A világ gyönyörű, ahogy én is az vagyok és anyám és minden ember aki vétkezett. És gyönyörű a reggel amin felkelek meg a csillagok ahogy vigyáznak ránk és a fájdalom amitől emberek lehetünk. Gyönyörű az otthonom, a csalódás és az aggodalom. Gyönyörű ami gyötör, vagy megkímél és gyönyörűen áll a csodálat az arcodon. Gyönyörű az összes porcikád meg az enyémek is, gyönyörűek az állatok, a gondterhelt élet és a gazdagság. Hálás vagyok hogy gyönyörűnek láthatom minezeket a dolgokat, különben minden olyan egyhangú volna. Meg kell tanulni gyönyörködni a gyötredelemben és a jó napokon, hogy amikor mégsem jó, legyen valami jó is.
