9.

351 20 0
                                    

Az ébresztőm vinnyogására ébredek. Kurva életbe. Késésben vagyok. Mi a faszomért húztam az órámat 7:30ra? Gyorsan beszaladok a fürdőbe csak a szokásos smink. Szerencsére az arcomon már nem látszik annyira a seb. Fogmosás. Hajamat futva laza kontyba kötöm. Kivételesen egy rövid gatyát veszek fel meg egy az enyémnel 2x nagyobb méretű pólót. Bepakolom a táskámat, kaját rakok el,  piros conversem rajtam, pulcsi és  lakáskulcsal zárom a lakást. Kereken nyolc óra van. Szuper. Már az első héten kések. Jó indítás Hazel. Úgy vagyok vele hogy az első órát passzolom. Mivel amúgy is csak az utolsó 10percre érnék be annyit meg azért nem ér egy kémia óra.

Besétálok a nagy szürke épületbe, köszönök a recepciónál és felmegyek a lépcsőn. Megkeresem a szekrényemet, kiveszem a töri könyvem meg a reggelimet a többi cuccomat pedig bebaszom a szekrénybe.

- Jó reggelt álomszuszék - szólal meg valaki mögüllem.

- Szio Bill - fordulok felé.

- Nem szólt az ébresztő? Amúgy meg nem maradtál le semmiről sem Mr. Patt a nyaralásáról dumált egész órán, egészen a bevándorlóktól eljutottunk a nukleáris robbánásig. -  meséli. Elmosolyodtam. A kinti órára néztem ami szerintég 4p volt csöngetésig és még enni akartam.
- Gyere menjünk nem akarok törirő elkésni Mrs. Harrison leszedi a fejemet tuti, ha már az első óráról elkések - mondom neki behúzott nyakkal majd megindulok a 27-es terem felé.

Az óra hamar eltelt, mindenki mesélt valamit a nyaráról majd a Mrs. Harrison felvázolta az idei év menetét. Óriási mázlim van, mert amiket ők most fognak venni azt Angliában már vettünk az elmúlt években. Szóval nekem csak ismétlés lesz. Kicsöngettek, mindeki elkezdte összeszedni a cuccait és ajtó felé igyekeztek.

- Tom merre van? - kérdezem drága barátomtól aki éppen most fejezte be az aláírások és közös képek osztogatását. - Bocsi, mit mondtál? - indul felém Bill. Szegény, állandóan lerohamozzák, és most, hogy új 9. osztály lett, egyre rosszabb lesz neki. - Azt kérdeztem, hogy Tom merre van? - amint kiejtem a nevét valaki leveszi a fejemről a fekete napszemüveget.

- Ennyire hiányoztam édes? - ki más áll mögöttem fején a szemüveggemmel? Persze, hogy a Raszta.

- Elsem hiszed, hogy mennyire szivi. Közelebb hajolok hozzá, kicsit meginog a közelségem miatt majd hajolna a számhoz, de én egy gyors mozdulattal leveszem a szemüvegemet a fejéről és kibújok alatta.

- Majd találkozunk srácok - integetek nevetve nekik közben pedig megindulok a szekrényem felé. Bill kiröhögi bátyját míg Tom értetlenül néz rám majd végül ő is elröhögi magát.

Szekrényemnél kiveszem a tesi cuccomat és megindulok az öltöző felé. Átöltözés közben van akkora szerencsém végig hallgatni Amanda beszédét arról, hogy mennyire helyes, okos, jóképű a Raszta, de neki csak Tommy baba (ble) és hogy tuti felszedi majd őt holnap mivel lesz egy házibuli (?). Hét közben bebaszni? Jolvan Amanda hajrá.

Tesi után vissza veszem a ruháimat és a szekrényemhez megyek. Kiveszem a szükséges cuccaimat majd beülök bioszra mivel ez a utolsó óra, Billékkel nem találkozok fogalmam sincs hova tűntek. Csöngetés után, gyorsan felállok és kiviharzok a teremből. Buszmegálló felé veszem az irányt és már húzom elő a cigaretta dobozt a táskámból amikor egy fekete Mercedes fékez le elöttem.

- Gyere Hazel haza dobunk - szól ki Bill a kocsiból. Visszaejtem a dobozt a táskámba majd a bal hátsó ülésre behuppanok. Pechemre pont Tom ül melletem, Bill pedig elől dumál valami smink termékről a soförnek akit ránézésre nagyom érdekel és érdeklődve kérdezget Billtől róla, de tudom, hogy magasról szar erre és csak a munkáját végzi. Nem figyelek rájuk mert valami fontosabb jobban elvonja a figyelmemet vagyis inkább valaki. Tom keze a combomra vándorol és belemarkol, és tette utána sem veszi le. Ki vagyok én hogy elrontsam ezt a szuper kis játékot? Élvezem ahogyan húzzuk egymás agyát. Belementem a kis játékba. Kicsit lejjebb csúszok az ülésen, hogy a keze feljebb menjek a lábamon. Nem fordul felém, de látom hogy lehajtott fejjel mosolyog. Egyre felljebb viszi a kezét, sajnos mire bármit is tudott volna kezdeni megállt a kocsi. Rasztára néztem aki miután levette a kezét rólam az ölébe ejetett azt és rám perverz mosolyal nézett rám majd kacsintott.

Megőrjítesz Kaulitz!Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu