Te vagy a megoldás / OP. [BF.]

³.

Oscar Piastri

01.20

Most éppen Monacoba tartok Landoval. Daniel Ricciardo kitalálta hogy ő bulizni szeretne a szezon előtt és ezért mindenkit Monacoba hívott hogy ezt ott tegyük meg. Lando sem volt oda az ötletért hogy menjünk, de aztán megtudta hogy a Red bull csapat is jön. Egyből kedvet kapott hozzá. Én pedig áldozat vagyok, akit a brit fiú magával visz. Semmi kedvem bulizni. Persze néha jó kikapcsolódni, de most inkább foglalkoznék a kocsival, és az új évvel mint egy bulival..

Egy sóhaj keretében szállunk ki Monacoban Danile háza előtt ahol bulizni fogunk. Nekem erre biztosan szükségem van? Nem egyáltalán nem, de senki nem kérdezte meg még mindig..

- Lando menjünk inkább innen.- álltam meg az ajtó előtt. A brit fiú vissza nézett, majd a karomnál fogva rántott be a házba.

- Nem megyünk sehova! Itt maradsz Oscar!- jelentette ki a fiú ellent nem mondást türöen.

A buli már elkezdődött mert a zene szólt, és mintha Daniel kareokizna. A nappaliból nyílt a konyha, és onnan az étkező. Az emberek többsége a konyhában volt és éppen piát kevert magának. Lando egyből csatlakozott Daniel mellé énekelni, én pedig Logan keresésére indultam. A házban egy ideig sétálagattam mire megtaláltam a fiú, Max és a csoda lány társaságában. Oda sétáltam.

- Sziasztok.- köszöntem nekik mire mindegyik rám nézett.

- Most rosszul látok vagy Osacr Piastri tényleg egy buliban van?!- kezdett el szivatni Logan.

- Oh, és neked a társágodban van egy lány? Fura..- ráztam a fejemet.

- Jaj a telföl kép befigyel!- kezdte megint a szőke.

- A szőke cigányság nagyon csúnya egy betegség!- már a nevetés szélén álltam.

- Kapd be haver!- ölelt meg félig a Williams pilóta.

- Oscar díj! Jó látni!- kezdte el most Max Verstappen..mióta ismer azóta hív így.

- Ha az egyik csöndben van...akkor a másik beszél..- forgadtam a szememet. A lányra néztem.- Mi még nem ismerjük egymás.- most van időm végignézni rajta..értem már Landot..- Oscar Piastri.- nyújtottam a kezemet.

- Beatrix Räikkönen.- mondta a nevét és a kezét a kezembe csúsztatta. A keze eltűnt az enyémben és ez jó érzéssel töltött el. Mivan veled Piastri?

- Te vagy a csoda lány akiről mindenki beszél.- bólogattam mintha nem tudnám. A lány megforgadta a szemét.

- Te pedig az vagy aki majdnem a legtöbb pontot szerezte a kezdő évében..- bólogatott most ő, mintha nem tudná.

- Milyn szép bájcsevej de én most elrabolom ezt a tejföl képü pasit!- nevetve rántott el Sargent maga után. Kattos egy ember. A pult előtt állt meg a barátom márcsak.

- Mit kérsz?- nézett rám mire elhúztam a számat.- Pia legyen benne!- nézett rám most már szigorúan.

- Nem akarok inni! Majd iszok a dobogó tetején..- ráztam a fejemet.

- Oscaaaaaar.- kérlelt tovább.

- Nem.- én pedig még mindig nem engedtem belőle.

- Jó oké!- fordult a pult felé. Két poharat fogott meg az egyikbe almalét öntött amit utána nekem adott. Nevetnem kellett az almalén, magának pedig votka narancsot kevert.- Na keresünk egy nyugodt helyet.- indult el. Lehet néha csak ezért barátkozok Logannal..

Sargent és én régóta ismerjük egymást és nagyon jó barátok vagyunk. Bármi van mindig számíthatunk egymásra és rengeteg időt töltünk együtt. Őt tényleg hivhatom a barátomnak, talán még azt is mondhatom hogy a legjobb barátom. Csomó ideig csak ellenfelek voltunk. Nem bírtuk egymást, aztán ahogyan teltek az évek úgy egyre jobban összenőttünk.

A buli elsőfelét vele töltöttem de aztán ő is elment bulizni én pedig elindultam ki az erkélyre hogy szívjak egy kis friss levegőt, aztán pedig keresek egy szökési utat. Ahogyan kiléptem megcsapott a kellemes hideg levegő. Nem ittam semmilyen piát de kicsit kábultnak érzem magamat. Logan kinyirlak..

Leültem a lépcsőre és néztem a nagy világba. A tenger nagyon halványan látszott. Szép helyen lakott Daniel.
Már egy ideje kint voltam amikor halottam hogy nyílik az ajtó mögöttem. Valaki kijött. Miért nem szólt be gondoltam olyan ember akivel nincsen jó viszonyom. Hátra néztem és ott állt a lány.

- Csatlakozhatok?- kérdezte mire bólintottam. Leült mellém a lépcsőre és mostmár ketten ültünk kint.

- Nem vagy valami buli arc.- szólalt meg halkan Beatrix.

- Nem szeretem a tömeget.- válaszoltam.- De te sem.- néztem rá. Rám nézett.

- Honnan veszed?- húzta fel a szemöldökét.

- Itt ülsz kint velem ahelyett hogy bent buliznál Norrisékkal.- mondtam és újra előre néztem.

- Elegem van belőlük..túl nyomulosok..- fintorgott mire nekem egy mosoly jelent meg az arcomon.- Túl feltűnően csapják a szelet.- forgadta most meg a szemét.

- Kegyed nem szereti ha udvarolnak neki?- most én húztam fel a szemöldökömet. Ránéztem.

- De, csak ne így!- mutatott az ajtó felé. Teljesen megtudtam érteni. Nem lehet kellemes.

- Éppen lépni készültem, valami olyan helyre ami nyugis és mondjuk még autók is vannak ott..- kezdett bele a lány.- Esetleg csatlakozhatsz...- mondta mire nekem nem kellett több.

- Most azzonal indulunk!- álltam fel.

A lánynak is nyújtottam a kezemet hogy fel segítsem a földről. Elfogadta. Ahogyan fel húztam a melkasamonak esett. A derekára tettem a kezemet hogy megtarsam, de abban nem gondoltam bele hogy ez a helyzet mennyire lesz intim. A szívem egyre gyorsabban kezdett el verni, azt hittem kieesik a helyéről. A szánk kb két centire lehetett. Nem tudom mit akartam csinálni pontosan. Csak a szemeibe tudtam nézni. Abban a pár percben megállt a világ velem és szerintem a lánnyal is mert nem lökött el. Mit csinálok?
Aztán visszatértem a valóságba. A lány ellépett és egy kicsit elpirul ami miatt mosolyogni kezdtem.

- Menjünk!- indult el az ajtó felé én pedig utánna. A tömegben már nagyrészt mindenki Illuminált állapotban volt így gyorsan kijutottunk. A lány elővett egy kocsi kulcsot majd megnyomta a gombját. Amikor a kocsi felvillant azt hittem hogy kieesik a szemem a helyéről. Hát ezt nem hiszem el!

- Most tuti csak szivatsz!- nézetem a kocsira. A lány nevetve fordult felém.- Ugye vezethetem legközelebb?- kérdeztem miközben a kocsi felé mentem ami egy bagged 9th gen civic-ing. Behalok ezek kurva jó kocsi. A fekete színű autó kicsit eltűnik a sötétben de pont ettől olyan merész.

- Honnan tudod hogy lesz legközelebb?- kérdezte a lány miközben beülünk a kocsiba. Egy kis mosolyt ersszettem. Én biztos voltam a dolgomban.

- Sosem tudom hogy lesz e legközelebb, max sejtem hogy lesz.- válaszoltam teljesen megfontoltan és bölcsen.

- Aha!- nem hitt nekem, de ott volt az a mosoly az arcán.- Nem hiszek neked. A legközelebb az mindig jelent valamit.- indította be a kocsit aminek a motorja világbajnok lehetne. Libabőrös lettem. Elindultunk.

- Amúgy, hova is megyünk?- kérdeztem a lányt nézve. Rám nézett.

- Kocsik közé!- válaszolta rejtélyesen.

- Legyen úgy.- bólintottam. A lány észvesztően vezetett. Látszott rajta hogy élvezi és hogy ő is az adrenalinból él. Mit minden egyes pilóta. 10 perc kocsikázás után egy garázs előtt állt meg. Kiszálltunk.

- Remélem nem akarsz most megölni.- nevettem fel egy kicsit.

- Úgy nézek ki.- húzta fel a szemöldökét.

Nemlegesen ráztam a fejemet. A lány valami távirányítót szedett ki a zsebéből és ahogyan megnyomta felnyilt a garázs ajtó. Amikor ebbe a sikátorba értünk sok mindenre számítottam, de arra ami ott várt...arra nem...

.