Billel leültünk az ágyra,és csak vártuk Tomot.De Bill ajtaja résnyire kinyitódott a huzat miatt,és hallottunk egy kis párbeszédet.
-Szia Anya-köszönt Tom édesanyjának.
-Szia édesem!-köszönt vissza anyukájuk.
-Bill a szobájában?-kérdezte Tom.
-Igen,de vele van valami csinos lány..Hogy is hívják?...Megvan!Emily.Apropó! Le tudnád kérlek hívni?-kérdezte kedvesen
-Persze anya!-ekkor Tom elkezdett a lépcső felé indulni.
-Várj egy picit-Szólt utána az anyukájuk.
-Igen?-kérdezett vissza Tom,
-Végre ujra együtt van a család szóval ma családi vacsi!-Mondta Tomnak.
-Hát oké.-felelte Tom,és elindult fel a lépcsőn.Már csak annyit hallottunk Billel,hogy közeledik a szoba felé,és ekkor már be is nyitott a szobába.
-Sziaa-köszöntünk neki Billel egyszerre.
-Sziasztok. Ömm Emy! Anya hív.-szólt hozzám Tom.
-Jah okes akkor megyek,de amúgy miért?-kérdeztem rá.
-Nem tudom.-Mondta kissé unott arccal Tom.Én ekkor fogtam magam és kimentem a szobából.Óvatosan becsuktam az ajtót,és már indultam is le a lépcsőn.Ahogy a lépcső aljára is értem már meg is szólított egy kedves hang.
-Szia Emily!-köszönt édesanyjuk aki még mindig nem árulta el nevét.
-csókolom!-köszöntem vissza illedelmesen.
-Jajj de buta vagyok..szólíts csak Simonenak.-mondta
-Rendben-válaszoltam kuncogva.
-Szóval nem kell félned nem akarok semmi rosszat.Gyere ülj le.-Mondta Simone.Én pedig helyet foglaltam.Láttam hogy a poharak között kotorászik,és tölt két pohár vizet.Ezután leült velem szembe,és elém helyezte a pohár vizet.
-Parancsolj-mondta.
-köszönöm-mondtam.
-Szóval igazából beszélgetni szerettem volna veled.Tudom hogy Billel nagyon jóban vagy,mert amikor távol is vagyunk a fiúkkal sokat szoktam beszélni,de Bill egy kicsit többet hív,és mindig mesél rólad,hogy mennyire gondoskodó,megbízható,szerethető,és okos lány vagy.Csupa jót hallottam rólad drága Emily.Bill is sokkal vidámabb és élettel telibb mióta vagy neki.Igazából csak meg akartam köszönni hogy vagy Billnek,és bármilyen problémái is vannak te mindig meghallgatod.Ja és még valami elméletileg nagyon jól főzöl.Bill arról is mesélt hogy a kedvenc étele a te főztöd,persze csak a MEKI után-Itt elkuncogta magát,és ezzel be is fejezte mondandóját.Én bennem csak a meghatódottság érzése cikázott szívem körül.Nem gondoltam volna hogy Billnek tényleg ennyire fontos vagyok.Már mint tudom hogy szeret,de hogy ennyire hogy az anyukájával is beszél rólam..na ezt nem gondoltam.Persze Tom az már más tészta.
/ eközben Bill szobájában/
-Tom!-kiáltott rá kissé erélyesebben Bill testvérére
-Igen Bill?-adta válaszul Tom.
-Na jó figyelj,Emily elmondott mindent egytől egyig,hogy miket csináltál tegnap este.Nekem csak ennyi a reakcióm erre:MI A FASZ? SOK MINDENRE EMLÉKSZEL TÉNYLEG?-förmedt rá mostmár teljesen Bill.
-Nyugi Bill Sok dologra emlékszem...De nem akartam józanon is a szemébe mondani azt hogy nem bírok lassan nélküle élni.Megőrülök tőle,az illatától,a hajától,a gyönyörű szemitől.. ahh azok a szemek.Életemben nem éreztem még így egy lány iránt ő több mint "Jó nő" És ezt az érzést sem szoktam nagyon érezni,de azt hiszem félek .Valahogy beleremegek ha a közelébe kell legyek.Ha hozzám ér mintha azt a részemet csak leégették volna. Ha meg látom néha a levegővétel sem olyan könnyű. Egyszerűen nem értem mi történik velem.Teljesen elveszi az eszemet..És tudom ez most kurva nyálasan hangzott,de így van,és bármit mondtam neki tegnap éjjel mind igaz volt.De elég jól leplezem hogy halálosan szerelmes vagyok belé...-Mikor Tom elmondta ezeket a szavakat csak meredten nézett testvérére.
-Azta végre ki mondtad TE SZERELMES VAGY EMILYIBE!!!-vágta rá egyből Bill.Mint mindig sikeresen leszűrte a lényeget drága Billünk.Ekkor egy ajtó hangos becsapódása zavarta meg ezt a meghitt pillanatot.Mind a két fiúk egyszerre felkapta a fejét.
-Ugye nem az akire gindolok?-kérdezte Bill.
-Azonnal el kell küldenünk Emilyt.-Vágta rá egyből Tom.Ekkor mind a két fiú elkezdett lerohanni a lépcsőn.
/Emilyinél/
Egészen jól elbeszélgettem Simonéval.Egy csomót mesélt a fiúk gyerekkoráról.És egy csomó kínos sztorit is mesélt róluk,amik valóban viccesek voltak nem tagadom.Ezt a Jó kis csevelyt Egy igen részeges ajtón beérkező alak törte meg.
-Szia drágám!-köszönt kedvesen Simone.Nekem egyből leesett hogy valószínűleg ő lehet a fiúk nevelőapja.
-Ohh ki ez a csinos kisasszony?-És ekkor rám nézett a különös,piatól bűzlő férfi,és egy igen perverz egyben ijesztő mosolyszerűséget vágott.
-A neve Emily!-Mondta mosolyogva a nő.
-Tényleg Emily segítenél megtéríteni?-kérdezte Simone.Én persze udvariasságból igent mondtam,és Elkezdtem segíteni kipakolni a tányérokat az asztalra.Amikor is csak dübörgő lábakat hallottam,és már a két Kaulitz lent is termett a lépcső alján.
-De jó fiúk hogy jöttök! Kézmosás és vacsora!-Mondta Simone a két riadt képet vágó fiúnak.
-Na végre hogy itt vagytok!-Köszönt elég kedvesen a férfi.
-Tényleg Emily mostmár maradj te is vacsorára!-Mondta mosolyogva édesanyjuk.Én ennek hallatára majdnem elejtettem a tányérokat a kezemből.Maradnék de ez a férfi nagyon visszataszító.
-Sajnálom nem lehet!-Adtam az egyszerű és gyors választ.
-Ő....igen Emy mondta hogy dolga van.-Helyeselt gyorsan Bill.
-Jajj butaság!Foglalj csak helyet Emily drága,és nincsen több kifogás.-Mondta Simone.Én így is tettem volna ha Bill "véletlen nem ütközik nekem" és súgja a fülembe hogy "KÍNOS LESZ EMILY".Én igazság szerint illetlenségből nem akartam elmenni.De ahogy megjött az az ember szertefoszlott az a kis családias légkör.És nem igazán volt jó a hangulat hogy úgy mondjam.De mit volt mit tenni helyet foglaltam.Az asztal elég nagy volt annyira hogy senki nem ült mellettem.Ahogy leültem kínos csönd is helyet foglalt közöttünk.Ránéztem a fiúkra és ők sem érezték valami komfortosan magukat,habár Billen láttam azt a tipikus kis erőltetett mosolyt.Simone lassan az asztalra hordta az ételeket,és mindenki mert magának.Őszintén bevallom nagyon kínosan éreztem magam.Egyszer csak egy mély hang törte meg a kínos csendet.
-Na és ki ez csinos kislány?-Kérdezte a fiúk nevelőapja miközben végigmért engem.Hirtelen összeszorult a gyomrom,és a számhoz emelt falat egyáltalán nem akart számba férkőzni.A kanalat letettem és valamiért Tomra szegeződött a tekintetem,akin annyit láttam hogy szúrós szemekkel nézett a férfira.
-Emily a neve,de ezt már mondták-motyogta az orra alá Tom.
-Ó szóval a te szerzeményed?-Kérdezte a férfi egy perverz mosollyal.Én ennek hallatára majdnem félre nyeltem azt a kevés ételt is.
-Nem.-böktem rá gyorsan.
-Jajj elég már ebből a színjátékból melyikkel feküdtél le Emy drága?-Szólt hozzám ismét a férfi.Én hirtelen azt se tudtam hol vagyok.És csak kínosan néztem össze vissza.
-Egyikünk el sem,és ezt fejezd be most!-szolt rá Bill erélyesebben.
-Ó szóval veled Bill? Tényleg hány lánnyal voltál mióta nem voltunk itthon?-Vonta kérdőre Billt egy nagyképű vigyorral száján.
-Elég volt!!-Szolt rá a férfira végre Simone is.
-Tényleg Emy drága szűz vagy még?-Kérdezte ismét a férfi.Én már teljesen le voltam sokkolódva,na de még jött ez a kérdés is na jó én ezt nem.Itt már javában kitört egy hatalmas családi veszekedés,de én csak traumatizálva voltam,a két fiú szidta a férfit a tapintatlansága miatt.De ez a kérdés újra felém szegeződött.
-Na mi lesz Emily válaszolsz még ma?-kérdezte ismét.
-Elnézést nekem..nekem mennem kell-Feleltem gyorsan és már álltam is fel,gyorsan a kilincsre helyeztem a kezem,és már nyílt is az ajtó amin gyorsan ki is libbentem.Mikor már kicsit eltávolodtam a háztól vissza néztem,és láttam az ablakból ahogyan hatalmas a dráma a "családban".Én egyenesen haza felé vettem az irányt,gyorsan lefürödtem és csak aludni akartam gyorsan elfelejteni ezt a napot ezt az estét mindent nem akartam gondolkozni,azon hogy most vajon mi lehet a fiúkkal,mert még a végén valami hülyeségre vetemedek.Így gyorsan álomra hajtottam gondolatoktól túlfűtött fejemet.Sziasztookkkk drágaim❤️
Sajnálom hogy mostanában nem volt rész,de mondtam hogy az iskola miatt nem tudok gyakran írni.Remélem veletek minden rendben.(Amúgy tudom hogy a fiúk szerették a nevelőapjukat a való életben.Ez hogy így viselkedik csak az én fejem szüleménye,ne kérdezzétek)Na puszillak titeket és további jó olvasást!
(Amúgy majd lehet le írom az instamat az igazit,de még nem tudom xd) Na Jolvan puszi mindenkinek!🫶🏻
VOUS LISEZ
Azonos ellentét/Tom Kaulitz [‼️BEFEJEZETT‼️]
AléatoireUnalmas kis élet unalmas kisváros.De egyszercsak mintha egy tornádó forgatta volna fel az életemet,amely a semmiből jött.