Rád hangolódva /Carlos Sainz ff.

15.rész

Lori szemszöge:
(Lesz benne 18+-os rész, aki nem akarja elolvasni, az görgessen lentebb a másnap szóhoz)
Miután felértünk Carlos szobájába rájöttem, hogy nincs nálam semmi váltóruha. Abban meg nem aludhatok, amiben egész nap voltam.
-Darcy legalább azt hagyhatta volna, hogy ruháért felmenjek a szobánkba! -dühöngtem. Komolyan mondom, ha megtudom, hogy kit vitt fel magához megfojtom.
-Nyugi, Lori! -fogta meg Carlos a kezem. -Nyugodtan vehetsz az én ruháim közül, sőt meg is tarthatod őket. -mondta nyugodtan.
-Köszönöm, de ilyet nem fogadhatok el. -kezdtem szabadkozni. Kicsit fura nekem, hogy egy srác ilyen kedves velem, sosem éreztem még ilyet.
-Oh dehogynem! A barátnőm vagy, ne hülyéskedj. Amúgy meg kinek adjam oda, ha nem neked? -próbált viccelni, mire elmosolyodtam.
-Jó, de csak mert te mondtad! -mondtam nevetve. Carlos keresett nekem egy pólót és egy rövidnadrágot. Szerencsére a táskámban találtam egy váltó alsóneműt, még jó hogy raktam bele. Bementem a fürdőbe átöltözni. A póló a combom közepéig leért, úgyhogy a nadrág nem is kellett volna, de inkább felvettem, nem vagyok én olyan bátor még.
-Na hogy nézek ki? -jöttem ki nevetve a fürdőszobából. Carlos a kanapén ült és egyből fel is állt, ahogy meglátott.
-Nagyon jól állnak rajtad a ruháim, hordhatnád többször is. -jött oda hozzám. Nem voltam olyan alacsony, de amikor Carlos közel állt hozzám fel kellett emelnem a fejem, hogy rá tudjak nézni.
-Mondtam már ma, hogy milyen gyönyörű vagy? -kérdezte meg.
-Igen, többször is. -válaszoltam mosolyogva, nem törve meg a szemkontaktust.
-Akkor elmondom még százszor, mert tényleg gyönyörű vagy! -simogatta a karomat.
-Még így is? -mutattam végig magamon nevetve. Ő viszont nem nevetett, hanem komolyan folytatta.
-Így még szebb is vagy! -néhány másodpercig még néztük egymást aztán Carlos birtokba vette az ajkaimat. Szenvedélyesen csókolt, egyszercsak felkapott, én automatikusan a dereka köré fontam a lábaimat és bementünk a hálószobába. Lefektetett az ágyra és fölémmászott. Már régóta vártam ezt a pillanatot, mindig úgy éreztem, hogy nem állok készen rá. De most hogy itt vagyunk, másra sem vágyom. Lehúztam róla a pólóját és elémtárult kidolgozott felsőteste. Néhány pillanatig csak bámultam csodálattal, aztán hozzáértem. Végigsimítottam a mellkasán, perzselt a bőre, égett a vágytól, úgy ahogy az enyém is.
-Lori, ha nem akarod, nem mu...-de nem tudta befejezni, mert az ajkaira tettem az ujjamat.
-De, akarom! -mondtam határozottan. Kicsit feljebb ültem, majd újra megcsókolt, de most áttért a nyakamra, ahol sikerült egy olyan pontot érintenie, amitől egy sóhaj hagyta el a számat. Tetszett neki, így le is húzta rólam a pólót. Melltartó nem volt rajtam, így elétárult a fedetlen felsőtestem. Néhány másodpercig csak végignézett rajtam, majd megszólalt.
-Gyönyörű vagy! Egyszerűen tökéletes! -mondta, én pedig megcsókoltam. A kezébe vette az egyik mellemet és kényeztetni kezdte, amitől még egy sóhaj hagyta el a számat. Majd újra hanyatt feküdtem, Carlos pedig el kezdte csókokkal beborítani az egész testemet. Haladt lefelé a hasamon, addig amég a nadrágom széléhez nem ért. Rámnézett újra, én pedig bólintottam. Egy könnyed mozdulattal lehúzta rólam és már csak az alsóneműm volt rajtam. Én pedig nem tétováztam tovább kigomboltam a farmerját és kezdtem lehúzni róla. Kicsit rásegített és ez a ruhadarab is a földre került. Megint fölemtornyosult és egy újabb szenvedélyes csókot váltottunk. Aztán megint haladt lefelé, mostmár a belső combomra is csókokat lehelt és végül lehúzta az alsóneműmet is. Ott feküdtem meztelenül az ágyon. Először csak egy ujjával hatolt belém, ami miatt bele kellett kapaszkodnom a lepedőbe, aztán csatlakozott hozzá még egy ujja. Már ettől majdnem szétestem, úgyhogy inkább belekapaszkodtam a hajába és magamfelé fordítottam a tekintetét. Ő feljebb csúszott kicsit és lehúztam róla a boxerét. Elémtárult ágaskodó férfiassága. Végighúztam rajta a kezemet. Szinte perzselte az ujjaimat. Nem tétovázott tovább Carlos, az éjjeliszekrény fiókjából elővett egy óvszert és felrakta. A szemembe nézett és úgy helyezkedett el a lábaim között. Belémhatolt, nekem pedig ívbe feszült a hátam és megmarkoltam a lepedőt. Lassan el kezdett mozogni, amitől sóhajok hagyták el a számat, aztán gyorsított a tempón és már kisebb sikolyokat hallattam. Szétestem, majd újra magamhoz tértem a másodperc tört része alatt. Mindketten eljutottunk a csúcsra és zihálva egymás mellé feküdtünk.
-Hát ez... eszméletlen volt! -mondtam levegő után kapkodva és az arcomból hátratűrtem egy tincset, ami hozzátapadt az izzadt homlokomhoz.
-Te vagy eszméletlen! -mondta Carlos is zihálva. -Szeretlek Lori! -mondta, én pedig feléfordultam és megcsókoltam.
-Én is szeretlek Carlos! -válaszoltam. Odabújtam hozzá és a mellkasán aludtam el.