Egy új élet reménye❕️B.E.F.E.J.E.Z.E.T.T.❕️

22.rész

Mi a fenét keres ez itt a lakásomon? Tényleg képes volt ide jönni? Van bőr a képén mit ne mondjak. Muszáj elszámolnom magamban tízig, ha nem teszem még a végén ki kaparom a szemét. Olyan ideges vagyok mindjárt felgyulladok, lehet a fülemen és az orromon füst gomolyog ki, simán eltudnám képzelni. Nagy levegő Nina csak zavard el a picsába!

-Azt hiszem neked semmi keresni valód nincs itt! Ha Lucot keresed, ő sincs itt! És most ha megbocsájtasz, dolgom lenne!-próbálnám becsukni az ajtót de a kezét ráteszi és nem hagyja. Mi a picsa?
-Annyira sajnálok mindent! Én... én... én csak beszélni akartam Lucassal, semmit nem akartam tőle, esküszöm! Nem tudom mért csókoltam meg! Ő semmiről nem tehet, ne őt büntesd az én hülyeségem miatt!-most ez komoly? Ide küldi a csajt, hogy ő mentegetőzzön? Hát nem semmi!
-Lucas küldött? Tényleg idáig süllyedt, hogy téged küld ide?-Pfff....szánalmas!
-Nem, dehogy! Azt se tudja, hogy itt vagyok! Nem áll velem szóba amit teljesen megértek! De kétségbe vagyok esve, kell a segítsége! Nem tudtam máshoz fordulni! De nem hallgat meg! Ezért hátsó szándékkal ugyan, de ide jöttem hozzád, hátha te tudnál nekem ebben segíteni. Tudom, hogy ez hogy hangzik kívülről hidd el, de nincs más lehetőségem. Csak hallgass meg kérlek! Kérlek!!-hát nem semmi ez a nő! De vajon mi olyan rohadt fontos amiért képes volt így megkavarni az álló vizet? Azért nekem is lenne pár kérdésem ehhez a nőhöz, amit most fel is teszek neki a válaszától függ meghallgatom e!!
-Rendben! De előbb én kérdezek!-bólint, úgyhogy nem késlekedek én sem.
-Luc miatt jöttél vissza?
-Nem! Vagyis igen de más értelemben! A segítsége kell!-hm a segítsége? De ugyan miben tudna segíteni, nem értem!
-Akkor nem a bocsánatáért könyörögsz, hogy fogadjon vissza?-Liv rám néz és felsóhajt.
-Semmi ilyen szándékom nincs, esküszöm! És ha ez is lenne az indokom, sose fogadna vissza! Hiszen szerelmes beléd! Látszik rajta, hogy, oda van érted! Te nem látod?-mi a fenéről beszél ez itt nekem? Méghogy szerelmes lenne?? Pfff... ugyan már. Semmi ilyet nem mondott nekem vagy utalt volna ilyesmire valamikor?
-Kételkedsz benne? Nem kéne. Nekem elég volt pár perc, hogy tudjam! Ahogy rád nézett a raktárban és utánad ment az mindent elmondott. Az arcára volt írva, minden mozdulata erről árulkodott! Amikor velem volt soha nem volt ilyen, rám sose nézett így. Fontos vagy neki csodál téged, óv és védelmez.-istenem ennyire hülye lennék, hogy ezt nem vettem észre? Ő is fontos nekem! Beszélnem kell vele. De előbb meghallgatom Livet megígértem neki! Kitárom az ajtót és behívom. A kanapéra ülünk, nem kínálom semmivel, nem várt vendégről van szó és nem marad sokáig ugyebár.
-Rendben, meghallgatlak parancsolj 10 perced van!
-Köszönöm! Nem tudom Luc mennyi mindent mesélt el neked a múltunkról! A lényeg, hogy nem voltam hűséges hozzá, mikor már harmadszorra bocsátott meg nekem, én azután is megcsaltam amit szívből sajnálok de ebbe most ne menjünk bele. Nem ezért vagyok itt! Született egy fiam! Az apja hát, hogy is mondjam,... vele maradtam nem mentem vissza dolgozni ő tart el minket. De pár hónapja lebukott egy másik nővel! Ironikus mi? Ez a karma azt hiszem! Mindegy is, menni akartam összepakoltam, hogy elhagyjuk de rájött és megvert, megfenyegetett a gyerekkel, ha elhagyom többet nem látom a fiam. Ő a mindenem nem veszíthetem el. A verések lassan minden naposak lettek. Rettegek tőle de nem merem otthagyni. A szüleimhez eltudnánk menni, de ott keresne legelőször. Ügyvédre lenne szükségem aki segít nekem, nekünk! Nincs senki más akihez fordulhattam volna csak Luc! Annyira sajnálom ami történt kérlek ne haragudj, nem akartam nektek rosszat. De... de nem tudom mi tévő legyek!-mire a végére ér már annyira sír szegény. Nem tudom mit mondhatnék, bánt amit tett és még mindig mérges vagyok de annyira kétségbe van esve. Ha segítenék neki akkor azt a gyerek miatt tenném, ő semmiről nem tehet. A fene vigye el, nem tudok nem segíteni. Az én szívem sincs kőből!
-Nem ígérek semmit de beszélek Luccal és megkérem, hogy hallgasson meg! Ezt megtehetem de ennyi és én is ott leszek!-hevesen bólogat és szipog közben.
-Kö..köszö..köszönöm! Annyira köszönöm!
-Még ne köszönd, Luc nem mondott rá igent. Add meg a számod és amint beszélek vele rád írok! De ha most megbocsájtasz késő van és lefeküdnék.-felállok a kanapéról és kitárom az ajtót.
-Köszönöm, hogy meghallgattál és várom az üzeneted! Jó éjt!-elköszönök és becsukom az ajtót.

Azt hiszem írnom kéne Lucnak ugye?...