Azonos ellentét/Tom Kaulitz [‼️BEFEJEZETT‼️]

35."Szeretlek..."

Már másnap reggel van vagy is gondolom.Mivel a sötét felhők közül a nap lágy sugarai törnek ki.Az idő megint elég borús.Mi van ezzel a nyárral?Nem baj úgy is passzol a hangulatomhoz.A telefonom 10:55-öt mutatott.Semmi kedvem nem volt semmihez.Csak feküdtem az ágyamban,és a plafont meredten bámultam.Eszembe jutottak Bill szavai mikor is elég érthetően a tudtomra adta,hogy Tommal ne menjek bele semmi féle komoly dologba,mert jön egy turné és az én szívem össze lesz törve.Csak ezek a szavak jártak a fejemben.De hiszen nagyon úgy látom,hogy Tomnak komolyak az érzései,és úgy érzem nem csak játszadozik velem,de ugyanakkor Bill a testvére,sokkal jobban,és régebb óta ismeri.Ahhh elegem van....Ezek a gondolatok annyira nem hagytak nyugodni,hogy nem voltam képes tovább feküdni.Kiszálltam az ágyból és a konyhába mentem,valamiféle étel keresése céljából.Szerencsére a szüleim nem voltak otthon,mert őszintén nem nagyon akartam velük, főleg anyával összefutni.Innentől csak megcsináltam a szokásos dolgaimat,semmi többet.Amikor mindennel készen voltam ujra szobámban találtam magamat.Pont mire megjöttek anyáék.Gondoltam mással nem nagyon üthetném el az időt mint azzal,hogy sorozatot nézek,tehát így is tettem.Már délután három óra,én pedig a lehető összes elfoglaltságot meguntam,amit eddig csináltam.Az agyam ismét elkezdett kattogni a reggeli gondolataimon .Most mi lesz ha Tom elfelejt?Tom vajon más lányokkal is ezt csinálja?Miért kaptam szobafogságot? Miért nem mehetek el? Ezek a gondolatok futottak végig agyamban.Nem! Ebből elegem van nem szabhatják meg hogy mit tegyek.Tudom már mit kezdjek! Elmegyek arra az estére,és elmondom Tomnak hogy szeretem! El sem hiszem,hogy kimondtam .Úgy érzem ez lesz a legjobb,és még simán oda is érek.Hiszen csak 15:15.Akkor éppen itt az ideje készülődnöm.
Hatalmas lendülettel mentem a fürdőbe.Gyorsan hajat mostam,illetve lefürödtem.Mikor kiszálltam felhúztam egy köntöst,és távoztam a fürdőből.Igen elég hirtelen jött ez az ötlet de megoldom.Méghozzá úgy hogy,ha bárki rákérdez hogy én még is hova készülök?Akkor azt felelem, hogy csak kicsit kicsinosítom magam,ha már nem mehetek sehova,gyakorlok sminkelni meg ilyesmi.Illetve fogok írni egy levelet,melyet az ágyamon hagyok.Amiben leírom anyának hogy majd jövök bocsi.De így is csak két órát tervezek távol lenni,így annyi idő alatt lehet be sem néznek a szobámba,és simán hihetik azt,hogy nem történt semmi.Közlekedni pedig természetesen az ablakon fogok.Na de most nekiláttam a sminkemnek.Egy teljesen alap sminket csináltam,csak egy pici csillogást vittem még bele.Igazából a hajam teljesen magától szép göndör loknikba száradt meg.Úgy döntöttem csak egy fésűvel megyek át rajta,és semmi többet nem kezdek vele.Na de most jöhet a ruhaválasztás.Mivel ez az este igen elegánsnak ígérkezik,legalább is Tom elmondása szerint.Így valami elegáns darabot kéne választanom.Fogalmam sincsen miért vagy honnan van nekem ilyesmi elegáns ruhadarab a szekrényemben,de megakadt a szemem rajta.Egy csodaszép méregzöld csillogós koktél ruha,mely a hátánál ki volt vágva,és arany szalag futott végig a kivágott részen.Szabása pedig igen előnyösnek ígérkezett.Hálát adtam azért,hogy ezt a gyönyörű darabot nem találták meg a lányok.Igen hamar fel is kaptam magamra,nem akarok nagyképű lenni,de nem állt rosszul rajtam,Társítottam hozzá egy arany kisebb karika fülbevalót,és egy arany karkötőt,illetve nyakláncot.A cipőm természetesen egy nagyon semleges finom színű magassarkú volt.Már 18:15-volt.Jól elment az idő mondhatom.De még van pont időm hétig.Ugyan is akkor kezdődik,én pedig valószínűleg késni fogok,de annyi baj legyen.Ideje hogy levet írjak,így már kaptam is elő a papírt és tollat.Az anyának szóló levéllel egy kis idő múlva készen is lettem.Ezután befújtam magam a kedvenc parfümömmel,és késznek nyilvánítottak magam. Táskát nem vittem,hiszem most hogy telefonom,és jó formán semmim nincs teljesen feleslegesnek tartottam.A levelet egy borítékba raktam,ezután az ágyamra helyeztem, az ablakot gyorsan kinyitottam,és már másztam is ki rajta. Igen elég nehéz volt magam után becsukni azt az ablakot,és magas sarkúban letáncikálni  az ablakból,de sikeresen megoldottam.Innen már mást sem kellett tennem,mint egyenesen a rendezvényre venni az irányt.
/A fiúk szemszöge/
-Hát itt lennénk-mondja Bill a bejáratot kémlelve
-Igen-sóhajt egy nagyot Tom
-Semmi sem igazi Emily nélkül..-modja Bill,miközben tekintetét a földre helyezi.
-Jolvan Bill ne bánkódj,tényleg jobb lenne ha itt lenne,de most próbáljunk meg lazítani-Mondja Gustav,miközben Bill vállára helyezi jobb kezét.
-Gyertek fiúk,ideje bemenni-utasítja a fiúkat Georg.
A fiúk már éppen léptek volna be a hatalmas ajtón,mikor is egy női hang kiáltása hallatszódott a háttérből,amely Tom nevét kiabálta.
-TOM!..Tom....!!-kiáltja a nőszemély.
Tom erre megfordul,és szemügyre veszi a lányt,ezután ránéz Billre és csak biccent egyet a fejével,jelezve azt hogy menjenek be,ő neki van még egy kis dolga.
A fiúk ezután szépen be is mentek.
/Tom szemszöge/
-Mit keresel itt?-kérdezem az előttem álló lányról,akit most a hátam közepére sem  kívántam volna.
-Hallottam,hogy elmentek!-mondja a lány
-Igen ez így van Lucy!-feleltem,miközben kezeimet összekulcsoltam magam előtt.
-De..de..de...Nem mehettek el Tom! Én nekem még annyi mindent mondanom kell neked!-Kezd el hisztérikusan viselkedi,az imént kiderült Lucy nevezetű lány.
-Ezt most fejezd be!-Parancsoltam rá,és már fordultam is a bejárat felé.De ekkor egy kéz ragadta meg a csuklómat.Én pedig a kéz gazdája felé fordultam.
-Nem!-kiált rám Lucy elég hangosan.
Ahogyan körbe néztem, egyre több ember tekintete találkozott az enyémmel,és észre kellet vennem hogy lassan mindenki minket figyel.
-Tudod mit?Gyere! Csak ne itt hisztizz!-mondom a lánynak és megragadtam a kezét,és az épületen belüli helyiségbe vezettem.De természetesen nem a bejáraton keresztül mivel,soha nem akarnám felvállalni ezt a lányt.Jó vagy rossz ezt hallani,nem tudom de ez van!
-Mit szeretnél?Mi lehet ennyire kurva fontos,hogy még jobban elrontod nekem ezt a napot?
-Tom,tudom hogy elég sok dolog történt közöttünk..
-Nem!Közöttünk nem volt soha semmi,és nem is lesz.Ezt hogy volt közöttünk valami mindig is a te képzeleted szüleménye volt!-mondom igen magas hangnemben az előttem egy méterre álló lányhoz.
-De..de Tom...Én..-Kezd bele dadogva ismét a lány.
-Na is folytasd!Nekem már másé a szívem,és soha sem volt sem lesz a tiéd! Kérlek csak most az egyszer fogadd már el a tényt!
-Szeretlek!-mondja a lány már szinte kiáltva.
Ezután ismét a nevemet hallottam,ezért fejemet jobbra fordítottam.
-Tom!-mondja halkan Emily...
Emily?Itt?Nem tudtam,hogy ebben a szituációban most mit is gomdoljak,vagy hogy örüljek-e bárminek is.Jézusom,ebből hogyan magyarázom ki magam?!.?
/Emily szemszöge/
Ahh azt hiszem ez az az épület ahová be kell menni,legalább is remélem.Vettem egy mély levegőt,és benyitottam.Igazán előkelő helység volt.Nagyon letisztult bézs színű volt minden,de pár led lámpa halvány rózsaszín fényét világította a térre.Én csak álltam az ajtóba,és teljesen lefagytam,csak szemem a gyönyörű fények körül táncolt,illetve füleim a lágy zenére fókuszáltak,ez a kombináció teljesen lefagyasztott.Bámulatomból csak egy ismerős édes hang csengése zökkentett ki.
-Emilyyyyy-Ugrott a nyakamba az én réges régen nem látott Billem.
-Billlll-Ölelem meg én is,olyan szorosan amennyire csak lehet.
-Emily..Ugye ugye nem álmodom?-mondja Bill könnyes szemekkel.
-Nem nem álmodsz-felelem neki kuncogva,miközben szemeimet lassan végigfuttatom az előttem álló Billen.
-Ha nem álmodom akkor bizonyítsd be!-mondja Bill,miközben szemeit törölgeti.
Én pedig csak óvatosan Bill arcára nyomtam egy forró,és puha csókot.
-Ez tényleg te vagy..-mondja Bill suttogva.Ezután Bill átkarolta két kezével a derekam.Én pedig a nyaka köré kulcsoltam kezeimet,és egy nagyon hosszú ölelésbe kezdtünk.Úgy érzem valahogy a lelkünk most összeforrt,és szavak nélkül megértettük egymás érzelmeit,mondanivalóját,gondját,az egész lényét.Egy ölelés többet elmond minden egyes szónál.Billel még így folytattuk egy jó ideig,míg meg nem éreztem magam közül még négy kezet.
-Hiányoztál Emy!-mormogja Gustav.
-Így van Emily,ha most nem jössz,akkor Bill annyira kikészül,hogy konkrétan beöltöztetett volna lánynak,csak azért hogy úgy érezze itt vagy.-Mormogja Georg is.
Amikor szétváltunk a nagy ölelgetésekből,a fiúk gyorstalpalóban ledarálták nekem az eddig történt eseményeket,és elkezdtünk beszélgetni.Én is mindent elmondtam nekik,szóról szóra..Persze kivéve A Tommal történteket,de Billnek persze elmondtam miután a fiúk leléptek.Tényleg most jut eszembe!Hol van Tom?
-Bill,hol van a kedves testvéred?Talán nem jött el?-kérdeztem
-Ő őő de itt van!-mondja Bill
-Oké,akkor gyorsan megkeresem,mert valamit akarok neki mondani!-mondom izgatottan Billnek
-Figyelj előtte valamit nem ártana tudnod!-mondja Bill kissé félénk vigyorral arcán.
-Majd rá ér utána is,gyors leszek ígérem,Pusziiii-mondom Billnek,sietve,és már majdnem el is vesztem a tömegben.
-De ezt tudnod kéne!-Hallom még a távolból Bill hangját,de úgy döntöttem,hogy engem már semmi sem állíthat meg abban,hogy megtaláljam Tomot,és elmondjam neki...
Mivel még sohasem jártam ezen a helyen,így a létező összes helyet elkezdtem átkutatni,de Tom még mindig sehol.Hol lehet vajon?Nem baj nem adom fel,így hát kerestem tovább,helységről-helységre.Mikor is megláttam az utolsó helyet ahol még nem kerestem,így gyorsan arra is vettem az irányt.Mielőtt a szoba elé értem,elhangzott egy női hang."szeretlek"Éppen ahogy elhangzott akkor értem a helység elé.Megláttam Tomot,és vele szemben állt egy idegen,vagy is úgy látszik csak számomra egy idegen lány.
-Tom!-csak ennyi hagyta el a számat.
Tom egyből tekintetét rám kapta,és csak rémülten bámult,egy árva szót sem ejtett ki ajkain.
Én csak hirtelen a kijárat felé vettem az irányt,Szemeim megteltek könnyel.Mostmár leesett,hogy mit akart mondani Bill...
Az ég természetesen ebben a pillanatban szakadt le.Az ég dörgött,csapkodott a haragos villámoktól.Én pedig mentem amennyire gyorsan csak tudtam.De persze hogy elhangzott a nevem a közeli távolból.
-Emily!Állj meg megmagyarázom!-Kiált utánam nyilvánvalóan Tom.
De én ebben a pillanatban nem bírtam ránézni,így csak mentem tovább...és tovább..

Sziasztok drágáim!
Kicsit késve,de itt az új részem.Igyekszem a szünetben gyakrabban hozni.
Köszönöm a lassan 11k olvasót!
Köszönöm hűséges olvasóim!
Boldog karácsonyt mindenkinek!❄️🎄💋
(Ha bármi kérdésetek van nyugodt szívvel keressetek privátba!)
Ig:_.cs.lujzi._