Szőlő sorok, borús idő,
Süt a nap, de esik az eső.
Hosszú, sivár puszták,
Rajta bokrok, gyomok, fák.
Sok állat volt amikkel találkoztunk,
Máshová soha nem is vágytunk.
Földes úton a legjobb menni,
Ezek gyerekkorom kedvencei.
Egy nyári nap a mezőn,
Nem lépünk ki a körön,
A felhők felettünk gyülekeztek,
Az eső s a meleg illata keveredtek.
Búza, árpa, mind különböző gabona,
Míg ott van a szőlő és a bodza sora,
Szüretelni és aratni kell ezeket,
De legalább elfoglalják a sok üres helyet.
Távolból a zöld fák látszódnak,
Néhol a villanyoszlopok magasodnak,
Összességében egy egyszerű álom,
Ha egyszóval kéne mondanom: Otthon.
2024. Június 1.
YOU ARE READING
Verseim
PoetrySzívem mélyéről érkező, igazi és saját érzelmeket megelevenítő verses irományok, melyek nem láttak napvilágot eddig sehol. Így hát itt, sok más író társam mellett gondoltam én is, hogy megosztom veletek ezt a néhány műnek mondható valamit. Remélem...
