-Figyelj, Pére.- Apa, mentem oda hozzá.
-Mondd Chéri!- igen Apával felváltva beszéltünk angolul és franciául. Anya amerikai volt, Apa pedig francia, én így két nyelvet beszélek folyékonyan. Amerikában jártam általános iskolába és gimibe, Monacoban pedig fősulira.
-Ma mész a Lilly's-be?
-Nem, miért?- kérdezte.
-Csak, mert elmennénk a barátaimmal oda, diplomaosztós buli lesz.
-Jajj, persze, menj csak. El is vihetlek, ha gondolod és akkor nem kell bajlódnod a bejáratnál.
-Az szuper lenne. Merci!- és adtam neki egy puszit.
Gyors felmentem és átöltöztem. Egy fekete rövid farmernadrágot vettem fel a fémláncommal és egy fekete ujjatlan topot. Cipőnek egy fehér Adidas cipőt, mert magassarkúban képtelen vagyok táncolni. Egy füstös sminket csináltam és feltettem egy élénkvörös rúzst, ami a kedvencem volt. A hajamat copfba fogtam magasan a fejem tetején. Felvettem pár karkötőt és gyűrűt. Nyakláncot nem szoktam hordani, mert érzékeny rá a bőröm, bármiből is van. Fújtam még magamra testpermetet és a kedvenc parfümömből. Lesétáltam a konyhába és ettem pár falatot, mert tudtam nem fogok hamar hazaérni, sőt inni is fogunk rendesen.
-Kész vagy Lori?- kérdezte Apa. Az órára néztem, 20:47 volt, úgyhogy kisétáltam a konyhából a nappaliba.
-Igen, itt vagyok. Mehetünk.
-Csinos vagy!- dícsért meg Apa, én pedig nyomtam az arcára egy puszit. A rúzsom helye ott maradt, de nem szóltam neki, magamban kuncogtam.
10 perc múlva oda is értünk a klub elé, Apa pedig bekísért.
-Innentől már megy egyedül. -mondtam neki kicsit kiabálva, mert már hangosan szólt a zene.
-Jól van, vigyázz magadra!- nyomott egy puszit a fejemre. -Hívj, ha jössz haza és itt egy kis pénz. -nyomta a kezembe.
-Rendben, úgy lesz.
-Szeretlek!
-Én is szeretlek!- aztán megöleltük egymást és elment. Közben írtam Darcynak, hogy hol vannak.Darcy: Mindjárt bent leszünk csak kurva lassúak a biztonsági őrök.😠
Tipikus Darcy. Sejtelmem sincs kiket hozott magával. Darcy a legjobb barátnőm, bár neki nagyon sok ismerőse van és némelyikkel már én is találkoztam, őket már a barátaimnak tekintem de nekem egész életemben csak ő volt.
Lori: Jól van, én a bárpultnál leszek.
Leláttamozott, én pedig a bárpulthoz sétáltam. Hatalmas a hely, nagyon klasszak most a világítások, van ahol talár és diplomaosztós kalap alakú fények vannak a falon. A zene mindig iszonyat jó, a DJ-t ismerem is. Eric, Kevin, Meghan és Lucy pedig a pultosok. Én segítettem nekik itt munkát kapni. Szinte az egész személyzetet ismerem, Apa külön bemutatott a biztonságiaknak, ha idejönnék bulizni, figyeljenek rám. Amég vártam Darcyékra kértem egy feles Jagert. Amikor le akartam volna húzni hátulról nekemesett valaki, így kiömlött a pohárból a pultra, szerencsére nem rám.
-Que diable? Tu ne peux pas faire attention?- mi a fene? Nem tudsz figyelni?, kezdtem el franciául beszélni és megfordultam. A srác úgy nézett rám, mint aki nem érti mit mondok.
-Bocsi, nem beszélem a nyelvet. -mondta angolul valami fura akcentussal. Olyan kellemes hangja volt, ám most mégsem ez érdekelt. -Kérlek bocsáss meg, a haverjaimmal szórakoztunk és nem figyeltem.
-Azt vettem észre.- mondtam haragosan.
-Had hívjalak meg a következőre. -mondta kedvesen, így én is kedvesebben válaszoltam.
-Jó, azzal megbocsájtok!- mondtam végül. Rendelt két Jagert.
-Egészség!- mondtuk egyszerre egymás szemébe nézve és felhajtottuk. Akkor vettem észre milyen szép szemei vannak. Gyönyörű, nagy mogyoróbarna szemek, szinte elvesztem bennük. Fekete haja hosszabbra volt hagyva, istenem de beletúrtam volna. Vastag szája csak úgy hívogatott. Na jó, Lori állj le! Parancsoltam magamra.
-Carlos!- mondta valaki, aztán egy másik srác jelent meg mögötte. -Hát itt vagy! Már mindenhol kerestelek.- aztán a másik srác rámnézett. -Hát a kishölgy?
-Meghívtam egy italra, mert véletlen nekimentem és kiborult az övé.
-Oh, értem. És mi a neved?-nézett rám.
-Lorelei vagyok, de hívjatok csak Lorinak.- feleltem.
-Szia Lori! Én Charles vagyok! Ő pedig Carlos.- mutatott a barátjára. Charles, francia név, tehát sanszos, hogy monacoi, de a Carlos inkább spanyol vagy olasz.
-Nos, nagyon örültem, viszont rám várnak, úgyhogy ha megbocsájtotok.- indultam az ajtó felé, mert megláttam Darcyt.
-Mi is örültünk!- mondta Carlos és rámmosolygott. Amikor elmentem mellette egymáshoz ért a karunk, így egy pillanatra megálltam és éreztem az illatát. Kellemes férfiillat, lehunytam a szemem és vettem egy nagy levegőt, hogy minél jobban emlékezzek rá. Aztán már el is mentem. Ahogy visszanéztem már nem voltak ott.
-Loriiii!- ugrott a nyakamba Darcy.
-Hello neked is Darcy!- nevettem rajta. Aztán elengedett és bemutatta a többieket.
-Ők itt Sarah, Nelly, Steven és Adam. Majd megismerkedtek. -legyintett és nevetett. Ahogy néztem Darcyt rájöttem, hogy már egy kicsit be van csiccsentve.
-Sziasztok! Örülök, hogy találkozom veletek. Én Lorelei vagyok, de mindenki Lorinak hív.- aztán kezet fogtam mindenkivel. Csak reméltem, hogy Darcy nem mondta el nekik, hogy az apámé a hely.
-Na igyunk. -kezdte Darcy. -Ma senki se marad józan. Megszereztük a diplomát baszki!- tipikus Darcy, nevettem magamban.
-Menjünk! -helyeselt Adam.
-Mit kértek? Az első kört én állom. -ajánlotta fel Steven.
-Szerintem legyen tequila!- mondta Darcy. Steven kikérte az italt és mellé még fahéjat és narancsot. Nem vagyok nagy tequilás, viszont társaságban nem nagyon érdekel mit iszunk.
Néhány tequilával később már éreztem, hogy kezdek berúgni és egyre jobban elengedtem magam. Egyszer felszólalt a Chantaje Shakirától és Malumától Darcyval pedig rohantunk a táncparkett felé, mert ez a közös dalunk. Találtunk ki rá táncot is. Jó csípőforgatósat, latinosat közben meg csak hol énekeltünk hol nevettünk. Kb 1 óra táncolás után összeszedtük a többieket, mert úgy éreztük megy ki belőlünk az alkohol, amit nem akartunk. Így még ittunk két tequilát, viszont nekem ki kellett mennem a mosdóba.
-Hey Darcy! Mindjárt jövök csak elszaladok a mosdóba!- szóltam oda nekik. Bólintottak, én pedig elmentem. A női mosdóhoz egy folyosó vezetett, ami ilyenkor tele volt csókolózó párokkal, amitől rosszul voltam, de átverekedtem rajtuk magam és sikerült bejutnom a mosdóba. Már épp indultam ki, de ahogy kinyitottam az ajtót, beleütköztem valakibe. Hirtelen elvesztettem az egyensúlyom, ahogy hátraléptem, de az illető megfogta a derekamat. Jó, izmos karjai voltak, éreztem magamon. Aztán megcsapott az az ismerős illat korábbról. Ez csakis Carlos lehet.
-Jól vagy?- kérdezte azon a csodálatos hangján.
-Ighen, phersze. -mondtam egy kicsit kábán az alkohol miatt.
-Mennyit ittál?- kérdezte aggódva. Közben elindultunk egy kicsit távolabb a mosdóajtótól, aztán megálltunk egy viszonylag csendes helyen.
-Cshak egyh phicit. -megköszörültem a torkom és próbáltam összeszedni magam, hogy tisztán tudjak gondolkodni. -Szóval nem sokat, jól vagyok. Igen. -na ez valamelyest jobban hangzott.
-Gyere, veszek neked vizet, hogy kicsit jobban legyél.- fogta meg a kezem.
-Igazán nem szükséges, én csak táncolni szeretnék. -és el kezdtem kirántani a kezéből a sajátomat, de erősen fogta.
-Jobban érezném magam tőle. -erősködött.
-Hát jó. -egyeztem bele. Leültem a bárpult mellett egy székre és megittam a vizet. Kicsit tényleg jobban lettem, de még nem akartam felállni. -Egyébként miért voltál a női mosdónál?- kérdeztem meg azt ami furdalta az oldalamat.
-Landot kísértem el mosdóba, nem akart egyedül menni. Lando az egyik haverom.
-Oh, értem. -felnéztem rá, de ő már engem nézett. Elidőztünk így pár percig aztán a fülem felismert egy ismerős dallamot. -Te jó ég! Az egyik kedvenc dalom megy, most muszáj táncolnom. -és felugrottam a székből. El kezdtem sétálni a táncparkettre. Azt nem tudom, hogy Carlos követett-e, mert olyan gyorsan pattantam fel, hogy mondani se tudott semmit sem. A Smooth Operator szólt egyébként. Annyira örültem, hogy nem valami remixes változata ment, hanem az eredeti így ki tudtam élvezni. El kezdtem táncolni az ütemére, lassan és énekeltem. Egyszercsak egy kezet éreztem a csípőmön, így hát megfordultam. Carlos volt az és az ő összetéveszthetetlenül tökéletetes szemei. Rámosolyogtam, ő pedig viszonozta.
-Esetleg az enyém lehetne ez a táncod?- kérdezte tőlem. Olyan úriemberesen kérdezte, hogy majdnem elolvadtam.
-Persze.- bólintottam és a nyakába kapaszkodtam a karjaimmal, ő pedig a másik kezét is a csípőmre rakta. Nagyon közel kerültünk egymáshoz, már szinte éreztem a lehelletét a nyakamon, ahogy vette a levegőt. Lassan, érzékien táncoltunk, egyszercsak megpörgetett, majd visszahúzott magához, a szánk majdnem összért. Egy pillanatig tényleg azt hittem, hogy megcsókol, de vége lett a számnak, ami kizökkentett bennünket, mert valami pörgősebb ment, fogalmam sincs mi, mert nem arra koncentráltam, hanem csak Carlosra. Csak néztük egymást, már-már elvesztem a szemeiben, amikor megszólalt.
-Ezt nem kéne. -suttogta a fülembe, amitől lehunytam a szememet.
-Ugyan miért nem?- kérdeztem tőle én is halkan.
-Mert nem emléleznél rá holnap. -mondta továbbra is suttogva.
-Épp ez benne az izgalmas. -válaszoltam. Egyre közelebb kerültem az arcához, a szájához. Megfogta az államat, hogy a szemébe nézzek.
-Annyira meg akarlak csókolni!- suttogta nekem, lehellete csiklandozta az arcomat.
-Akkor tedd meg! Kérlek!- én is annyira akartam, mint ő. Így hát megtettem én. Rátapadtam az ajkaira, és még milyen jól tettem. Olyan édes volt a csókja, még többet akartam. Utat engedtem a nyelvének, ami fantasztikus volt. Levegőhiány miatt eltávolodtunk és egymásra néztünk. Láttam a vágyat a szemében, azt a vágyat, ami az én szememben is megjelent. Most ő tapadt rá az ajkaimra, nyelveink táncot jártak. A nyakába akasztottam a karjaimat, hogy még közelebb tudhassam magamhoz, ő pedig a csípőmre tette a kezeit. Beletúrtam a hajába, amit már korábban is akartam és nagyon jó érzés volt. Aztán megint elváltunk levegőhiány miatt.
-Hát ez elképesztő volt!- mondtam végül, amikor a légzésem visszaállt normálisra. A szívem még mindig őrült tempóban vert, még sosem éreztem ilyet.
-Az, elképesztő vagy!- mondta nekem Carlos, én pedig mosolyogtam.
-Akarsz még táncolni?- kérdeztem tőle, mert meghallottam a Taki Taki című számot. Imádom a latin zenét, felpezsdíti a vérem.
-Akarok!- mondta. Lehet az alkohol miatt, nem tudom, de beindult a csábító ösztönöm és hátat fordítottam Carlosnak, de nem mentem tőle távol. Megfogtam a kezeit és a csípőmre raktam, aztán el kezdtem tekergetni a zene ritmusára. Láttam, hogy bejön neki így folytattam, majd a bal kezemmel felnyúltam a nyakába és a vállamra döntöttem a fejét, így már a felsőteste is hozzámért. Végigtáncoltuk így a számot, aztán Carlos szembefordított magával és megcsókolt. Miután elváltunk, megszólalt.
-Megőrjítessz Lori, de ez bejön!- nem is tudja mennyire beindultam ettől. -Ha tehetném hazavinnélek, de nem tehetem.
-Ugyan miért nem?- ettől kicsit szomorú lettem. De akkor nyilalt belém a felismerés, hogy mit művelek. Egy idegennel akartam én hazamenni? Nem valami jó ötlet, még akkor se ha másra se vágytam.
-Nem lehet, nem helyes. -döntötte a fejét a homlokomhoz. Behunytam a szemem és csak hallgattam a szuszogását. -Holnap én már utazom el, ezt nem tehetem meg veled.- mondta Carlos.
-Hova utazol?- kérdeztem tőle.
-Haza, Spanyolországba. -éreztem én, hogy latino vér van benne, már a neve hallatán is, a táncán is észrevettem.
-Megértem, tényleg nem a legjobb ötlet ez. De ha esetleg megadod a számod, máskor tudunk még beszélni.- jutott eszembe.
-Jó, legyen. De te is add meg a tiédet.
-Igen, persze. -előkotortam a zsebemből a telefonomat és odaadtam neki, ő is az övét nekem. Elmentettem a nevem úgy hogy: Lori❤️, így biztosan tudni fogja, hogy én vagyok az.
-Loriiii!!!!- hallottam meg Darcy ordibálását. Te jó ég, biztos aggódott miattam, mert már egy jó ideje eltűntem.
-Carlos!!!- a másik oldalról pedig Carlos nevét ordította valaki. Biztos ő is úgy járt, mint én.
-Úgy hallom minket keresnek. -törte meg a csendet Carlos.
-Igen, biztosan. -nevettem kicsit.
-Nos, örültem, hogy megismerhettelek Lori. Te egy nagyon különleges lány vagy! Köszönöm a táncokat.
-Én is örültem. Köszönöm a vizet és a segítséget a mosdóból kijövet. Szebbé tetted az estémet, Carlos!- kezdtünk el búcsúzkodni. Közrefogta az arcomat és utoljára megcsókolt. Ahogy elváltunk ürességet éreztem az érintése nélkül. Még utoljára egymásra néztünk, aztán ő hátatfordított nekem és elindult a barátaihoz. Én pedig nyílván nem bírtam ki, a rohadt alkohol olyan bátorságot adott, hogy még én is csodálkozom magamon. Utánamentem, megfogtam a kezét és magam felé fordítottam. Aztán megöleltem.
-Mostmár mehetsz. -mondtam neki, de ő csak mosolygott és elindult. Ahogy a barátaihoz ért még nézett egy ideig engem, aztán Darcy zökkentett ki.
-Lori, az isten szerelmére! Hol voltál? Halálra aggódtam magam.- kezdtett szidni Darcy.
-Sajnálom, de elvonták a figyelmem.- mondtam mosolyogva.
-Na ne szívass!- kerekedett ki a szeme. -Ki volt az?- odamutattam Carlos felé. -Na jó, te lány! Ezért most nem haragszom, mert egy istenien jóképű pasival voltál. Csak legközelebb szólj. -kacsintott rám. Istenien jóképű. Ez megragadt a fejemben még hosszú percekig, pedig már visszaértünk a többiekhez. Úgy döntöttünk, hogy hazamegyünk, így felhívtam Apát. Azt mondta kb 10 perc és itt lesz, úgyhogy még ittunk búcsúzóul egy tequilát. Aztán kiléptünk Monte Carlo utcájára. A hirtelen párás levegő miatt rosszul lettem, így leültem a járda szélére. Aztán megláttam Apa kocsiját és búcsúzkodni kezdtem. Megöleltem mindenkit.
-Értetek akkor jön a taxi?- kérdeztem.
-Igen! Kb 5 perc és itt lesz. -mutatta Sarah a telefonján.
-Rendben! Akkor sziasztok!
-Szia!- mondták mindannyian. Beszálltam a kocsiba és elindultunk haza.
-Na, milyen volt?- kérdezte Apa.
-Eszméletlen jó.- mosolyogtam és egyre csak Carlos járt a fejemben.
-Ennek örülök! Remélem azért nem ittál olyan sokat. Kicsit kipirult vagy.- mondta aggódva Apa.
-Hát...- megvakartam a fejem. -Nagyon részeg nem vagyok, csak picit.
-Jó, akkor mondom Beatrice-nek, hogy reggel vigyen fel neked fejfájáscsillapítót.
-Köszönöm!- már nagyokat pislogtam, amikor Apa befordult a házhoz. Kiszálltunk és bementünk.
-Én szerintem felmegyek, már álmos vagyok.- mondtam Apának.
-Rendben, szívem! Bonne nuit!- Jó éjt, mondta Apa.
-Bonne nuit!- és felvánszorogtam a lépcsőn. Ahogy felértem a szobámba átöltöztem pizsibe és lemostam a sminkem. Már semmi máshoz nem volt erőm, így bedőltem az ágyba és el is aludtam.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Rád hangolódva /Carlos Sainz ff.
FanficA nevem Lorelei Da Silva és jelenleg Monaco-ban élek az édesapámmal. Nemrég fejeztem be a zenei főiskolát és próbálok ihletet gyűjteni a karrierem beindításához. Egy váratlan pillanatban viszont belép az életembe a múzsám. -A történet a saját képzel...