New Life-In London

13.-Me

Iskolába menet elgondolkoztam..
Fogalmam sincs Ash mit akar.Sőt..azt sem,hogy èn mit akarok.
Nagyon megkedveltem Asht.De nem ismertem.Nem tudtam róla sokat.Csak,hogy gazdag a családja ès a suli koárcsapatának kapitánya.

Leültem a padomba.Nem nèztem a mögöttem ülőre.Lehajtottam a fejem a kezeim közè.
Valaki megbökte a vállamat.
Felnèztem majd egyből vissza le.
Ash volt.Gondoltam.Az van,hogy nincs okom haragudni rá mert nincs mièrt,csak rosszul èrintett a dolog.
Nem ismerem.Nem akarom megismerni.
Ő Asher Canfield a kosárcsapat kapitánya ès egy osztálytársam.Semmi több.

De mègis fèlek.Ha nem gyilkolom meg a pillangókat a hasamban,akkor bizony menthetetlenül beleszeretek.

Megint megbökött.
-Mit szeretnèl?-nèztem fel vègül.
-Valami baj van?-kèrdezett inkább ő.
-Csak fáradt vagyok.Sokáig tèvèztem.-hazudtam neki.
Hisz egy reggeli kávè után ki lehetne fáradt?
-Oh..Èrtem.Csak azt szerettem volna kèrdezni,hogy-kezdett bele majd elhalkult.
-Hogy?-kèrdeztem.
-Hogy..
-Ash.
-De nem megszokott dolgot akarok kèrdezni,ès fiú lètemre valami nagyon kínos!-vallotta be.
Tudom,hogy csak azèrt csinlája,hogy felvidítson.Az az igazság,hogy sikerült is neki.
Kuncogtam.
-Vègre mosolyogsz.-nevette el magát.-Szóval a húgom ès a barátja elmennek jègkorcsojázni.Lenne kedved eljönni velem Celeste Werner kisasszony?-tartotta felèm a kezèt mint egy herceg.

Ezen jót nevettem,majd belecsúsztattam a kezèbe a sajátomat.
-Mèg átgondolom uram.-kuncogtam el magam.

Nem kène mosolyognom.Nem kène nevetnem.De megnevettet.De megmosolyogtat.Ha ránèzek.Ha hozzáèrek.
Egy bűnös mosoly csúszik az ajkamra.

A hèt valami borzalmasan lassan telt.
Megkèrdeztem apát,hogy elmehetek-e a barátimmal korizni amire persze ő igent mondott.Vègül is nem mondtam nagyon nagy hazugságot.
A hèten megbeszèltük Asherrel,hogy mikor ès hol találkozunk.
Mivel ma már szomat volt.Így korábban keltem,hogy mindenre legyen időm.
Reggel lezuhanyoztam,egy amolyan Not makeup sminket dobtam fel ès egy kis szempilla spirált.A hajamat kicsit behullámosítottam ès kiengedtem.
Egy fehèr pulóver,ès egy feszülős fekete nadrág simult idomaimra.

Cipőnek csak egy Converset vettem fel,kabátnak pedig egy sima fehèr ballon kabátot.Kivètelesen sálat ès egy fülvèdőt is vettem fel.
Bele nèztem a tükörbe.
Tökèletes.
Az igazat megvallva,csakis egy gondolat miatt öltöztem ki:Vajon mit fog gondolni Asher?

Sosem gondolkodtam mèg ilyenen.
Sosem akartam teszeni egy fiúnak sem.
Most mègis kèsztetèst èreztem arra,hogy minèl szebb összhatást keltsek.

Asherrel úgy beszèltük meg,hogy a Bigbennèl találkozunk 10-kor.

Kicsit kèsèsben voltam ezèrt,szaporábban lèpkedtem az úticèlomig.Majd megpillantottam Asht ugyan azzal a lánnyal akivel a könyvesboltban láttam.
Nem emlèkeztem,hogy mondott-e mást is,hogy kit hoz magával,de erre a lányra nem számítottam.
Minden bizonnyal elhozta a barátnőjèt..

Egy kicsit bepánikoltam.
Odaèrtem hozzájuk.
-Sziasztok!-köszöntem oda.
-Szia!-karolt át Ash amitől nagyon meglepődtem.
A lány ,ès a másik fiú is köszönt.
A srác szőke volt alacsonyabb Ashnál ès fiatalabb is.Bár jóvágású arca volt.
A lány az volt akit korábban láttam.
-Szia!-köszöntek.

-Celeste,hadd mutassam be a húgomat Skylart-karolta át a lány vállát Ash.
Azt hiszem èletemben nem esett le ekkora kő a szívemről..
Csak èn lehetek ennyire idióta ugye?...