Veszélyes Vonzalom

Prológus

Már elmúlt 11 óra mikor nyugtalan álmából felriadt. Először azt sem tudta hol van de aztán eszébe jutott az elmúlt hét eseményei és visszadőlt az asztalra. Onnan kémlelt körül. Egy egyszerű négyszer négyes szobában volt, ahol egy asztal, két szék és egy tükör-ablak volt. Odabent ült a nő egyedül látszólag. Csak a felső sarokban világító piros fény árulkodott egy másik személyről, aki valószínűleg a tükör másik oldalán figyelte őt. A nő visszahajtotta a fejét az asztalra és próbált újra elaludni.

A szomszédos szobában az ügynök békésen iszogatta a kávéját, majd mikor végzett a szemetesbe dobta a kiürült poharát.

Kopogtattak.

Egy harminc körüli középmagas nő lépett be a megfigyelőszobába.

- Nos? – kérdezte az ügynök.

- Elkaptuk. – felelte az ügynöknő és az ügynök mellé lépett az ablakhoz.

Egy fél mosollyal kísért bólintás volt csupán a válasz amit kapott és a férfi kiment a szobából.

Kisvártatva belépett a kihallgatóba. A bent ülő nő mintha nem is aludt volna az imént azonnal éberen figyelte a belépő férfit.

- Vége van. – mondta a férfi. – Elkaptuk.

A nő ekkor halkan felsóhajtott és átölelte a férfit.

- Köszönöm– suttogta a nő miközben a könnyeivel küzdött. – Köszönöm. – ismételte meg ésközben a könnyeit törölgette.