24. (18+)

203 6 0
                                    

Beültem a székbe, majd kis gyakorlás után hajtani kezdtem magamat. Kimentem a folyosóra, ahol elég sok emberrel találtam szembe magam.
Hogy fogom itt őket megtalálni?

Odagurultam a recepciós hölgyhöz, aki elárulta, hogy melyik szobába kell mennem.

Hosszas keresgélés után megtaláltam a 25.- ös szobát, ahol hezitáltam, hogy kopogjak-e.

Kezemet az ajtó kilincsén pihentettem, már éppen akartam volna lenyomni, amikor nyílt az ajtó, és majdnem belém jött valaki.

- Takarodj az utamból.- kiabált rám.

- Na ne szórakozz velem, te is túlélted?- jobban szemügyre vettem, és Niragi volt az.

- Te kurva, alig tudok miattad járni.- utalt a megsebesített lábára.

- Én nem is tudok.- szóltam vissza.

Kikerült, majd elviharzott a folyosón.

Bementem a szobába, ahol Arisu már ébren volt, ellenben Chishiyával, aki lehunyt szemmel feküdt egy kórházi ágyon.

- Arisu.- ejtettem ki számon a nevét, mire megfordult.

- Y/n!- jött oda hozzám, majd átölelt, amennyire tudott.

- Megcsináltuk.- mosolyogtam rá.

- Igen.. de.. nem láttad Usagit?- nézett rám szomorúan.

- 16-os szoba. Én is ott vagyok.

- Köszönöm.- majd már ki is ment volna, de utána szóltam.

- Nem emlékszik semmire.- lehet, hogy ezt nem kellett volna neki mondanom.

- Semmire?

- Lehet, hogy segíthetsz neki.- vonogattam a vállam.

Elment, mire én Chishiya mellé gurultam.

Vártam, órákon át, hogy végre felkeljen. Eljött a pillanat.

Kinyitotta a szemét, majd rám, utána pedig a plafonra nézett.

- Túlélted.- közölte velem.

- És te is.- mosolyogtam.

- Én is.

Nem tudtam neki mit mondani, és úgy látszik, hogy ő sem nekem. Ezért csendben ültünk egymás mellett.

Kisebb várakozás után ide is bejött egy ápolónő, és közölte vele ugyanazt, mint velem, órákkal ezelőtt.

Újra magunkra hagyott.

- Emlékszel erre a kórházra?- utaltam a Hatarorszagban töltött időnkre.

Bólintott, majd felült az ágyon.
Valószínűleg átesett pár műtéten, mert elég csapzottnak látszott.
De szerintem ezt én is elmondhatom magamról.

- Elmegyek mosdóba, utána pedig a tizenhatos szobában vagyok.- köszöntem el tőle, mert már kínzott ez a csend, ami körülöttünk uralkodott.

Megkerestem a legközelebbi mosdót, bementem, és miután kész voltam, elkezdtem kezet mosni.
Megnéztem magamat a tükörben.
Borzalmasan néztem ki, meg sem ismertem magamat.

Miután szemügyre vettem saját arcképem, kimentem a folyosóra.
A mosdó előtt Chishiya állt a falnak dőlve.

Mellé gurultam, majd megint csak vártam.

Chishiya lenézett rám, végignézett az egész testemen, fogalmam sem volt róla, hogy mit gondol.

Erőfeszítések után felállítottam magamat, a kerekesszékre támaszkodva.

A szőke érdeklődve nézte, hogy mit csinálok, de nem szólt bele.

Végül úgy végeztem, hogy megcsókoltam, és ő egyáltalán nem tűnt úgy, mintha el szeretné utasítani.

Kicsit zavarosnak találtam, hogy a folyosón kell ezt végig csinálni, ezért erősen a falnak támaszkodva, elkezdtem a mosdó felé menni, a kerekesszék nélkül. Chishiya gondolkodás nélkül követett, majd mikor beértünk a női mosdóba, (Ez volt közelebb) újra csókolózni kezdtünk. A fülke ajtaját magunkra zártuk.

Chishiya a falnak döntött, mire én beletúrtam a hajába.
Ezután nyaka köré fontam a kezem, ő meg átkarolt a derekamnál.

Az ajkai elhagyták az enyémeket, de helyette a nyakamat kezdte csókolgatni.
Szaggatott levegőket vettem eközben, a fogaimat teljesen összezártam, mert ha valaki meghallana minket, akkor az elég kínos lenne.

A kezei elkezdtek lefelé csúszni a derekamról, majd a fenekemnél álltak meg. Vágytam arra, hogy megtörténjen újra az, amit már egyszer végig csináltunk egy fürdőszobában. Viszont a jelenlegi helyzetemben ezt így elég nehéz lehetett volna véghez vinni. Nem bírtam a saját lábamon állni, most is Chishiya tartott meg.

Az említett abbahagyta a csókolgatást, amire egy sóhaj hagyta el a számat. Nem akarom, hogy vége legyen.
Chishiya a tekintetét belefúrta az enyémbe, ami után valószínűleg elpirultam.

Elengedte a testemet, majd lehajtotta a wc tetejét, és leült rá.
Értem a célzást.

Beültem vele szemben az ölébe, majd újra szájára tapadtam.

Levegőhiány miatt kisebb szüneteket tartottunk, az egyikben hozzászóltam.

- Tudod, ha most ezt csináljuk, utána nem hiszem, hogy bármikor lábra tudok állni.- húztam mosolyra a számat.

- Nem érdekel, engem már nem állítasz le.- húzott közelebb magához, majd olyan szenvedéllyel teli csókkal illetett, amibe muszáj volt belemosolyognom.

Elkezdte feltűrni a kórházi köpenyemet, ami sajnos elég nehezen jött le rólam. Mostmár csak fehérneműben ültem rajta.
Most én következtem. Ideges mozdulatokkal téptem le róla a köpenyt.

- Azért idegrohamot ne kapj, az nem túl szerencsés.- simított végig a testemen.

Erre a kijelentésre elnevettem magam, de egy időben kirázott a hideg is.

Levettük mostmár magunkról a ruhákat, ami után már nem volt visszaút.

Chishiya belém hatolt, mire egy kisebb nyögés hagyta el a számat.

Kiélvezve a helyzetet, hogy én vagyok felül, mozogni kezdtem rajta.

A szőke lehunyta a szemét, és a fejét hátrahajtotta.

Kezét körülfonta rajtam, segítve hogy le ne essek róla.
Nem volt túl kényelmes a helyzet, de mit is gondoltam bekötött lábbal.

Egyre gyorsabban kezdtem mozogni, mert most én irányítottam.

Nyögések hagyták el a számat, mire Chishiya mosolyra húzta száját.

- Szeretlek hallani.- közölte velem.

A hangomat megemeltem, mire ő mosolygott tovább.

- Mi lesz, ha valaki bejön?- kérdeztem lelassítva.

Mintha direkt történt volna,  hallottam, hogy valaki bejött.

Eszemben sem volt abbahagyni, es ezt Chishiya is láthatta rajtam, ezért a kezével befogta a számat.

Folytattam tovább, egyre közelebb voltam a tetőponthoz.

Az ember végre kiment, és újra egyedül maradtunk.
Kezdett fájni a lábam, és már úgy gondoltam, hogy ha tovább csinálom, valóban lépésképtelen maradok.

Utolsó csókot nyomva Chishiya szájára, leszálltam róla, és visszavettem a földre hajigált ruháim.

Elég tisztának tűnt a hely, remélem azért nem kapunk el valami vírust.

Mindketten készen voltunk, ezért kimentünk a kézmosó részhez.
Megnéztem magamat a tükörben, és azt tapasztaltam, hogy kicsit kivörösödtem.

Chishiyan viszont semmi nem látszott.
Remélem azért élvezte.

Kézen fogtam, majd kihúztam a helyiségből. Szerintem senki nem látta, hogy a női mosdóban voltunk.

Fehér fény |Chishiya & Reader| (18+)✔️Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang