"Nem látom magam szépnek, kívánatosnak. Egy lelki roncs lettem, aki nem hiszi el, hogy szerethető."
- Desiree Dumarché -
"Mindössze két dolgot akarok az élettől, szeretni és szeretve lenni. De sajnos úgy tűnik, nekem ez nem adatik meg."
- Charles Le...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Már nem is emlékszem, mikor ébresztettek utoljára puszikkal, de határozottan a kedvencem. Mosolyogva húztam magamhoz a lányt, hogy egy igazi csókot is kapjak, amit örömmel meg is adott nekem. Kezét a mellkasomra helyezte, majd rátámasztotta az állát, és úgy nézett a szemembe.
-Mióta vagy ébren? - simítottam el egy tincset a szeme elől.
-Úgy tíz perce. Rendeltem reggelit, hamarosan itt lesz.
-Szuper vagy. Akkor utána indulhatunk is be a városba.
-Van konkrét terved?
-Most fogod leharapni a fejem, de már a jegyeket is megvettem - nevettem.
-Charles! Arról volt szó…
-Hogy megbeszéljük, tudom. Viszont ezt még otthon intéztem.
-Rendben, akkor az étkezést állom.
-Étterembe biztos, nem fogsz te fizetni!
-Akkor eszel gyrost, de ezt már tényleg nem vagyok hajlandó elengedni! Értsd meg, hogy egy piócának érzem magam!
-Jó, rendben - forgattam a szemem. -Láttam, hogy hoztál egy fehér ruhát, nem vennéd azt fel ma? Olyan lennél, mint egy igazi görög istennő.
-Ha szeretnéd, akkor de - mosolygott.
-Két színt imádok rajtad nagyon: a pirosat és a fehéret.
-Meg se merem kérdezni, miért.
-Szerintem tudod a választ.
Elpirulva hajtotta fejét a mellkasomra, én pedig élve a lehetőséggel, elkezdtem játszani a hajával. Hosszú percekig pihentünk ebben a biztonságot nyújtó csendben, amit végül ő tört meg
-Mondhatok valamit? - kérdezte halkan.
-Hát persze, Kicsim.
Visszafeküdt a párnájára, így a szemünk egymagasságba került, ahogy egymás felé fordultunk.
-Azt hiszem, komolyan beléd szerettem, Charles.
A szívem majdnem kiugrott a helyéről, hiszen eddig csak én mondtam neki, hagytam időt, hogy a saját tempójában vallja meg az érzéseit. Mosolyogva simítottam tarkójára a kezem és húztam magamhoz egy csókra.
-Szeretlek! - súgtam az ajkára. - Eddig a Ferrari ülésemre voltam a legbüszkébb, most már viszont arra, hogy pont engem választottál.
