minden nap tanulok japánt és angolt, például.

Egy kis extra a する igékkel kapcsolatban

Már tudjuk, hogy a する igék azok az igék, amelyek する-re végződnek és aszerint ragozódnak. Példál:

べんきょうする　ー　tanulni
うんどうする　　ー　edzeni

Mondatban így használjuk:

私は　まいにち　うんどうします。
Én minden nap edzek.

まいにち　三時間　べんきょうします。
Minden nap három órát tanulok.

Ezt már eddig is tudtuk. Az újdonság az hogy a legtöbb する igéket át lehet fogalmazni a következőképpen :

まいにち　にほんごを　べんきょうします。
まいにち　にほんごの　べんきょうを　します。
Minden nap tanulok japánt.

A második mondatot úgy lehetne szó szerint lefordítani, hogy Minden nap csinálom a japán tanulását. Itt most a べんきょう mint főnév szerepel a mondatban (tanulás). Ez nem egyedi eset: szinte minden する igét főnévvé alakíthatunk, ha elvesszük a végéről a する-t. Így:

べんきょう　ー　tanulás
うんどう　　ー　edzés

Ezért működik a fentebb említett "átfogalmazás".

Még egy példa:

しゅうまつ　うんどうや　ゲームを　しました。
Edzettem és videójátékkal játszottam a hétvégén, többek között.

Az うんどう itt nem igeként, hanem főnévként (edzés) áll, する nélkül. Ez azért kényelmes, mert így mehet mögé az előbb tanult や rag, és a mondat elnyeri a fordításban látott értelmét.

Ezt a kis újdonságot nem kell feltétlenül megtanulni, vagy tudni vele mondatot alkotni. Minden esetre jó, ha tudtok róla, ha esetleg valahol belefutnátok.

Az akaratos igeforma

A japán akaratos igeformát legtöbbször a magyar T/1-es felszólító módnak fordítjuk (pl. együnk, csináljuk, menjünk). Szerencsére csak egy sima és egy udvarias változata van.

Ichidan igék esetében

Ahhoz, hogy egy Ichidan igét akaratos formába tegyünk levágjuk a る-t a végéről, majd hozzácsatoljuk a よう ragozást. Így: