Fogadunk? /Jude Bellingham

15. Fejezet

Gondolatmenetemet az előttem álló mosolygó félisten szakította meg. Kitárta a karjait és várta, hogy megöleljem.

-Szia-köszöntem neki miközben magához húzott.

-Nagyon sajnálom, hogy nem írtam, de nagyon elvoltam havazva. Remélem még áll a randi-nyomott egy puszit a hajamba.

Megdöbbentett ez a közvetlenség de nem is volt annyira ellenemre.

-Hogy ez randi lesz?-kérdeztem incselkedve.

Megöleltem Vinit is aki már egy csókkal köszöntötte Bellt. Komolyan mondom, mesébe illő ez az egész.

-Hát akkor jó szórakozást-mondta Vini.

-Nektek meg jó evést-integetett Jude.

Megfogta a kezemet és elkezdett befelé húzni a pályára.

-Jude mit csinálunk-kérdeztem nyafogva hiszen tudja jól, hogy utálom a focit.

Nem válaszolt addig ameddig a pálya szélére nem értünk. Volt pár labda és pár (gondolom) edzéshez kellő dolgok.

-Mivel nem szereted a focit, de engem megkell szeretned és az én egyik részem a foci, így gondoltam megszeretettem veled. 37-es lábad van ugye?

-Honnan tudtad?

-Elég csak ránézni a miniatűr mancsaidra-kacsintott.

-Ezt vedd fel-nyújtott át nekem egy cipőt-csak, hogy jobban menjen.

Mérges voltam rá, de mégis aranyos dolog tőle. Végül ő adta rám a cipőt és talpra állított.

-1 óra múlva jobb focista leszel mint én-bátorított.

-Az nem lesz nehéz-boxoltam bele a vállába mire ő elkapta a kezemet,

-Tudom, hogy nem szabadna mondanom, de nagyon szexin nézel ki itt a pályán-

-Álmodban-pirosodtam el.

-Igen ott is-húzott közelebb magához és megcsókolt.

Nem tartott sokáig mivel nem viszonoztam, de csak a meglepettségtől. Bátorságot vettem és átkaroltam a kezemet a nyaka körül és magamhoz húztam majd megcsókoltam.

Most ő lepődött meg, de amin észheztért viszonozta. Átkarolta a derekamat és jó szorossan magához húzott.

Percekig csókolóztunk mikor eltolt magától.

-Hagyjuk abba mert még csúnya dolgok fognak történni a pályán-vette fel a labdát.

-Annál csúnyábbak, hogy lealázlak? Nem hiszem-hülyéskedtem vele.

Az egész este nagyon jól telt Jude megtanította hogyan kell helyesen belerúgni a labdába és még pár alapvető cselt is megtanított.

Én nagyon jó diák módjára figyeltem a tanítómat amit párszor meg is jegyzet mintha ő nem ezt csinálta volna.

Végére már nagyon elfáradtam és meg is mondtam Judenak, hogy tisztelem amiért ilyen sokat kergeti a labdákat mire nagy nevetésben törtünk ki.

Lefeküdtem a fűbe a hátamra és a csillagokat kezdtem el nézni. Jude miután össze pakolt lefeküdt mellém és megcsókolt.

Elég nagy beleéléssel csókolóztunk izzadtan a fűben mire meghallottunk egy hangot.

-Azt hiszem jól ment az oktatás-mosolygott Bell.