Fehér fény |Chishiya & Reader| (18+)✔️

15.

- Sziasztok, jöhetek hozzátok?- mosolygott ránk egy fiú.

- Mi van, ha egyikőjünk a Bubi?- ijesztett rá Chishiya a fiúra.

Eléggé megszeppent szegény, (mármint nem Chishiya) ezért próbáltam oldani a helyzetet.

- Persze. Jöhetsz.- mosolyogtam vissza.

- Csoportos ölelés!- vont be minket az ölelésébe. Az igazat megvallva ez jól esett, ellenben a mellettem feszengő Chishiyaval.

- Ippei vagyok!- mutatkozott be.

- Y/n, Chishiya.- mutattam a szőkére, mert először nekem sem akarta elmondani a nevét. Oh, a régi szép idők.

- Sziasztok! Szeretnétek csatlakozni a csapatomhoz?- állt mellénk egy lány, aki úgy nézett meg, mintha egy meséből szökött volna.

- Én nem szeretnék, köszi.- válaszoltam.

- Én se.- egészítette ki Chishiya

- Hát.. ez esetben én se.- szólt végül Ippei is.

- Semmi baj.- ment el a lány.- Ha mégis, akkor szívesen látunk.- vigyorgott.

Felfedeztük a börtön területét, és végül az élelem raktárnál kötöttünk ki.

- Ippei, miért nem vettél magadnak?- nevettem rá, mert az én pockymból evett.

- Csak meg akartam kóstolni.- ellenkezett.

- Te kérsz?- nyújtottam most a mellettem ülő másik ember felé. Mostmár mindegy, úgy sem maradt sok.

Egy nemleges bólogatással jelezte, hogy nem.

- Azt hittem te is megkínálsz.- csaptam meg Chishiya vállát.

Ő erre felém nyújtotta a kekszes zacskót. Haladunk!!!

- Mhhhmm!- fejeztem ki, hogy mennyire ízlik. - Nem akarsz hozni mégegyet?

- Nem.- felelte, mire újra megcsaptam.

- Befejeznéd a csapkodást, y/n?- nézett rám unottan.

- Nem.- feleltem én is olyan nyugodtan, mint ahogy előbb válaszolt nekem.

Kicsit elfelejtettem, hogy Ippei is mellettünk ül. Mikor ránéztem, akkor éppen szívecskéket rajzolgatott a levegőbe.

- Kérsz te is?- utaltam arra, hogy bármikor szívesen lecsapom.
Erre rögtön abbahagyta előbbi gesztusát.

Kérem fáradjanak egy cellába, egy cellában egy ember tartózkodhat.

- Oh, a színek!- kapott észhez Ippei

- Kőr vagy.- mondtam neki.

- Treff.- közölte most velem Chishiya.

- Pikk.- árultam én is el neki.

Ippei szaladni kezdett a cellák felé, én gyorsítottam a tempón, Chishiya viszont nyugodtan sétálgatott mögöttünk.

- Egyébként, mi ez a hirtelen barátság?- utalt a szőke Ippeire, és hogy mostanában nem könnyen barátkozom.

- Megsajnáltam.- közöltem vele.

- Nem lesz ennek jó vége, y/n- ment be egy zárkába.

Én is követtem példáját, és beuártam magam mögött az ajtót.

Kérem mondja a tippjét.

Pont időben.

- Treff.- ejtettem ki a színt. Bíztam Chishiyaban, de mégis valamiért gyorsabban kezdett dobogni a szívem.