31."Régi szép időkre"

306 20 4
                                    

-EMILY!
-Ne csináld már,komoly ilyenkor alszol?
-Haloo kellj már fel!
Én csak kinyitottam két szememet,és szembesültem három unokatesómmal akik ugyan is az ágyam fölött hajoltak,és keltegettek.
-Hagyjatok már!-raktam fejemre a párnát.
-Ahhhh ne csináld már!-Ekkor Samanta elkezdett az ágyamon ugrálni.Én erre már persze hogy felkeltem.Felültem az ágyamra és kócos fejjel feléjük fordultam.
-Még is hány óra?-kérdeztem elég fáradt hangon
-Reggel 5:15-mondták
-De akkor még is miért vagytok ti még fent,vagy miért vagytok fent ilyen korán?-kérdeztem ismét meggyötört hangon.
-Hát majd nemsokára elmegyünk aludni,csak új a hely és nem tudtunk aludni,téged is fel akartunk kelteni,de Nóra nem hagyta,aztán mostmár annyira unatkozunk,hogy muszály volt felkelteni téged és.....Pletyi party végre mint régen...Ahh alíg vártam!-mondja izgatottan Amanda
-Hát oké,mostmár úgy sem tudok vissza aludni .Ahogy látom jön fel a nap,és amúgy is elkezdett esni az eső.-feleltem
Ekkor a lányok behoztak minden féle nasit,és leültek szerteszét a szobámban,én kinyitottam a szobám ablakait.Így bejutást nyertek a nap első sugarai szobám falára,és az eső kellemes illatát süvítette be az éppen fújdogáló szellő.Mit is mondjak nekem is megjött a kedvem ehhez a kis beszélgetéshez.
-Na tehát fel is tenném a legfontosabb kérdést!-Jelenti ki Amanda
-Uuuuu-szól közbe Samanta
-Tehát MIZU A FIÚKKAL drága Emy?-kérdezi izgatottan Amanda,és mind a három lány csillogó szemekkel néz rám,de Nóra szemében ott volt az a "Na gyerünk, ha te nem mondod én mondom"nézés.Én ezzel nem foglalkoztam.
-Hát néha van ez meg az,de nyár van.Úgy nincs semmi..-ekkor rá pillantottam Norara,hogy tudássam vele" meg ne szólalj"De hát ez persze nem sikerült...
-Naaa Tényleg ez-az? És mi van Tommal?-kérdezi sunyi mosollyal.
-Ooooo szóval van itt valaki,meselj!-Szólt Amanda
-Hát igazából még én magam sem tudom mi a helyzet kettőnk között,de alakul valami.-mondtam,és hirtelen ösztönből rá pillantottam az ablakomra.Olyan hangulatos és szép volt a táj...Hirtelen ujra eszembe jutott a tegnap este...és persze Tiszta vörös lettem.
-Szerintem nagyon is alakul valami!-vág közbe kis gondolatomba Nora.
-Hat majd még meglátjuk.-feleltem
-Ahaaa és  milyen Tom?-kérdezi a kíváncsi természetű Samanta.
-K-Kaulitz...-feleltem.
-Na várjjjjjj ő nem az a helyes gitáros?valami bandában játszik.......ő nem tudom melyikben,de ő híres?!.! -Szinte már visított.
-Hat  igen ő lenne az-feleltem mosolyogva.
-Mivannn?!?-akadt ki mind a kettő egyszerre.
-Na ne és akkor te a Tokio Hotellel is  jóban vagy?-kérdezte Amanda
-Igen...-feleltem és már húztam össze magam tompítva a mindjárt bekövetkező visítást.Persze a lányok elkezdtek visongani.Én itt döntöttem el hogy nem fogok többet nekik a Tokio Hotel és az én kapcsolatomról beszélni..túl kockázatosnak találom a fiúkra nézve,és túlságos szeretem őket ahhoz hogy pár hülye liba gondot okozzon nekik.Gondoltam magamban.
-Emily!-visít ismét Samanta
-Igen?-kérdem félően,mivel már félek a választól.
-Muszály tartanunk velük egy bulit!-kiáltotta Samanta
-Nem!-vágtam rá egyből.Ekkor a lányok elég kérdő tekintetet vetettek rám.
-Már mint úgy értem hogy nem lenne jó ötlet,mivel a fiúk nagyon elfoglaltak.Tudjátok ők mégis csak egy banda és hát sok a próbájuk is,így velem sem tudnak most talizni.Sajnálom lányok...-tettem hozzá.Na igen mondhatjuk egy kicsit hazudtam,mivel a fiúknak tényleg vannak próbáik,de ez soha nem zavarta meg a velük való találkozásomat.Nagyon nem akartam hogy bármi buli is legyen,tudom jó ünneprontó vagyok,de nagyon rossz előérzetem van így most ezt muszály hagynom,hogy a megérzéseimet kövessem.
-Hát Jolvan Emy mi most elmegyünk aludni-Felelte Nora
-gyertek!-szólt a még mindig visongó lányokra Nora!
-Rendben,jó éjszakát vagy ilyesmi.-feleltem.Ekkor kimentek a szobámból.Én már vissza aludni ugyan nem tudtam,de nem baj legalább csinálok valami értelmeset is.Gondoltam én mikor is a kint csepergő esőből zápor nem támadt.Így ugrottak a terveim,bár amúgy sem tudtam volna találkozni a fiúkkal a lányok miatt.Ez a gondolat annyira bosszantott,hogy már fel is pattantam az ágyamból.Gondoltam ideje elkészülni,így hát el is kezdtem mosakodni.Az óra 6:00-át ütött.Felvettem egy kényelmes bő pólót egy rövid kényelmes gatyával,a hajamat csak egy laza kontyba felfogtam.Megcsináltam a reggeli arcrutinom.De még tettem fel egy kis szájfényt,illetve került rám parfüm is.Ezután össze raktam a szobámat,és úgy gondoltam írok Billnek,de hiába ugyan is a mi Billünk még  mélyen aludt.Hogy is gondolhattam volna,hogy fent van ilyenkor? Na nem baj majd csak megnézi.A gyomrom jelzett hogy éhes,így lemásztam az emeletről a konyhába,ahol is láttam anyát és apát,illetve a nagynénimet.Igazából velük beszélgettem egy csomót miközben elfogyasztottam az anyukám által készített reggelit.Ezek után felmentem a szobámba és olvastam,írogattam Billel,zenét hallgattam,és hát így elvoltam.Olyan dél felé segítettem anyának ebédet főzni.Miközben a hozzávalókat készítettem elő anyával beszélgettem
-Kincsem,?-mondta
-Igen?-kérdeztem
-Arra gondoltunk,hogy a nagybátyáddal,és nagynénéddel illetve apáddal elmennénk a közeli velnesbe.-mondta anya
-Rendben,de mennyi időre?-kérdeztem
-Hát holnap délelőtt indulunk és három éjszakát leszünk ott.-mondta mosollyal az arcán.
-Oké-Mondtam mosollyal az arcomon.
Igazából nem nagyon örültem neki,hogy itt hagynak a kezelhetetlen unokatesóimmal,de nem baj legalább itt van Nora.Talán a többi lány sem hozza a formáját,és normálisak lesznek.De nem akartam anyát elszomorítani.Annyit dolgoznak kijár nekik a pihenés.Anyával jókat beszélgettem miközben elkészült az ebéd.Lehívtunk mindenkit ebédelni,kivéve persze az alvó lányokat.Az ebéd igen finomra sikerült.ebéd után bementem a szobámba és Billel hívásoztam,nagyon imádom  a kis kócos smink nélküli fejét még kamerán keresztül is.Elmesélte,hogy Tom elvileg tegnap majd ki csattant a bőréből,és persze én is meséltem neki a csókos sztoriról bővebben.Ő pedig előszeretettel mondta el testvére reakcióját,ami bevallom megmosolyogtatott,és egyre jobban hiányt keltett szívemben látványa.Mikor Bill lerakta lebattyogtam ismét a konyhába egy pohár vízért.Útközben összefutottam a kissé gyűrött Norával ,aki valószínűleg most ébredhetett.
-Jó reggelt!-köszöntem neki kuncogva
-Szia Emy-köszönt Nora rekedt hangon.Ő is a konyhába tartott így követtem le a lépcsőn.Ezután nem történ semmi érdekes.Én visszamentem a szobámba Nora pedig rendbe szedte magát gondolom...mivel kis idő múlva szokásához hűen kopogást elhagyva nyitott be a szobámba.
-Szia!-köszönt
-Szia!-köszöntem vissza.
-Figyelj! Úgy érzem valamit meg kell osztanom veled.-ült le az ágyamra
-Hallgatlak.-feleltem és felültem az ágyamon.
-Figyelj sajnálom hogy ennyire tapintatlan voltam Tommal kapcsolatban,és tudom hogy szépen megkértél arra is hogy tartsam a szám,de én hát annyira..nem tettem.Tényleg sajnálom Emy,mert egyáltalán nem érdemeltek meg a "szemétkedéseimet" ugyan is sokat köszönhetek neked azért,amit öt évvel ezelőtt tettél...-Itt Nora lesütötte tekintetét.
-Emlékszem...-feleltem
-Tudod akkor mikor 13 éves voltam,és az udvarunkban megcsókoltam azt a fiút...És hát kicsi voltál 10 éves,így ott játszottál így megláttad ezt a kis jelenetet.Emlékszem nagyot néztél...-Itt Nora mosolygásban tört ki.
Így én is elmosolyodtam.Ezután folytatta.
-És emlékszem,hogy magamhoz hívtalak és könnyek között kértelek meg arra,hogy erről senkinek nem szólhatsz,mert akkor ezt a fiút elvennék tőlem,és mondtam egy buta példát egy meséből,hogy jobban megértsd és tényleg ne mond el.Végül te tényleg nem mondtad el,és most neked köszönhetem azt hogy nem tiltottak el életem szerelmétől...-fejezte be Nora.
-Hogy mivan?!Te azóta együtt vagy azzal a fiúval?-kérdeztem nagyon ledöbbenten
-Igen Emy azóta...-válaszolta elpirosodva.
-Örülök,hogy így emlékszel a régi szép időkre Nora.-feleltem mosolyt csalva az arcára.
-Szóval Emy tudom hogy több van köztetek azzal a Tom fiúval,és azt is hogy egy csomó mindent eltitkolsz a Tokio Hotel és a te kapcsolatodról,és nem azért érdeklődők mert csak kíváncsiság.Nyilván azért is,de a legfőbb oka az hogy akarom tudni mi van veled Emy,mivel úgy tekintek rád mint tesómra.És csúnya ilyet mondani,de téged mindig is jobban szerettelek mint bármelyik hugomat,te mindig érettebb voltál,és ezt csodálom benned.Szóval kérlek mesélj nekem egy kicsit.-mondta Nora egy nyugodt mosolygással,és szemeiben valamiért gondoskodást észleltem.
-Hát jó.... Szóval-kezdtem bele
-Egy osztálykiránduláson ismertem meg a két ikret,azóta vagyok jóba velük.Vagyis inkább Billel lettem elsőként jóba.Ő a legjobb barátom nagyon imádom őt,annyira hogy szavakba sem tudnám foglalni.Ezen a nyáron elég sok dolgon átmentünk már közösen,amik között volt rossz és,egyaránt jó is bőven. Tommal eleinte csak egy kis játéknak indult,aztán megkomolyodtak felé az érzelmeim.Utána ért egy csalódás vele szemben,és kaptam egy kis emlékeztetőt hogy ő mindenkivel csak játszik,és nem éri meg komoly érzelmeket táplálni iránta.Hát én próbáltam így tenni ami hol sikerült,hol nem.Végül már az ő szemében láttam csillogást,és én élveztem a helyzetet, hogy bennem már nincs annyi érzelem iránta...vagy is azt hittem míg tegnap be nem mászott az ablakomon,és le nem tisztáztunk pár igen fontos dolgot...és hát ezután..megcsókolt.Így most nagyon röviden itt tartunk.Jah és persze Gustavot és Georgot is szeretem,de ők idősebbek nálam így velük kevesebbet találkozom,de őket is nagyon nagyon szeretem.-fejeztem be gyorstalpalómat.
-Atya ég..Ezt mind egy nyár alatt,és még vége sincs a nyárnak,belehúztál csajszi.-mondta Nora kissé meglepetten.Én pedig csak mosolyogtam.
-Na ki vele mi nyomja még a szíved Emy?-kérdezte Nora,fogalmam sem volt arról,hogy honnan a fenéből jön rá ilyen gyorsan a dolgokra,de abban igaza volt,hogy tényleg nyomta valami,vagy is valaki a szívem..na egyet tippelhettek.
-Tom...-feleltem egyszerűen.
-Egyszerűen nem tudom eldönteni hogy az érzelmei komolyak-e?Mert ő már nagyon sok lánnyal csinálta ezt,és fogalmam sincsen mi mehet le most a fejében,vagy akkor mikor meghallja a nevem.Igaz Bill mondta hogy tegnap Tom nagyon vidámnak tűnt,de mást már nem mondott.-feleltem
- Ohhh ezt könnyen kideríthetjük.-mondta Nora.Én csak vetettem rá egy elég kérdő pillantást.
-Figyu tényleg megértem,hogy nem akarsz egy játékos játékszere lenni,szóval kérdezek.-mondta igen nagy magabiztossággal.
-Mit látsz a szemében ha belenézel?-kérdezte igen komolyan
-Csillogást,és valamiféle kifinomult szenvedélyt,és egy kis piszkosságot.-feleltem mosolyra húzva számát
-Na és szokott más lányok társaságában lenni mostanság?-jött egy újabb kérdés
-Nem...mostanság nem.Régebben ebből volt egy kisebb ügyünk,de azóta nem.-feleltem
-Na és mi a reakciója ha hozzáérsz,vagy megdicséred?-kérdezett ismét Nora
-Elpirosodik....-feleltem és itt jöttem rá arra hogy Tomnak már több mint valószínű nem csak egy játékszere vagyok jó ideje.Persze eddig is sejtettem,de most Nora teljesen kinyitotta az eddig homályosan látó szemem.
-Szóval Emy drága,látom már meg is kaptad a választ.-nézett rám mosolyogva.
-Azthiszem..-feleltem
Ezután csak hirtelen megöleltem Norát..És megköszöntem neki hogy segítségemre volt,még ha ez nem is tűnt vagy hangzott annak.Nekem ez most igen is segített.Sokszor van úgy hogy tudjuk a választ legbelül,de túlságosan félünk saját magunknak belátni annak igazát.....

Azonos ellentét/Tom Kaulitz [‼️BEFEJEZETT‼️]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant