XIV. Fejezet - Hajnali hívás

649 43 3
                                    

Az első sorban voltam és nyomtam a szöveget Krúbival, annyira kibaszott jó ez a koncert. Bár lehet azért érzem ilyen jól magamat mert a vodkára egy-két bogyót is bevettem amit pár csajtól kaptam akikkel összebarátkoztam. Egy hét telt el mióta Bruno szakított velem, igyekszem összekaparni magamat. Egyedül jöttem el a koncertre, már azt sem bánom, ha valaki elkábít és megerőszakol. Sőt, legyen. Leszarom, leszarom az egészet. Megpróbáltam jó lenni, Laci nem állt velem szóba miután elutasítottam. Brunonak nem kellek csak, ha mással is dugok. Esküszöm amikor összefeküdtem mással akkor úgy koslatott utánam mint egy pincsi, nem értem ezt az egészet. Belefáradtam már és unom is ezt a szarakodást, teljesen megöltek ezzel a pár évvel amit magam mögött hagyhatok most már. Teljesen új életet kell kezdenem, hamarosan megszületik Miloék kislánya és szeretnék jó nagynénje lenni de nem leszek jó kis lány. Semmit nem értem el vele.

* Milo szemszöge *

-Na és mi van Millával? - Nézett rám Bruno, a kanapén ült én pedig a gép előtt. Most a stúdióban vagyunk mert akarnak egy közös zenét velünk, itt van Laci és Peti is.

-Emlékszel még mekkorát ütök? - Kérdeztem miközben a zenei alapot szerkesztgettem.

-Csak egy kérdés volt.. - Nevetett halkan, rá néztem.

-Az enyém is. - Néztem vissza a monitorra. - Drogozik, minden este más pasit hoz fel és szerintem megint OnlyFansozik. - Néztem rá újra.

-Baszki.. - Sóhajtott Laci, Bruno csak hátra dőlt a kanapén és megdörzsölte az arcát.

-Ne legyen már ilyen feszkó, srácok.. - Sóhajtott Peti. - Veled lakik és azért valamilyen szinten csak kordában tartod..

-Amúgy nem. - Vontam vállat. - Munkát keres, barátkozik meg ilyenek..

-Akkor jó. - Fújta ki magát Laci.

-Ettől függetlenül tönkre tettétek a húgomat. - Néztem újra rájuk. - Neked miért kellett járni vele, ha 1 hónapot se vagy vele?! - Kérdeztem Brunotól.

-Tudod, hogy nem vagyok a párkapcsolatok mestere.. - Sóhajtott.

-Akkor nem kellett volna összejönni vele. - Forgattam meg a szemeim.

-Koncentrálhatnánk az új számra? - Kérdezte Peti türelmetlenül. - Nem érek rá egésznap..

-Jó. - Sóhajtottunk és csináltuk tovább az alapot, közben ötleteltünk.

***

Este értem csak haza, Petra már aludt mivel már közel van a szüléshez így sokszor elfárad. Kissé megtorpantam ahogy fű szagot éreztem és kuncogást hallottam Milla szobájából, fáradt vagyok ehhez.

-Ez ki a faszom? - Nyitottam be mire mindketten megugrottak. - Füveztek a terhes barátnőm mellett? - Mentem oda hozzájuk és kivágtam a cigit az ablakon.

-Milo.. - Mondta halkan Milla.

-Húzz el mielőtt én doblak ki.. - Néztem a srácra, fel állt és kiment a szobából sietős léptekkel. - Ez most komoly? - Néztem feszes állkapoccsal Millára de ő csak magához húzta a párnáját és beleröhögött, teljesen be volt állva.

-Csukva van az ajtótok.. - Motyogta a párnába.

-És szerinted az ajtó alatt nem egy át? - Dörzsöltem az orrnyergemet, Milla még jobban nevetett.

-Ja, tényleg.. - Dőlt el az ágyon.

-Nagyon szépen kérlek, szedd össze magadat. - Néztem rá, ő is rám nézett.

-Igyekszem, Milo. - Mondta halkan.

-Nem úgy látom.. - Sóhajtva ültem az ágya szélére. - Sajnálom ami volt de muszáj túl lépned, ez így nem okés..

-Tudom.

Suttogta és a fal felé fordult, összehúzta magát szipogva. Betakartam őt. Nem mondtam neki mást csak megpusziltam a fejét majd kimentem a szobájából, remélem tényleg összeszedi most már magát mert nem bírok rá is és a lányomra is figyelni egyszerre. A konyhába mentem és ittam egy pohár vizet, pár percig támasztottam a pultot majd halkan a szobánkba mentem. Petra aludt, levetkőztem boxerra majd bedőltem mellé az ágyba.

* Milla szemszöge *

Arra keltem hajnalban, hogy borzasztóan szomjas vagyok. Kimásztam az ágyból és halkan a konyhába mentem, töltöttem magamnak vagy két pohár vizet majd meg is ittam őket egyből. Ezért szar a fű. Kinyitottam a hűtőt és körbe néztem benne, kivettem belőle egy szál kolbászt és elkezdtem enni. Idejét sem tudom mikor ettem utoljára, most már nem csinálhatom ezt. A saját lábamra kell állnom, megugrottam amikor megcsörrent a telefonom a szobámban. Gyorsan befutottam mert nem akartam, hogy Miloék felkeljenek. Szinte beugrottam az ágyamra és felvettem, meg sem néztem ki az hajnalban.

-Haló. - Mondtam halkan.

-Nem bírom nélküled, kérlek gyere vissza hozzám. - Szólt a telefonba Bruno, nagy szemekkel néztem magam elé.

-Most szórakozol velem? - Nevettem.

-Be van rúgva. - Vette el tőle a telefont Peti. - Nagyon..

-Anyád, Marics.. - Vette el tőle ismét a telefont. - Akarlak Milla, ne járjunk de legyél velem mert megőrülök nélküled, bébi!

-Te tök hülye vagy. - Nevettem halkan és a hajamba túrtam. - Biztos, hogy nem. - Vontam fel a szemöldökömet.

-Ne csináld, bébi. - Mondta halkabban.

-Nem. - Csóváltam a fejemet.

-Jársz valakivel? - Motyogta, hallottam, hogy rágyújt közben.

-Semmi közöd amúgy. - Nevettem. - De egyébként nem, nem járok senkivel.

-Akkor nincs akadálya, hogy együtt legyünk újra. - Sóhajtva fújta ki a füstöt.

-De van. - Csavargattam a hajamat.

-Micsoda? - Kérdezte halkan.

-Az, hogy befejeztem mindkettőtökkel.

Nevettem majd kinyomtam a telefont, büszke voltam magamra amiért nemet mondtam neki. Igazából nagyon is igent mondtam volna de akkor sosem fogom tudni rendbe hozni az életemet, jobb volt ez így.

-Ki a franc hívott ilyenkor? - Jött Milo ásítva a szobámba.

-Bruno. - Sóhajtottam és lenémítottam a telefonomat. - Ne haragudj, nem tudtam, hogy hangos a telefonom.. - Néztem rá.

-Miért hívott? - Dőlt az ajtó félfának.

-Azt akarta, hogy újra kavarjunk.. - Nevettem halkan. - Részeg volt..

-Na és mit mondtál? - Kérdezte engem nézve.

-Nagyon nehéz volt de nemet. - Sóhajtottam nagyot.

-Büszke vagyok rád! - Jött oda hozzám és megpuszilta a homlokomat. - Jól válaszoltál!

Mondta majd kiment, sóhajtva dőltem az ágyba és magamra húztam a takarót. Biztos jól válaszoltam?

A bátyám haverjai || Bruno X Spacc FF. (+18) ||Donde viven las historias. Descúbrelo ahora