Agymenő- rímelő
Megannyi gondolat keringett fejemben
Meguntam, azután papírra vetettem.Félig üresnek éreztem még a poharat,
De ha engedem, túlcsordul az akarat.Veszettül cikázik a sok kerge agymenés,
Ha össze-vissza az eszme, elveszhet az egész.Le kell nyugodni, csendben átgondolni mindent,
Így még maradhat valami, nem megy el az eszem.Néha úgy látom, érzem is, mintha magamra ismernék,
Máskor viszont homályos és idegen az a tükörkép.Hogy tisztábban lássak, elengedek fájdalmat s vágyat,
Kitöltöm némi alkotással a hosszú, szorongó órákat.Ha valami összeáll és testet ölt egy lapon,
Érzem, hogy nem hiábavaló volt az a napom.A trauma-szemüveget is már régen letettem,
Szorongás helyett, derű legyen itt velünk nyeregben.Jobban telnek az órák, a napok vagy akár a hetek,
Ha keserűség helyett, valami mást: mézet csöpögtetek!Szóval te, aki olvasod eme sorokat, kérlek légy nyitott!
Mert a költő, ki elveszett bennem: még tanulja a folyamatot!✿◕ ‿ ◕✿
YOU ARE READING
Kreatív írás - saját szemmel / Agymenéseim /
HumorMostanában foglakoztat, hogyan írhatnék jobban, hogyan lehetnének életszerűbbek a karaktereim. Úgyhogy elkezdtem kutatni és feladatokat gyártani magamnak. Ha mást nem is, de magamat elszórakoztatom; miközben így "hangosan gondolkodom"!