A sztyeppe csillagai (BEFEJEZETT)

Bevezető

Vladimir pov.
Idegesen pakolásztam a lakásunkban a bőröndjeimbe, vagyis jobban mondva a volt lakásomba. Egy hónapja váltam el csupán mégis úgy érzem, mintha soha nem is lettem volna házas.
- Nyugodj már meg! - fogott kezemre Mark és elvette az egyik inget, amit össze hajtani próbáltam, de csak ráncigáltam az anyagot.
- Nehezen tudok.
- Nem jön vissza, börtönben van és ha rajtam múlna ott is rohadna meg.
- Csak öt évet kapott.
- Még keveset is kapott az a szemétláda. - tette le az össze hajtott ruhadarabot, majd egy másik stóchoz lépett - Esküszöm, ha az a rendőr nem szed le róla kiverem a lelket is belőle! Bár szerintem neki az se volt.
- Hagyd, Mark! Vége van, már semmi sem köt hozzá és csak... Csak azt akarom, hogy elfelejtsem őt!
- Vladi, nem elfelejtened kell, hanem túllepni. Ha átköltöznél hozzám megbeszélünk mindent.
- Tudom... - sóhajtottam és leültem a fotelba.
- Na jó, figyelj, az a tapló megcsalt, vert téged és a múltkor kis híján kinyírt téged! - mondta Mark elém lepve.
- Tudom.
A maradék kedvem is elment, amint eszembe juttatta az elmúlt fél év történéseit.
- Hé, nem azért mondtam! - lett bűnbánó - Csak... Nagyon megijedtem, amikor ez történt veled.
- Mindig kiálltál értem, köszönöm.
- Na jó! El kell tűnnünk!
- Mi?
- Te meg én! Szépen eltűnünk! Jó messze!
- Mondjuk a Takeko Bowling Clubba?
- Nem! Messze! Jó messze!
- Mire gondolsz? Nem értelek.
- Egy jó hosszú vakációra!
- Nem is tudom Mark... - húztam a számat - Nem tartom jó ötletnek...
- Én pedig igen! - kontrázott - Mi bajunk lehet?
- Sok minden! Nézd, most váltam el és nem kaptam szinte semmit Davetől!
- Te nem, de én nemrég örököltem és arra költöm amire akarom!
- Akkor sem fogom hagyni, hogy te álld az egészet!
- De bizony fogod.
- Hova akarsz te menni egyáltalán? - kérdeztem.

Kezdés várhatóan:

2023. december 1. Heti 2 résszel! Akit érdekel tartson Feketealkony16-tal és velem!