☆ 2 fejezet ☆

319 16 12
                                    

Elmosolyodtam a gondolatra és vissza tértem ismét a szobámba úgy ültem le a székembe és olvasgatni kezdtem. A nap további része zökkenőmentesen ment mint mindig, de akkor is zavart a gondolat hogy a kis pokol ura itt van..

Vissza tettem a könyvet és megfogtam a botomat úgy mentem le gondolván biztos mindenki pihen, hát nem. Husk a bár pultál ült és a poharakat törölgette úgy nézett fel rám nem elég kedvesen. Oda mentem hozzá és mosolyogva le ültem vele szembe a bár székre és el kezdtem kopogtatni a mutató ujjammal..

- Tán baj van?- Tovább törölgette a poharat és fürkészte az arcomat.

- Velem aztán semmi baj nincsen! - Mosolyogtam és abba hagytam a kopogtatást.

- Ahaaa. Inkább akkor nem kérdezem, lehet hogy tiéd a lelkem, de nem muszáj segítenem neked a lelki bajaid miatt..- Hátat fordított nekem és el pakolta a poharakat.

- Nem is kértem Husk. De úgy sem kérném a segítségedet mert úgy se tudnál!- Kuncogtam és végül fel álltam és el mentem sétálni gondolván egy picit gondolkozom és majd utána vissza megyek.

Elég békés volt a pokol ahhoz képest amilyen szokott lenni, de most ez a hangulat még is nyomaszt. Ez mind azért a kis kígyó miatt van,de utálom. Tovább sétáltam és ki jött velem szembe?! Hát a pokol kicsi ura, kezdem azt hinni hogy valaki büntet engem nagyon, de úgy sem félek tőle. Elmosolyodtam és úgy mentem oda hozzá, egy kicsit jobban húzom az agyát..

- A pokol ura már nyugtot nem hagy nekem vagy ennyire érdekesnek talál?- Hátul össze fontam a karomat és úgy fogtam a botomat.

- Ohh ne hidd magad túl érdekesnek rádió démon~ Egyszerűen csak levegőzni szeretem volna.- Rám nézet úgy fogta ő is a botját, az almát.

- És ezt így higgyem is el? Ne nézz bolondnak, ha nem tartanál érdekesnek nem beszélgetnél velem.- Le néztem rá ő pedig fel rám.

- Vagy te találsz érdekesnek engem~!- Szélesebben elmosolyodtam. Oh hogy esne rád valami! Akkor se érdekelnél ha te lennél az utolsó akivel együtt kell élnem.!

- Ön sem olyan fontos ám! Jót szórakozom, de úgy sem az a fajta démon akit érdekesnek találok..!

- Akkor milyen démon izgat téged annyira Alastor?- Össze fonta a kezét úgy nézett.

- Hát te pont nem...- Lucifer el ment mellettem és ment vissza a hotelbe én pedig ott maradtam.

Végül egy nagy séta után vissza mentem és láttam hogy Lucifer és Charlie a konyhában volt, ott főztek és beszélgettek ezért oda mentem hozzájuk..

- Üdv mindenki!- Mosolyogtam.

-Szia Alastor!~ - Charlie kedvesen rám mosolygot mint szokott. Lucifer rám sem nézett.

- Hello..- Tovább gyúrta a tésztát úgy volt fel hajtva az ingje.

- Mindjárt vissza jövök! Addig szépen!- Charlie itt hagyott minket kettesben én pedig neki dőltem a pultnak úgy fontam össze a kezemet és az ablakon néztem kifelé. Miért maradunk mi mindig ketten??

- Miért maradsz itt Alastor? Tán mondani akarsz valamit?- Végre rám nézett és én ezt viszonoztam.

- Honnan veszi az úr hogy miatta vagyok itt?

- Akkor Charlie miatt? Neki párja van 1..2 túl öreg vagy hozzá..- Lisztes volt a keze és továbbra is egymás szemébe néztünk.

- 1 tudom hogy párja van..2 nem fogok egy fiatal lánnyal kikezdeni..3 amúgy sem az esetem..4 nincs köze az úrnak mit miért csinálok!- Elmosolyodtam.

- Úgy legyen! Egy rossz szó vagy egy ujjal is hozzá érsz le tekerem a fejedet a nyakadról! - Össze húzta a szemöldökét és így a szőke hajával egészen vonzó ha jól megnézi bárki is.

- Ohh jaj~ Nincs ilyen szándékom a lányodtól, de ha lenne is akkor már rég megtettem volna uram~

- Hmm. Értem..- újra gyúrni kezdett és lisztes lett az arca úgy mentem oda és le töröltem az arcáról úgy keveredtünk szemkontaktusba. Ohhh basszus! Arrébb mentem tőle még pont időben mert Charlie jött vissza.

- Fura itt a levegő. Már megint veszekedtetek?

- Jó sütést! - El mentem Charlie mellett és vissza mentem a szobámba. Miért csináltam? Mi volt azaz érzés?!

Vissza értem és el mentem le fürdeni, mikor végeztem már nem nagyon járt semmi a fejemben. Nem akarom túl gondolni, ugyan mit is? Egyszerűen csak kedves voltam ennyi az egész, se több se kevesebb.. Át öltöztem a pizsamámba ami egyszerű piros színű és úgy feküdtem le az ágyra úgy néztem a plafont. Miért voltam kedves hozzá? Hiszen nem kedvelem, sosem fogom. Fel kavart engem ez a dolog, de legalább holnap találkozok egy kedves barátommal. Neki el tudom mondani az olyan dolgokat amit másnak sosem mondanék, vele önmagam lehetek. Bár már kezdem el felejteni milyen is az, meg hogy ki is vagyok igazán. Igazság szerintem jobb hogyha távol maradok minden felesleges érzelemtől és olyan dolgoktól amiknek nincs értelme. El helyezkedtem kényelmesen és pár perc múlva be is aludtam..

A reggel fura módon csendes volt, fel keltem és rendbe raktam magam úgy öltöztem fel és a botommal együtt le mentem. Lucifer, Vaggie és Charlie beszélgettek elég vidáman és derűsen, oda mentem hozzájuk és mind egyből rám néztek.

- Alastor!- Charlie oda jött hozzám kedvesen.

- Igen kedves?- Mosolyogtam rá és láttam hogy Lucifer engem nézz, de direkt nem figyeltem rá és csak Charlie-ra koncentráltam..

- Arra gondoltunk hogy együtt fogunk főzni és sütni~ Lenne kedved hozzá?- Kedvesen mosolygott.

- Nagyon kedves, de ma mással van találkozom.- Mosolyogtam

- Ohhh. Rendben akkor~

- Jó szórakozást!- Ki mentem az ajtón úgy sétáltam egymagam. Nézelődtem mosolyogva és velem szembe jött Vox akit még jobban nem kedvelek. Nagyon régen legjobb barátok voltunk, de ahogy mondani szokás egyszer minden elmúlik, a barátságunk is ilyen volt..

- Kit látnak szemeim, Alastor te féreg!- Elmosolyodott gúnyosan én pedig nem foglalkoztam azzal amit mondott.

- Vox...Nem kívánatos személy a szememnek!- Szélesen elmosolyodtam. Ohhh hogy kapcsolnál ki örökre! Hogy verném szét a fejed!

- Hahaha! De vicces valaki! Menj arrébb!- El ment mellettem pufogva, én pedig mentem tovább mosolyogva. Lassan oda értem a ház elé és be csöngettem, a barátom egyből ajtót nyitott nekem és rám mosolygott.


----------------------------------------------------------------------------
Haliii~
Ezzel az előre hozott résszel szeretnék boldog húsvétot kíváni♡♡

Ohhh, a pokolba!!Where stories live. Discover now