Te vagy a megoldás / OP. [BF.]

⁹.

Oscar Piastri
📍Szaúd Arábia, Jeddah

Március 8

- Szóval hogyan is kéne ezt csinálom?- nézek az amerikai barátomra. Már megint itt tartunk hogy ő ad nekem tanácsokat mert én félek, hogy egyedül elrontom, és azt semmi felé képen nem szeretném. Beatrix más, mint a többi lány. Nagyon más! És ez tetszik..- Nem szeretnék semmi szokásosat. Az unalmas! Ne legyen étteremben!- kezdek el járkálni a szobámba.

- Akkor vidd el autókázni és mond meg neki hogy te valami komolyabbat szeretnél mint ami köztetek van! Mert neked nagyon tetszik ez is, de azt szeretnéd hogy a barátnőd legyen.- mond egy szövege Logan.

- Zseni vagy!- ugrok fel majd a McLarenem kulcsa után nyúlok és már indulok is hülyeséget csinálni.- Mire vissza érek te már ne legyél itt!- zárom be magam után az ajtót. Még hallom ahogyan az amerikai fiú káronkodik egyett.

Beatrix szobája felé vettem az irányt. Reménykedtem hogy a lány még ébren van. Sőt biztosan éberen van mégcsak kilenc múlott pár perce. A szobája elé érve megállok. Ha most kopogok akkor muszáj lesz végig csinálnom. Nem gondolkodtam tovább. Kopogtam! Nehogyan már most adjam fel!! Az ajtó nyílt. Beatrix állt előtte fáradtan. A lányon egy melegítő szett volt. Kicsit szomorkás arca volt ami nem tetszett. Nem szeretem ha szomorú.

- Eljössz velem kocsikázni?- kérdezem meg amikor már egy ideje egyikünk sem szólal meg. A lány arcára egy hatalmas mosoly kúszott. Bólintott egyett majd visszament a szobába hogy cipőt húzzon a lábára majd kilép mellém. Nem tudom hogy megfogjam e a kezét de végül nem teszem meg mert nem tudom hogyan reagálna rá. A kocsihoz csendben sétálunk ki majd beülünk. Én egyből a gázra lépek. A sötét utcákon nincsen senki. Így még gyorsabb tempóra kapcsolók. A McLaren autóm nagyon élvezi ezt a tempót ahogyan a mellettem ülő lány is. Mosolyogva húzza le az ablakot hogy a hajába kapjon a szél. Ezek a pillanatok boldogságot hoznak nekem. Ahogyan a szomorú és megviselt Beatrix eltűnt, és felváltotta a bátor és boldog Beatrix, úgy lett a hangulat is jobb.

Ahogyan boldogan felnevet a szívem megugritk. Mosolyogva néz rám én pedig a combjára teszem a kezemet amin látom, hogy meglepődik de nem löki le. Mégegy felszabadult nevetés kapok tőle..most érzem azt igazán hogy ő az a lány akibe én fülig szerelmes lettem...

Férre állok egy eldugott helyen. A lány felé nézek aki engem néz mosolyogva. A szemei csillognak ami gyönyörűen áll neki. A szájába harapva mér végig. Megőrit. Nem tudom ki hajol előbb, de azt tudom hogy egy csókban fortunk össze. A lány valahogyan átkerül az ölembe. A hév és a vágy elragad minket. A kezem már a pólója alatt jár amikor eszembe jut hogy pontosan miért is jöttünk. Egy kicsit elhúzódok, ő egyből érti és felemeli a fejét hogy a szemembe tudjon nézni. A szeme egy kicsit sötétebb amit mosolyogva fogadok. Szerintem én sem nézhetek ki máshogyan.

- Beatrix.. nagyon tetszik nekem az ami köztünk van..- itt hagytam egy kis hatás szünetet.- De én többet szeretnék. Kibaszottul zavar hogy amikor a folyosón sétálunk nem foghatom meg a kezedet, azért mert nem vagy a barátnőm, vagy a padockban! Ugyan ez! A kín amit érzek akkor amikor a McLaren boxa körül jársz én pedig nem húzhatlak be, hogy legyél velem..- simitok ki egy hajtincset a szeme elől.- Én azt szeretném hogy a barátnőmnek hivhasalak..- nézek bele mélyen a szemébe.- Szóval lennél a barátnőm?- kérdezem meg végül. A lány nagy szemekkel néz rám először majd megcsókol amit én persze egyből viszonzok.

- Ez elég válasz?- kérdezi két csók között.

- Igen.- mosolygok bele a csókunkba. A kezem megint a pólója aljához vándorol amikor most ő állít le.

- Oscar ez a hely nagyon veszélyes..meglátnak...- sutogta nagy nehezen. A levegőt is már nehezen veszi.

- Azért lesz egy izgalmas élmény...- kezdem el csókolgatni a nyakát mire egy kisebb nyögés jön ki belőle.- Az üveg sötétített...- morgom a nyakába.-...és madár sem jár erre..

- Bazd meg Piastri..- morogja..

- Azon vagyok bébi...

                                  §§§

Másnap reggel amikor oldalra fordulok akkor egy alvó Beatrixot látok meg. Olyan kisimult és probléma mentes így..ahogyan ránézek mintha a nyugalmat jelképezné. Ahogyan néztem elfog egy érzés amit csak és kizárólag a közelében érzek. Az hogy mosolyognom kell, mintha a közelében kötelező lenne... Az az érzés ami olyanokat vált ki belőlem amit még én sem ismerek. Egy olyan érzés ami teljesen új. Nem tudom hova tenni. Abban viszont biztos vagyok hogy ez egy jó érzés. Amit minden nap szívesen  éreznék..

- Min gondolkozol ennyire..?.- szólal meg a reggeli hangján a barátnőm! Istenem de jó kimondani! Beatrix az én barátnőm!

- Rajtad..- nyomok egy csókot az arcára amit mosolyogva fogad. A lány jobban a karjaimba furja magát.- Nem akarok felkelni..- morogja amikor az ajtómon kopognak.

- Én sem szóval elmegy. Úgy döntöttem.- fekszek a továbbiakban is nyugodtan. A lány kuncogni kezd.

- Osacr nem megy el.- nevett fel a lány amikor már 10 perc után is ugyan úgy kopog valaki.

- Megölöm..- morogom majd Beatrixet az ágyba hagyva keltem fel, hogy a reggeli zavaronknak ajtót nyisak.- Két perced van hogy mit akarsz?- nézek felhúzott szemöldökel Max Verstappenre.

- Beatrix itt van?- hagy figyelmen kívül a holland és belép mellettem.

- Nincsen itt.- szólal ki a lány a szobából. Nevetve megy be a holland..elmondok pár imát hogy a lányon legyen valami ruha..

                                   §§§

- Biztos jó ötlet ez?- kérdezi meg sokadszorra Beatrix. A pálya felé tartunk mert ma van a futam napja.

- Én nem erőltetem. Ha még korainak érzed akkor nem kell.- nyomok egy csókot a kezére amit mosolyogva fogad.

- És zavarna ha a média előtt...- kezdi el de én a szavába vágok.

- Mondtam már Beatrix hogy nem zavarna! Mit nem lehet ezen érezni?- nézek rá egy kicsit majd újra az útra nézek.

- Jó jó bocsi!- kér bocsánatot.

- Bébi ne izgulj! Minden rendben lesz!- símitok végig a combján hogy megnyugtasam.- Csak barátok vagyunk a média előtt..

.