Kicsi lelkem nem mond semmit,
Szívem tán súgna valamit,
De rideg elmém nem engedi,
Így megpróbálom elengedni.
Elengedni, hát milyen szépséges szó,
Jelentése annál szívbe markoló.
Elengedni, kit úgy szeretek,
Hogy érte a földön heverek.
Próbálok felkelni, mégsem bírok,
Ezért itt, a földön fekve írok.
Írom azt, amit a szívem diktál,
Ám néha csak össze-vissza firkál.
Szúr a mellkasom, nem tud dönteni,
Még a földről sem tudok felkelni.
Mégis muszáj fel állnom, hiszen
El kell őt felejtenem, tovább kell lépnem.
YOU ARE READING
Verseim
PoetrySzívem mélyéről érkező, igazi és saját érzelmeket megelevenítő verses irományok, melyek nem láttak napvilágot eddig sehol. Így hát itt, sok más író társam mellett gondoltam én is, hogy megosztom veletek ezt a néhány műnek mondható valamit. Remélem...
