Veszélyes Vonzalom

4.fejezet 2.rész

(Figyelmeztetés! Szexuális tartalom)

Órákkal később már esteledett mikor visszatért és a nőt a nappaliban találta meg amint épp tévézett. Amy mintha csak megérezte volna, hogy belépett kikapcsolta a tévét és várakozón felállt. Odalépett a férfihoz és megfogta a kezét. Mark nem húzta el azt.
- Nézd, én egyáltalán nem tudom mi sülhet ki ebből. És nem is akarlak megbántani téged. –mondta Mark

- Nem bántasz meg.

- Ezt honnan tudod. Nem is ismersz engem.

- DE meg akarlak ismerni. – mondta a nő és közben átölelte Markot.

- Nem tudom hogy jó ötlet-e. És nem tudom nem-e lesz ennek vége amikor elfogják Jacksont.

- Ennek semmi köze hozzá. - jelentette ki Amy. – Hogy is juthatott ez eszedbe, hiszen tudod mit tett velem. – mondta és közben elengedte a férfit.

- Nézd, tudom én, hogy mit tett veled és aligha tudnám azt elfelejteni. De akkor is úgy gondolom, hogy csak a helyzet okozta stressz miatt érzed azt, amit.

- Ez baromság és ezt te is tudod. Nincs is semmiféle stressz. Hagyd ezt pszihoblablát annak, aki be is veszi. Egyszerűen csak mond ki, ha nem érdekellek. Nagylány vagyok és képes vagyok elviselni a visszautasítást. Vagy egyszerűen csak félsz? – kérdezte aztán és mikor látta Mark arcát akkor értette meg, hogy beletalált a tippjével – Mitől?

- Nézd, bármi megtörténhet. Bár megtettünk mindent amit lehet Jackson ellen attól még történhet bármi és nem akarom hogy megsérülj vagy...

- Meghaljak? Nézd tudom hogy én mondtam meg akar ölni de...

- De attól még megölhet.

- Ne hidd, hogy nem félek tőle. De már én sem az a gyenge őzike vagyok, aki régen voltam. – mire a férfi elmosolyodott - És különben szerinted szobadísznek vettem meg az ütőt? Min mosolyogsz?

- Áh, semmi csak eszembe jutott milyen volt az első benyomásom rólad. Riadt őzikének tartottalak. – mesélte somolyogva a férfi.

- Igazán? – kérdezte Amy. – És most mit gondolsz rólam?

- Azt hogy Jacksonnak fogalma sincs arról mibe készül belenyúlni. – jelentette ki Mark miközben közelebb lépett a nőhöz és átölelte őt. Hosszan nézett bele a szemébe majd lassan fölé hajolt és gyengéden megcsókolta. Először csak játékosan aztán már egyre szenvedélyesebbé vált. Amy halkan felnyögött, ami fokozta a szenvedélyét. Kezei felfedező útra indultak a nő testén és gyengéden simogatta a hátát majd átemelte Amy fején a pólóját. Most rajta volt a nyögés sora mikor látta nincs melltartó a nőn. Csókokkal halmozta el a melleit majd lejjebb a hasát. Végül visszatért az ajkaihoz. De eközben Amy sem volt tétlen. Türelmetlen mozdulatokkal ráncigálta ki a nadrágjából az ingét és gyorsan kigombolta és elhajította a feleslegessé vált ruhadarabot. Már épp a szíjával „küzdött" amikor Mark hirtelen megint elengedte. Már épp arra gondolt, hogy a férfi mégis meggondolta magát, amikor észrevette, hogy csak a testében gyönyörködik. Kéjes mozdulattal húzta le a cipzárt a farmerján és kínzó lassúsággal bújt ki belőle. Csupán egy apró bugyi maradt már csak rajta és várakozón nézett a férfira, aki nem is váratta tovább és odalépett hozzá és a karjába zárta. Mark ekkor ölbe kapta és felment vele a szobájába. Ott finoman az ágyra fektette és kibújt ő is a nadrágjából. Közben Amy bebújt a takaró alá és a kezét nyújtotta a férfi felé.

Másnap reggel egymás karjaiban ébredtek. Mark ébredt fel hamarabb és csak nézte a nőt. Egyszer csak vége szakadt az idillnek, mert felébredt Amy.

- Megfigyelést tart nyomozó?

- Egy jó nyomozó mindig dolgozik. - felelte vidáman a férfi.

- És mire jutottál?

- Hogy gyönyörű vagy amikor alszol.

- Mennyit kapok érte?

- Nem tudom. Majd kiderül...- mondta és megcsókolta. Csak sokkal később jutottak le a földszintre. Vidáman készítették a reggelit és a kávét. Amyn nem volt más csak a férfi egyik inge.

- Nagyon ingerlő a látványod. – mondta incselkedve.

- Zavar? Levehetem? – kérdezte és elkezdte kigombolni az inget. Még a második gombnál tartott, amikor váratlanul csengettek.

- Majd én. – mondta és az ajtóhoz sietett. Kinézett a kémlelőnyíláson és hátra fordult. – Jobb lenne, ha felmennél és átöltöznél. – jelentette ki mogorván. Már nyoma sem volt rajta az iménti felhőtlenség. Amy bólintott és elindult fel. Mark még megvárta, amíg már nincs látótávolságban és csak azután nyitott ajtót.

Az ajtóban azok az emberek áltak, akikre most nem is számított.

- Mi járatban Danny? Gabe! Joe! – üdvözölte volt munkatársait.

- Van egy kis gond Mark. Bemehetünk? – kérdezte Danny mogorván.

Gyertek. –felelte Mark és félre állt, hogy bejöhessenek.