Enemy Love - Ellenséges Szerelem (Befejezett)

18.Rész

Sziasztok babócák. Ahogy azt ígértem itt a dupla rész. Bocsi hogy ezzel is késtem de, megint náthás vagyok, és eléggé nehezen ment a javítás. Becsatoltam egy dalt, ami sok ihletet adott, a kapcsolatok melett ehhez a részhez. Ha van kedvetek hallgassátok olvasás közben. Nagyon kellemes és jobban át lehet élni 🥰🥰🥰

- Elég legyen! - furakodom közéjük. - Noah állj le! - teszem kezeim mellkasára hogy arréb toljam, de sikertelenül járok. Az én erőm az övével szemben semmi.

- Mit képzelsz kivel beszélsz? Sophie az enyém! - nyúl túl rajtam majd elkapja Ethan pólóját, de nem engedem neki, hogy tovább ráncigálja.

- Mi az hogy a tied? - nézek rá értetlenül.

- Jól hallottad Picur! - néz le rám majd csípőmnél fogva magához ránt, és olyan mohón csókol meg, hogy abba bele rogyok. Lihegve lököm el magamtól, mire rá vigyorog Ethan-re.

- Megőrültél? - lököm meg mellkasánál fogva, de ő olyan elszántan vigyorog továbbra is, mintha teljesen büszke lenne arra, amit az előbb művelt.

- Nem, csak beléd szerettem! - nyal végig alsó ajkán én pedig elkerekedett szemekkel nézek rá. Hogy belém... szerelmes?

- H-hogy mondod? - dadogom.

- Jól hallottad! Őrülten beléd szerettem! Tudja meg hát az egész világ hogy Sophia Carson-ba szerelmes vagyok! - tárja szét karjait, majd elkiáltja magát. - Szeretlek Sophie! - nevet hangosan, és már az sem tűnik fel hogy Ethan elment e vagy itt van még mert Noah szavai nem csak a lelkemet, de még a gondolataimat is teljesen elkábította. - Szeretlek... - lép közelebb hozzám, majd fülem mögé tűri hajam.. - Fogalmam sincs arról mi a szerelem, vagy hogyan kell valakit szeretni, de még is azt érzem hogy téged szeretni akarlak! Szeretni minden módon ahogy csak lehetséges. Bocsáss meg nekem! Bocsáss meg nekem hogy nem láttam mennyi törődésre van szükséged, hogy valójában sokkal több odafigyelésre van szükséged! De... nekem szükségem van rád! Szükségem van a mosolyodra, az ölelésedre, a hajnali nassolásokra...- néz rám, és akaratlanul is elmosolyodom. - Szükségem van az illatodra amit minden reggel, és éjjel érzek mikor mellettem fekszel. Szükségem van arra hogy egy rossz napod után
engem keress, hogy a törékeny tested az enyémet ölelje... hogy morcosan nézz rám összefont karokkal, hogy felszabadultan nevess, vagy sírj. Nekem szükségem van rád!

- Noah...- nézek rá.

- Ne haragudj rám... kérlek. Ne haragudj hogy folyton megbántalak, de minden erőmmel azon leszek, hogy boldoggá tegyelek. Tudom hogy nehezen tudsz bízni, és azt is megértem ha bennem nehezen tudsz megbízni...

- Én bízom benned ! - suttogom magam elé.

- Mi? - emeli fel tekintetem államnál, majd olyan csillogó szemekkel néz rám mint eddig még soha. - Hogy bízol bennem? - fogja tovább arcom.

- Én már régóta bízom benned... csak éppen a saját érzéseimben nem. Én... ugyanúgy érzek ahogy te!

- Mióta?

- Elég régóta - sóhajtok zavaromba, mire rám mosolyog és lágyan megcsókol.

- Sok mindenről szeretnék veled beszélni... nem akarom hogy bizonytalan maradj. Fontos vagy nekem Picur... - dönti homlokát enyémnek, ezzel melegséget indítva el bennem.

- Köszönöm hogy itt vagy! Nélküled minden olyan kusza, de most mégis itt vagy Noah! Azok ellenére amit mondtam neked - nézek újra magam elé. - Szégyellem magam amiért így viselkedtem veled, hiszen csak meg akartál védeni, de...