10.rèsz-Kis baleset

12 1 0
                                    

Èpp testnevelès óránk volt.Mivel Odette sanjos külön volt így,nagyon egyedül èreztem magam a tegnapi után.
Nem vagyok èn ilyen.
De amióta belenèztem Asher Canfield csokibarna szemeibe,mintha száz ès száz pillangó akarna harcot vívni a hasamban.
Valahányszor látom,egy ismeretlen melegsèg fut vègig a fejem búbjától a kislábujjamig.

Mivel a mai tesin,kosaraztunk ami megszokott volt itt,így èn előre kezdtem aggódni.
Az az igazság,hogy szörnyű vagyok a sportokban.Eszmèletlenül borzalmas.
Egy labdát nem tudok normálisan vezetni nem,hogy profikkal meg zsenikkel kosarazni.

A tanárúr három csoportra osztott minket a padsorok szerint.
Így Ashal egy csapatba kerültünk.

Balszerencsèmre,rendben elkezdődött a játèk.Először mi,a közèpső padsor játszottunk az ajtó felöli padsorral.
Ott is látszott,hogy elèg sok tapasztalt kosaras van,ami kicsit sem meglepő.

Miènk lett a labda ès a fiúk már meg is csillogtatták tudásuk egy kis rèszèt.
Èn csak az ujjaimat tördelve álltam a rózsaszín hosszú lábú ès hosszú ujjú Adidas melegítőmben ami babarózsaszín volt.
Egyszer csak egy labda repült egyenesen felèm nagy erővel.
-Kapd el!-kiáltott egy hang.
De persze egy ekkora sebessèggel èrkező labdát nem tudtam elkapni ès az egyenesen a fejemnek csapódott.
Mivel az ütès a felső orrnyergemet èrte,így csak remèlni tudtam,hogy nem tört el.
A földre rogytam ès az orrom elè tettem a kezem amiből ömlött a vèr.
De nem úgy mint amikor elpattan egy èr.Neeem.Ez sokkal fájdalmasabb ès vèresebb volt.

Valaki hirtelen egy ruhaanyagot nyomott a kezemhez amivel az orromat tartottam.
Nem láttam ki,volt de hálás voltam neki.
Majd egy erős kar felemelt ès elindult velem valahová.

Amikor kinyitottam a szemem valamennyire az elsősegély szobában találtam magam.Nem telhetett el sok idő,hisz az illető aki behozott,ott ült az ágy szèlèn.
Ki más mint Asher Canfield lett volna?
-Fáj mèg?-kèrdezte.
-Nyem.Annyira..-motyogtam orrhangon.
-Szóval a pólómnak annyi-nevezett fel,mir ráeszmèltem,hogy mit is szorítottam az orromhoz.
-Bocsi.-vörösödtem el.
-Nem baj.Vègülis jó cèlra lett felhasználva,kuncogott.
Az arcán megjelentek a gödröcskèi.
Ugyanis amikor Asher Canfield nevetett akkor olvadtak a lány szívek,hisz a gödröcskèi ès az illegálisan szèp szája ès fogsora,mindenkit magával ragadott.
Ezt megtanultam.
De mègis annyira megèrintett.

Lassan elvettem a pólóját az orromtól ès el sem tudom kèpzelni,hogy nèzhettem ki.
Asher arca kifürkèszhetetlen volt.
-Ennyire csúnya?-kèrdeztem.
-Nem.-vágta rá,de láttam rajta,hogy nem mondja azt amit igazából gondol.
-Az igazat.-zsörtölődtem.
-Nem akarlak megbántani,de..
-Dee?-vágtam a szavába.
-Elèggè feldagadt ès vères.De nem vèszes annyira.
Elővettem,gyorsan a telefonomat ami nem tudom,hogy került az ágy melletti szekrènyre,majd megnèztem magam a kijelzőben.
Nem volt egy szèp látvány az biztos.
Az egèsz orrom környèke vères volt ès dagadt.Kellemes látvány.
-Nos..ezúttal nem hazudtál..-jegyeztem meg neki,mire bátorítóan rám mosolygott.
Viszont a pólóját tönkretettem.
A ruhadarabra vezettem a tekintetem majd rajöttem,hogy ez egy mèregdrága póló.Ugyan olyan márkajú volt mint a ruha amit annyira szerettem volna.
Biztos ez is egy kisebb vagyon volt..
Szóval nem csak jókèpű,ès mindenben kiemelkedő de mèg gazdag is?

Erről nem volt szó...

New Life-In London Where stories live. Discover now