A bátyám haverjai || Bruno X Spacc FF. (+18) ||

XVIII. Fejezet - Lépj már túl

Már megint ott tartunk, hogy én vagyok az idióta. Én nem is tudom, hogy gondolták ezt Brunoek. Nem mondhatom el mindenesetre Milonak mert az lenne, hogy ő megmondta és én lennék megint a hülye meg a fiúk is. Haza felé sétáltam mivel nem lakunk messze, néha szipogtam egyet. Bár nem fair, hogy rosszul érzem magam mert eddig én szórakoztam a fiukkal de még is szomorú vagyok.

-Milla, várjál már meg. - Jött utánam Bruno, megálltam sóhajtva.

-Jó, várlak. - Forgattam meg szemeim.

-Azért te is jó hülyére veszel minket, nem kell megsértődni.. - Kocogott utánam.

-Jó, tudom.. - Motyogtam és elindultam amikor utolért. - De ez akkor is szarul esett..

-Ez volt a cél, hogy egy kicsit észhez térj. - Nevetett halkan és átölelte a vállamat, oldalba böktem őt mire megugrott kicsit nevetve.

-Jó értettem.. - Sóhajtottam.

-Jó, jó, jó. - Mosolygott. - Tényleg jó vagy ez a rohadjak meg jó?

-Mindkettő. - Néztem rá nevetve, nem tudok rá haragudni.

-Haza kísérlek aztán, ha gondolod felhívhatsz. - Mosolygott miközben sétáltunk.

-Aludj csak a Spacc haveroddal. - Mosolyogtam rá, bólintott egyet nevetve.

***

Végül nem lett nagyobb balhé ebből az egészből, tényleg igazuk volt a srácoknak. Csettintésre szívattam őket és akkor kerültünk ágyba amikor én akartam, ezt eddig is tudtam de ezzel amit most csináltak most már berögződött. Ők sem bántak velem sokszor jól de azért hozzá járultam én is a dolgokhoz rendesen, most már arra is rájöttem, hogy sok minden magam miatt történt. Mármint eddig is tudtam de most már el is ismerem, mivel sok letisztázatlan dolog van bennem ezért úgy döntöttem, hogy elutazok külföldre pár napra.

-Milo. - Mentem a nappaliba, tévézett Petrával.

-Hm? - Nézett rám, leültem a kanapé melletti fotelban.

-Szeretnék erre elmenni. - Nyújtottam felé a telefonomat, összeráncolta szemöldökét és elvette a kezemből a telót.

-Tisztulási napok? - Nézett rám majd vissza a telefonomra. - Görögországba?

-Igen, ez olyasmi mint az a tábor amibe bedugtál. - Mosolyodtam el halványan.

-Csak éppen háromszor annyi. - Nevetett. - Mellesleg egyedül el nem engedlek külföldre.

-Csak ez az akadálya? - Mosolyogtam rá.

-Hát, nem tudom ez sok pénz. - Nézett rám. - Beszélek akkor anyáékkal, hogy beleszállnak-e. - Adta vissza a telefonomat, elmosolyodtam boldogan.

-Köszönöm! Hidd el nem bánjátok meg, kérlek beszéld rá őket! - Sóhajtottam.

-Jó.

Mosolygott, elmosolyodtam és a szobámba visszamentem. Remélem tényleg elengednek és elmehetek, amúgy sem voltam még soha Görögországban és tök jó lenne megtalálni önmagam.

* Bruno szemszöge *

-Akkora egy kretén vagy amúgy. - Nézett rám Laci. - Miért kellett elszólnod magadat?

-Még mindig itt tartasz? - Ittam a sörömbe.

-Most megint az lesz, hogy egyikünknek se lesz jó. - Gyújtott rá.

-Milo írt. - Néztem meg a telefonomat. - Baszki.. - Olvastam el.

-Mit írt? - Nézett rám miközben kifújta a füstöt.

-Milla el akar menni Görögországba, Milo azt hiszi miattunk szóval azt írja fizessünk bele. - Nevettem halkan.

-Mármint kiakar költözni? - Köhögött kissé ahogy benyelte a füstöt.

-Nem, valami faszom tábor megint. - Sóhajtottam. - Valami megtisztulási, bazdmeg még a végén apáca lesz. - Nevettem.

-Hát, ne hagyjuk már, hogy elmenjen. - Mondta Laci és fel állt.

-Abból megint hiszti lesz. - Sóhajtottam és én is fel álltam. - Ráadásul én sokat is ittam, meg te is szóval amúgy se jó ötlet piásan oda menni..

-Jó lesz, hívok taxit. - Vette elő a telefonját, mentem utána sóhajtva.

***

Bekopogtunk Milo lakására, már eléggé részegnek éreztem magamat. Néha le is kellett hunynom a szememet mert szédültem, pedig nem ittunk sokat.

-Hali. - Mondta Milo mikor ajtót nyitott. - Húgi, hozzád jöttek. - Kiabált Milo, bementünk de le kellett ülnöm egyből.

-Mi van veled? - Nézett rám Laci.

-Faszom se tudja, szarul vagyok.. - Legyintettem, a szívem vadul kalimpált a mellkasomban.

-Sziasztok! - Jött ki a szobából Milla, átölelte Lacit majd engem is átakart de úgy éreztem felforr az agyam. - Baj van? - Nézett rám egyből, az államnál fogva felemelte a fejemet. - Baszki.. - Motyogta.

-Mi az? - Néztem rá majd az orromhoz nyúltam mert furcsa érzésem volt, a kezem véres lett.

-Picsába. - Szaladt a konyhába és hozott törlőkendőt. - Ne! Ne hajtsd hátra a fejedet mert csak lefolyik a vér..

-Mi van veled, tesó? - Kérdezte Milo.

-Hívjak mentőt? - Kérdezte Petra.

-Mit csináltatok mielőtt ide jöttetek? - Nézett Lacira sóhajtva.

-Hát, egy-két sört ittunk de ennyi. - Sóhajtott és oda jött ő is hozzám.

-Ettél ma valamit? - Sóhajtott, nem tudtam válaszolni csak fennakadtak a szemeim és elsötétült mindent.

-Na most hívok mentőt! - Hallottam tompán de utána képszakadás, csak zúgást hallottam.

* Milla szemszöge *

A folyosón ültem és vártam, hogy mondjanak valamit. Bruno szülei úton vannak már, Laci ült mellettem és nem szóltunk egymáshoz már egy ideje. Fogalmam sincs mi van Brunoval.

-Biztos csak ittatok? - Kérdeztem hirtelen.

-Igen.. - Nézett rám. - Miért szerinted mit csináltunk?

-Honnan tudjam.. - Motyogtam. - Mert ahhoz van eszetek, hogy velem szórakozzatok..

-Lépj már túl, Brunoval isten se tudja mi van te meg megint magadra gondolsz csak te önző picsa. - Mondta majd fel állt, ott hagyott engem. Nagy szemekkel néztem utána, lesütöttem szemeim. Talán igaza van.