Bevezető:
Ha formát válthatnék,
és mehetnék
táncolnék
és ruhák nélkül élvezném,
hogy a világ mégsem rossz
vagy mégis
Utolsó:
Szádba át lehelném
lelkem gyári füstjét,
hogy tüdődben táncot járva,
újjáéledhetnék.
Fájó szívemnek utolsó dobbantását
füled kis kertjébe ásnám,
halld és ne felejtsd
érted éltem én.
Szájam utolsó mozzanását,
ajkaidba temetném,
érezd utolsó csepp vérem
bizsergő pezsgését.
Utszó:
Egy lélek, két fej, egy test
