Vak szerelmem -taekook-

4

Szóval, elkezdtem. Éreztem, hogy egyre több vér folyik a kezemből, és egyre több könny a szememből.

-Taehyung, nyish ki az ajtót, szeretnénk szórakozni Kookieval! -rikácsolta anyám. Nem érdekelt, felvágtam a karomat, ennek köszönhetően ordítottam egy brutálisat. Azt hiszem, ez egy ér lett -mit csinálsz? -kérdezte anyám nem törődő hangnemben. A következő pillanatban elájultam.

Kook szemszög

Mikor már öt percre nem nyitotta ki az ajtót, megijedtem. Elég kicsi ez a fürdő...

Viszont, mikor vér kezdett el folyni a küszöb alól, kis híján elájultam. Gondolkodás nélkül vettem elő a pótkulcsot, és nyitottam ki. De ami ott fogadott...

-Tae. -emeltem fel törékeny testé -miért? -néztem meg a kezét. Eret vágott. És én még nem csináltam semmit.

-Lisa, hívj egy mentőt. -fordultam felé, de csak gúnyosan vigyorgott. Akkor majd én fogok.

-Kook. N... Nem kell. -mondta elhaló hangon Tae -csak maradj itt.

-Ott is ott leszek, ne félj. -öleltem magamhoz, figyelve a sebe...IRE? -miért bántod magad?

-Majd elmondom. De most nincs erőm. Hagyj időt. -motyogta, majd lehunyta a szemét. Itt eltört bennem valami, ugyanis potyogni kezdtek könnyeim. Taehyung nem emlékszik rá, de még gimiben én voltam a barátja.

Hogyan is emlékezne? Nem emlékezhet...
Baleset volt. Nem figyelt az épp minket előző autó, és jobbról nekünk jött. Bár nem értettem, miért jobbról előz...

Szóval, Taehyung megsérült, és azt mondták az orvosok, hogy soha nem fog ezekre az emlékekre emlékezni. Akkor rengeteget sírtam. E mellett eltört kulcscsontja is. Majd ezt is el fogom neki mondani. Úgyse fog semmin változtatni. Soha nem fog újra szeretni.

Hirtelen félre toltak, és elvitték Taehyungot. Én meg mentem velük.

-Segítene egy kicsit? -kérdezte kínosan az egyik orvos.

-Öhm... Persze. Mit?

-Le kéne nyugtatni. Így nem tudunk varrni. Meg tőled megnyugszik. -mondta, én meg ránéztem Taere, ki idő közben felébredt, és pánikrohama lett. De csak attól, hogy hozzá értem, megnyugodott.

-Figyelj Tae -kezdtem bele, hangomra pedig hegyezni kezdte a fülét. Ilyet is tud? -most össze fogják varrni a sebedet. Kaptál érzéstelenítőt. Nem fogsz érezni semmit, maximum egy kis csípést. De itt leszek veled. -mondtam neki úgy, ahogy régebben is szoktam nyugtatni. És ez hatott. A teste még emlékszik rám, csak az elméje nem.

-Veletek történt az a bales- nem tudta befejezni, mert mutató ujjamat szám elé raktam, hogy kussoljon. -ó. Majd mond el neki. Hátha...

-Majd annak is eljön az ideje. -mondtam mosolyogva. De mondani könnyű. Félek, hogy hátha eltaszít magától. Félek, hogy haragudni fog rám. Félek, hogy újra elvesztem. Mint két évvel ezelőtt. Azért jöttem össze az anyjával, hogy vele lehessek. Nem érdekel az anyja.

Én még mindig szeretem ezt az angyalt. Még mindig ugyan olyan szép. Sőt, még szebb. Gyönyörű. Meg akarom védeni a világ elől. Azt szeretném, hogy úgy tekintsen rám, mint én rá.

-Jungkook, gyere ide. -szólt az egyik orvos.

-Igen?

-Van mód arra, hogy vissza kapja a látását.

Már nem éreztem semmit, csak nyakába ugrottam visítva.

-Viszont nagyon kockázatos...

-Mondja, mi az.

-Szóval, van egy teszt alanyunk, aki évek óta nekünk dolgozik. Szegény rákos, és felajánlotta magát erre is. Benne van. A műtét neve szó szerint lefordítva szem álültetés. Ennél a folyamatnál kialakulhatnak belső elváltozások az agynál, ami fogyatékossággal is járhat gyakran. Túl élni biztosan túl fogja, viszont még ami a legfontosabb dolog. Hogy lehetséges, skizofrén lesz, de ennek az esélye kevesebb mint 10%. Viszont, HA! Ha elvállalja Taehyung, azt fogjuk mondani neki, hogy kap egy csippet a szemei mögé. Nem akarom megilyeszteni, tudom milyen érzékeny. Kérlek, kérdezd meg őt erről, ha újra felébred. De ezt mond neki szó szerint: Dr. Fleix kérdezi tőled, hogy... -és itt elmondta a szöveget, mit kell mondanom neki.

Siettem, ahogy tudtam Tae szobája felé. Amint oda értem, be is mentem, és éppen ült fel az ágyán.

-Szia TaeTae. -mentem oda hozzá, és azonnal a hang felé kapta a fejét, majd kezébe temette az arcát -mi a baj?

-Én rossz ember vagyok. -kezdett el sírni. Istenem, milyen bajai lehetnek szegénykémnek?

-Nem vagy az. -öleltem meg, ő pedig automatikusan bele bújt mellkasomba, és ott sírta ki magát -egyébként. Dr. Felix kérdezi, hogy szeretnél-e látni?

-M-mi?

-Taehyung, van mód arra, hogy lássál mindent. Egy csippet ültetnek a szemeid mögé, amik segítenek neked, hogy láss. Viszont, kockázatos. Van arra is esély, hogy fogyatékos leszel. Erre van kb 20%. Aztán van egy nagyobb gond is, amit nem szeretnék. Szóval... Felmerülhet az is, hogy skizofrén leszel. De nyugodj meg, ez nem lehetséges, ez a legritkább esetekben fordul elő. 10%.

-A-azt mondod, hogy láthatlak téged? -kérdezte.

-Igen.

-Akkor oké nekem. -vigyorodott el -szeretnélek látni.

-Akkor ide hívjam az orvost?

-Maradj itt. -húzott jobban magához, mire elkuncogtam magam.

-Mesélhetek valamit?

-Persze.

Lehet nem kellett volna elmondanom neki a balesetet.