Obsessio | COMPLETED ✅

XXVII.rész • Dexter

FIGYELEM! AZ EGYIK BEKEZDÉS A PERVERZIÓK LISTÁJÁRÓL VALÓ!

   Erős leszek. Erős leszek. Erős leszek.

   A szó legszorosabb értelmében. A szíjak, melyen X alakban kötik össze a csuklóit a bokáival nagyon feszesek, ugyan bőrből készültek, mégis rugalmasak. Ha megpróbálná kiegyenesíteni a végtagjait, a visszahúzó erő megakadályozná. Mondjuk nem is próbálkozik vele, most a gyömbér kegyetlen csípő érzésével foglalkozik. Természetesen nem hagyom benne sokáig a fűszernövényt, hisz nem célom megsiratni. Legalábbis nem így...

   Annyira tökéletesen nyalogatja a farkamat, az érzésre beleremeg a lábam, pedig eszeveszettül mar. Jelenleg olyan állapotba kényszerített, hogy viheti a kocsimat, a pénzem, a drogom, a lakást, egyszerűen bármit. Katasztrófa mit művel velem. Szerencsére a Red-be már elélveztem, tehát most nem esik nehezemre visszatartani az orgazmust.

   Micsoda áldozat ez tőlem. Ezt az önkínzást...

– Hány kiló vagy egészen pontosan? – nincs válasz. – Megszólalhatsz, ha kérdezlek. – nézek le rá oldalasan, miközben még mindig élvezkedik a farkamon.

– 53. – vicces, ahogyan fasszal a szájában fröcsögve próbál duruzsolni.

– Tökéletes. – nem fejtem ki neki a miértjét. Némi matematika tudást kipréselve magamból megfejtettem, hogy mivel az emberi test a saját tömegét minimum elkell, hogy bírja, így a 112 kilómnak az ő súlya meg se kell kottyanjon.

   Válasza után megragadom a hámot ott, ahol a szíjak keresztezik egymást és fél kézzel leemelem a pultról.

– Ne mocorogj, mert bizony akkor pofával előre esel, és nem terveztem mára eltörni az orrodat Angyalom! – nyilván láttam azt, hogy egyből befeszültek az izmai, amint a teste elhagyta az eddigi helyét.

    Fél kézzel tartom magam előtt, mintha csak egy horgászbotra akasztott kukac lenne és végre könyörtelenül megkefélhetem. Nem fogom tudni sokáig kitartani őt, de egy pár percig biztosan sikerülni fog. Amint belemerülök a kibaszott nedves és szűk puncijába, olyan érzés fog el, mintha életembe először kefélnék valakit.
Szánalmas. És még én mondtam Noah-nak, hogy egy csinos punci nem kerít a hatalmába. Nem, a lófaszt nem. Ha életemben ez lenne utolsó dugásom, az sem érdekelne már.

   Konkrétan bevallanám az összes bűnömet mindenféle gátlás nélkül, ha a jutalmam ő lenne. A legszebb mennyország jelenleg számomra a pokol.
Nem bírom pusztán fél kézzel tartani, a másik kezemet szeméremdobjára helyezem és onnan felfelé kezdem nyomni őt. Talán én vagyok az egyetlen férfi a bolygón, aki szereti ha egy nő csendben van szex közben. Nem jelenteném ki, hogy én óbégatok eszetlenül, de minden kétséget kizárólag nem tudom állatias sziszegő hangok nélkül dugni őt.

Amikor az erőm már végképp felmondta a szolgálatot a kanapéhoz sétálok vele és leteszem rá. Kifeszített teste velem szemben van, szemből tisztán látszik, hogy megizzadt. Mondjuk azt nem tudom, hogy miben. Az teljesen érthető, hogy a hátamon, az arcomon, a karjaimon csurdogál az izzadság, de vajon ő miben erőltette meg ennyire magát?

– Elfáradtál? – kérdezem lihegve.

– Volt már olyan, aki erre neked azt felelte, hogy nem? – kipirosodott arca megőrjít.

– Nem. De nem is kérdeztem még senkitől. – letérdelek, majd ráülök a sarkamra és az ölembe húzom őt. Torkát megszorítom és felfelé kezdem el emelni, hogy alulról irdatlan tempóban dugni tudjam. Annyira sikamlós mindenünk, hogy nem tudom túlzottan megemelni, mivel félő, hogy kicsusszanok belőle, azt viszont nem engedhetem meg. Előbb nyírják ki az anyámat, minthogy abba hagyjam.
Állkapcsánál tartom, nem akarom, hogy megint elveszítse az eszméletét, így is annyi hülyeséget tud kérdezni, hát még újabb adag oxigénmegvonással.