Szeress Kaulitz!

19.

-Na szerintem nekem mennem kéne...-mondta és felallt. -Még nekem is el kéne készülnöm...
-Rendben-mondtam és felálltam.
Bementünk az erkélyről és a bejárathoz mentünk. Tom kinyitotta és kilépett rajta de még mielőtt elmehetett volna utána szóltam.
-És...ha bármi van....ide feljöhetsz-mondtam.
Erre halványan elmosolyodott.
-Köszönöm-mondta és lelépett.
Bezártam az ajtót mikor észrevettem hogy Maya ébredezik. Visszamásztam az ágyamba mire Maya ilyen nagyon kómás fejjel annyit mondott:
-Jó reggelt.
-Neked is.
-Tom hol van?
-Visszament.
-Mennyi az idő?
Ránéztem az órára.
-07:16.
-És te mióta vagy fent?
-06:54 óta.
-Tyúh...te felkeltél akkor?
-Tom keltett...
-De miért?
-Nem tudom. Biztos rájött az 5 perc és nem tudott mit csinálni-mondtam nevetve.
Erre Maya is felnevetett.
-És...-fordult a hátára.-Miért aludtatok egy ágyban?
Itt megalltam. Megállt a vér az ereimben és éreztem hogy most lebuktunk.
-Honnan veszed ezt?-kérdeztem.
-Este felkeltem mert rámjött a mehetnék és akkor láttam hogy összebújva alszotok...
-De Maya nagyon kérlek hogy ne mondd el Hazel-nek-mondtam.
-Nem mondom. Nem is akartam. De nem válaszoltál. Miért aludtál vele?
-Nem tudom fáradt voltam azt sem tudtam hol vagyok és azt mondta nem tudott aludni és megkérdezte feljöhet-e mellém én meg mondtam hogy igen....
-Már értem. Egy pillanatra azt hittem szerelmesek vagytok-nevetett.-Mert gondolom normál esetben nem hagytad volna hogy veled aludjon.
-Igen-nevettem.
-De akkor ugye nem mondod el Hazel-nek?
-Nem mondom ne aggódj.
-Akkor jó.
-Na akkor én is készülődöm-ült fel.-Mielőtt Hazel befoglalja a fürdőt-mondta és lemászott az ágyáról kiszedett magának ruhát és bement a mosdóba. De olyan hangosan hogy Hazel mintha ágyút robbantottak volna mellette felriadt.
-Úristen!-mondta ahogy felült és körbe nézett. Én lelógattam a fejem az ágyamról hogy be tudjak nézni hozzá.
-Reggelt-mondtam vigyorogva.
-Ez meg mi volt?
-Maya.
-Úh bazdmeg-mondta és megdörzsölte a szemeit. Aztán álmosan körbe nézett. -Hol van Tom?-kérdezte.
-Visszament.
-Ja-ásított. -A fene egye meg Maya-t én akartam először elkészülni.
-Így jártál!-hallottuk Maya-t a fürdőből.
-Kapd be!-mondta Hazel.
Én felnevettem és felültem az ágyamba.
-Majd mindjárt kijön ne izgulj-mondtam Hazel-nek.

Elmentünk reggelizni. Amint megkaptuk a kaját elmentünk asztalt keresni. Már messziről kiszúrtuk azt az asztalt ahol addig ültünk. De Jennifer-ék ültek rajta Tom szobatársaival.
-Nézd már-mondta Maya az asztal felé biccentve. -A kis összetört haver már talált is magának új palit. Bocsánat palikat-néztünk össze én nevetni kezdtünk.
Elhaladtunk az asztal mellett egy pillanatra sem rájuk nézve. Megpillantottunk egy szimpatikus asztalt ami üres volt és leültünk oda. Nagyba ettünk mikor éreztem hogy valaki megállt felettem. Felnéztem mikor Tom állt ott idegesen mosolyogva.
-Ideülhetek?-kérdezte.
-Persze-mondtam.
Most ahogy láttam igyekezett tőlem messzebb ülni nehogy újra húzzam az agyát.
-Figyelj te félsz tőlem?-kérdeztem.
-Nem...csak itt jó....
-Mindjárt leesel a székről-mondta Hazel.
-Nekem így jó.
-Figyelj nem foglak téged fogdosni-mondtam. -Az egy alkalmas vicc volt. Érted?-kérdeztem. Bár nem azért mondom de ahogy reggel viselkedett velem nem tudom mit teszi itt magát. Akkor érdekes nem félt hogy megfogom.
-Uzsi szünet-emelte fel Maya a szendvicsét mutatva hogy kajálunk.
Azzal Tom végre felült normálisan. Nagyba ettünk mikor egy ismerős hangot hallottam a hátam mögül.
-Komolyan Taylor?
Hátranéztem. Jennifer volt. Felálltam hogy szembe nézzek vele. Magasabb vagyok nála és így párat hátra lépett.
-Ha otthagylak benneteket már idáig süllyedsz?-kérdezte Tomra mutatva.
-Úgy látszik....és mi van veled? Jól vagy mostmár? Mert ha jól láttam 5 fiúval üldögéltél az asztalnál. Ami tudod fura mert még tegnap nagyon összetört voltál. Ilyen gyorsan túl léptél? Vagy össze se törtél?-kérdeztem gonoszan vigyorogva tudva hogy végig igazam volt. Megjátszotta.
-Tudod mennem kell tovább engem sem vár meg az élet-mondta kicsit idegesen.
-Mhm....szerintem Hannah-ék sem várnak meg-mutattam az üres asztaluk felé.
Hátranézett.
-Bazdmeg Hannah!-mondta és otthagyott engem.
Visszaültem és ettem tovább. Mire Tom megszólalt:
-Ezt hogy?-kérdezte.
-Ügyesen és okosan.
-De hogy maradtál ilyen nyugodt?
-Úgyhogy tudom hogy ő csak egy kurva és nem megyek le az ő szintjére. Nem fogok vele kiabálni.
Ezután mindenki evett tovább.
-Ma milyen programok lesznek amúgy?-kérdeztem.
-Ha jól tudom délután 3-tól van festés és 5-től van úszás a tóban-mondta Hazel.
-Csak ennyi? Ennél azért többet vártam.
-Ennyi.
-Szerintem festeni biztos nem megyünk de az úszás...nem tudom. Ti mit szóltok?
-Nem tudom....-mondta Maya.
-Én megyek-mondta Tom.
-Hát akkor mi is megyünk-mondta Hazel. Mi Maya-val nagyon furán néztünk rá.
-Csak nézni fogjuk-tette hozzá.
Na ebben már mindenki benne volt. Szóval megvolt a délutáni program.