The teacher I hate

Running late

Denny

Az ágyamban fekve a plafont bámultam.
Egyre csak azok a szavak jártak a fejemben, amiket Márk mondott nekem egy nappal ezelőtt:

"Teachers should also be polite to students, and not look down on them. A good realitionship with students is something that every good teacher has, or should have."

(M:"A tanároknak is tisztelettel kellene bánniuk a diákokkal, nem pedig lenézni őket. Egy jó tanár jó kapcsolatot ápol, vagy legalábbis kellene ápolnia a diákjaival.")

Ezalatt azt értette, hogy rossz tanár vagyok..?
Komolyan azt gondolja, lenézem a diákjaimat?

Amint ezen töprengtem, megszólalt a telefonom.

Este tíz óra volt. Ilyenkor már normál esetben nem hívna senki..
..kivéve..

A kijelzőre pillantottam. Nem ért nagy meglepetés.

Incoming call from Kayla

Akaratlanul is megforgattam a szemeimet.
Talán beszélnem kellene vele..? Mindazok után, amit tett..?

De én sem vagyok sokkal jobb. Nem voltam ott mellette, amikor szüksége lett volna rám. Bár ez még egymagában nem lenne ok arra..

Gondterhelten felsóhajtottam. A mennyezetet bambán bámulva feküdtem az ágyamon, továbbra is a tompa csengőhangot hallgatva. Még körülbelül egy percig csengett, majd megszűnt. Tudom, hogy nem futhatok el a problémáim elől, de ma már túl fáradt voltam ahhoz, hogy vele beszéljek. Nekem még idő kell. Jelen pillanatban nem lennék képes vele beszélni. Félek, hogy olyan dolgokat vágnák a fejéhez, amiket később megbánnák. Ez is az egyik oka annak, hogy ide menekültem, Magyarországra.

A gondolatmenetem elálmosított. Gyorsan kikeltem az ágyból, mielőtt még véletlenül elnyomna az álom. Leültem az íróasztalomhoz befejezni a holnapra szánt feladatokat. Miután végeztem, elpakoltam mindent a táskámba, majd bedőltem az ágyamba. Szinte rögtön el is aludtam.

Másnap reggel hatkor keltem. Lezuhanyoztam, felöltöztem, majd készítettem magamnak reggelit, mint minden reggel.

Ma egy ananász-banán-kiwi turmixszal és omlettel indítottam a napot. Egészséges és tápláló, épp ahogy szeretem. Miután megettem, megfésülködtem, megmostam a fogamat, majd indulásra készen vettem is a cipőmet. Viszont amikor a kulcsokért az előszobában lévő kisszekrényhez nyúltam, nem találtam őket.

Hol lehetnek?

Hisz mindig ide rakom a kulcsaim. Bár valami olyasmi rémlik tegnapról, hogy miután hazaértem rögtön a vécére mentem, mert már nagyon ki kellett mennem. Megnéztem ígyhát a mellékhelységben, de a kulcsokat itt sem találtam. Esetleg a hálószobába vittem volna..?
A hálószobámban is megnéztem, az ágyam alatt, a szekrényemben, a könyvespolcokon, a tévét tartó komódon.. de kulcsok sehol!
Gyorsan a konyhába futottam. Itt lenne? A konyhapultot és a padlót kivéve más hely nagyon nem jutott eszembe ahova tehettem volna a kulcsaim. Hirtelen a mikró kijelzőjére néztem, amitől csak jobban bepánikoltam.

7:40

Ez így nemlesz jó.. Késésben vagyok! Ráadásul itt rohangálok fel-alá cipőben. Hurrá, amint hazaérek takaríthatok..

Az étkezőasztalon is megnéztem, de hiába.
Egyetlen egy hely jutott még eszembe, ahol lehet. A dolgozószoba! A dolgozószobába siettem, és mindent felforgattam, a kulcsaim megtalálása érdekében, de sajnos sikertelenül.

Hol lehetnek..?

Hirtelen beugrott. A táskám! Biztos oda tettem. Más lehetőséget már tényleg nem tudtam elképzelni, úgyhogy imádkoztam, hogy ott legyen. Visszarohantam az előszobába, és reménykedve kiürítettem a táskám tartalmát.