-Tökéletes,fel vagy véve!
-Nagyon szépen köszönöm úram!-először éreztem valami sikert,amióta itt vagyok.Vagyis igazából másodszorra.Még pedig van állásom!Izgulok az első nap miatt.De azt tudom,hogy szeretni fogom.MIndig is arról álmodtam,hogy egyszer egy kávézóban fogok dolgozni.
A főnököm kikísért az ajtón,ahol már egy kedves lány állt velem szemben.Rám mosolygott és kinyújtotta a kezét.
-Szia,Thea vagyok.-kedvesen vissza mosolyogtam rá.
-Én Tara.
-Üdvözöllek a Holly's-ban!Én leszek az oktatód,vagy mi?-nevettem megjegyzésén.-Igaz,még nem vagyunk nyitva,de kérsz egy kávét?-értünk ki a pulthoz.
-Igen,köszönöm.-leraktam a táskámat és a kabátomat,majd vissza mentem Thea-hez,és addig még a kávémat elkészítette a pulton könyökölve néztem körbe a helyiségbe.Mikor Thea oda adta a kávémat,felült a pultra,pont velem szembe,törökülésbe.A pulton lévő kiskosárból kivett egy cukrot,majd egy laza mozdulattal a kukába dobta a papírt.
-Ez szép volt.-jegyeztem meg az előbbit.
-Köszi.-lepacsiztunk.-Várom,hogy együtt dolgozzunk.Nagyon király lesz!Eddig csak mindig nálam idősebb nők,vagy férfik voltak,akikkel dolgoztam.Nem volt valami élvezetes.De annyira jó,hogy végre egy velem egykorúval dolgozhatok majd együtt.Ez sors.-"csak nehogy a sors visszacsapjon"-gondoltam magamban.Valóban jó hogy Thea-val fogok dolgozni,végülis nagyon aranyos lány.De az utóbbi időben megutáltam a sors szót.Bár lehetne azt is mondani,hogy az összes szót ami ahhoz a könyvhöz köthető.Pár perc hatás szünet után válaszoltam Thea-nak.
-Igen,én is izgatott vagyok.Mindig is ilyen helyen akartam dolgozni.-kortyoltam bele a kávémba.
-Hidd el,én is ezt akartam,de ha sok évig ezt csinálod már unalmas.-kapott be még egy cukrot a szájába.-Jól fizet,de inkább egy jól fizető izgalmas meló,mint egy jól fizető de unalmas.De ez most másképp lesz.-nevetett fel.-Holnap mindent megtanítok neked.Alig várom!-ugrált örömében.
-Én is!De most mennem kell.Holnap találkozunk.-felvettem a kabátomat,és vissza mentem a pulton hagyott kávémért.
-Oké,szia!-integetett boldogan.-Tara!-visszafordultam felé.
-Igen?
-NIncs kedved ma délután valamikor meginni egy kávét?-ugrott le a pultról.-Csak hogy meg tudjunk ismerkedni.-a kezébe fogott egy papírtörlőt egy egy ablak pucolót,majd elkezte törölgetni az asztalokat.
-De,szívesen!Majd beszélünk.-és kiléptem a végtelen esős London utcájára.Átmentem a túloldalon lévő sulimba,és miután a srácokkal a becsengő előtt bandáztunk,elmentem órára.Hannah még ma sem tudta rólam levenni a szemét.Még mindig gyötört a bűntudat,hogy igaza volt.Igaza volt,de nem szabadott elmondanom akármennyire is szerettem volna.Nem akartam belekeverni őket,főleg miután hallottam a legendáról.
Egészen hamar véget értek az óráim,így elmentem a lakásomhoz,és kicsit felmértem a terepet.Hivatalosan is kilenethettem,hogy ez a lakás lett a második szerelmem.Elővettem a telefonomat,és lefényképeztem a helyiségeket,majd bezártam gondosan az ajtót,és elindultam,hogy keressek egy bútor boltot.Mivel úgy terveztem,egy daravbig nem fogok kilépni a kolesz falai közül,bútoraim sincsenek.Apuék küldtek egy is pénzt,hogy legyen mit tennem a lakásba.Péntek van.Ami azt jelenti,hogy Dereck dolgozik,és a srácok pedig elmentek egyet "inni"(náluk ez azt jelenti,hogy a fúk jól a berúgnak,a lányok pedig elvannak a kólájukkal,kivéve Hannah-t.).Nem volt kedvem egyedül bejárni a boltokat,de mivel Thea dolgozott,és nem hiszem,hogy a legjobb ismerkedés az ha elrángatom bútor boltba,így csak egy lehetőségem maradt.Ami egyben a legkellemetlenebb is.
