Te vagy a megoldás / OP. [BF.]

¹¹.

Oscar Piastri
📍Ausztria - Melbourne

Szombat - Március 23

Reggel iszonyatosan fáradtan keltem fel. A fejem hasogatott. A kezem fájt egy kicsit. Izomlázam van? Mit csináltam én tegnap? Meddig voltam a boxban? Merül fel benne az első kérdés. Hogyan jutottam vissza a szállodába? Remélem nem csináltam nagy hülyeséget mert nem emlékszem sokra. Remélem csak a fáradtság miatt nem emlékszem sokra.

A szememet kinyitva nézek körül, és egy alvó Beatrixot veszek észre magam mellett. Nagyobb hülyeséget nem csináltam a megszokottnál. A lányt mosolyogva húzom magamhoz. Az illatát beszivom, és élvezem a helyzetet. A kellemes érzés eltöltötte a testemet. Szóval akkor ő hozott vissza. El sem merem képzelni hogy milyen voltam tegnap este. A lányra nézek akit megvilágít egy kicsit a nap, ami beszürödik a redőnyök között. Gyönyörűen néz ki, mint mindig amikor ránézek. A lányról a szerelőim szavaik jutnak eszembe amit tegnap mondtak miután Beatrix elment a McLaren boxa elől.

"- Oscar az a titokzatos lányt akivel eddig beszélgettél az a Red bullos csoda lány?- húzogadta az egyik a szemöldökét."

"- Talán.- rántok vállat mosolyogva és közben egy csavarkulcsot nyújtok az egyik szerelőnek."

"- Ez a mosoly mindent elmond.- csap egy másik vállon."

"- Az Autsztrál csodagyerek szerelmes.- húzzák az agyamat."

"- Uuuu Oscarkaaa!- kezdték el mire zavarba jöttem és a kezembe temettem az arcomat."

"- Azért remélem az esküvőre meghívót kapunk azért!- folytatták"

"- Oscar pont nekünk nem mondod el?- tette az egyik drámaian a szívére a kezét mire felnevettem."

'- Fiatalság boldogság.- legyintett a másik."

"- Na jól van elég legyen!- nevettem fel a zavaromba, és forgadtam meg a szememet.- Igen a barátnőm, de még az elején vagyunk! És ti nem tudtok semmit!- nézek körbe szigorúan mire mindenki bólint. De persze után sem hagyták abba.."

Még mindig ég az arcom. A gondolatimból Beatrix mozgolódása zökentet ki. Figyelni kezdtem ahogyan nyitogatni kezdi a szép szemeit amiben minden egyes alkalommal öröm belenézni. A lány jobban a karjaimba furta magát. Egy puszit nyomtam az arcára amin elmosolyodott.

- Jó reggelt.- köszön halkan és fáradtan.

- Jó reggelt bébi.- nyomok még egy csókot az arcára.- Sajnálom a tegnapot.- suttogom a fülébe mire kiráza a hideg ami engem mosolygásra késztett.

- Semmi baj édes..- húz le magához egy csókra amit egyből viszonzok. Reggeli idill..

                                      §§§

- Bassza meg!- csaptam be az ajtómat, és tépek bele a hajamba. A harmadik szabadedzés szarul ment. Már megint! Az autóval valami gond van még mindig hiába voltak itt a szerelőim tegnap majdnem egész éjjel! A kocsi javult de Norris még mindig jobban megy! A kibaszott hazai futamomon kell ennek történnie!- A jó..- kezdtem el újra káromkodni mert belerútam a kanapém sarkába. A cigányátkok ehhez képest semik...

- Oscar itt vagy?- koppog be valaki. Vékony hang egyáltalán nem ismerős. Kinek van ilyen vékony hangja? Hagyjanak mád békén!

- Oscar nincsen itt!- szólok ki és várom hátha az ajtó túloldalán lévő ember lesz annyira hülye hogy elmegy és hagy tovább dühöngeni..

- Barom..- nyitja ki az ajtót és lép be rajta. Maga után pedig egyből bezárja. A lányt nézem döbbenten. Először nem értem hogy miért volt ilyan hangja majd aztán rájövök hogy miért csinálta. Cseles..

- Te meg hogyan jutottál be?- húztam fel a szemöldökömet.

- Menjek el?- kérdezi vissza és már nyúlt is a kilincsért. Látom rajta hogy megbántottam.

- Na nem!- fogtam meg és rántottam magamhoz. A melkhasomon támaszkodott meg hogy megtudja tartani az egyensúlyát máskülönben teljesen nekem esik. Amit persze nem bántam volna..

- Te teljesen hülye vagy?!- kérdezi felháborodottan a lány mire és bólogatva hajlok le hozzá egy csókra. A barátnőm egyből viszonozza. Mosolyogva néz fel rám mostmár.- Jól vagy?- kérdezi és átkarolja a nyakamat én pedig a derekára teszem a kezemet.

- Persze..- mondom csak azért hogy hanyagoljuk ezt a témát. A nyakhajlatába furom a nyakamat és mély lévőket veszek ott. Bőven elég ha csak itt van most..

- Osc...- lép egyett hátra hogy a szemembe tudjon nézni, aztán jó csúnyán néz rám.- Miért nem beszéled meg velem a gondjaidat?- kérdezi lágyan, de mégis érzem a hangjában a fájdalmat.

- Mert te vagy rá a megoldás..- suttogom halkan neki mire a szemeiben valami új dolog csillant fel.. az a csillogás amit még tudnék nézni ezer évig is.. megfordult a fejemben hogy kimondom neki azt a szót amit már napok óta szeretnék..de nem korai? Nem rontanék el vele mindent? Annyira veszélyesnek érzem. Nagy súlya lenne annak a szónak..túl nagy amivel lehet nem bírnánk el. A nyomás és a súly előbb vagy utóbb bajba keverne minket amire még se én se ő nem áll készen. Ha késszen állunk akkor kifogom mondani..de még nem most..

                                   §§§

A kocsimba bekötött az egyik mérnököm majd amikor a lámpa zöldre váltott kihajtottam a boxutcába egy Red bull mögé. A boxutcában is zöldre váltott a lámpa így egy piros Ferrari vezetésével kigurultunk a pályára. A pulzusmérő tuti kiadkadt volna ha most megnézik nekem. Az adrelalin csak úgy szárnyalt a véremben. Hazai pálya, hazai közönség. Szeretnék teljesíteni ezért érzek egy kis nyomást. Izgulok, de mégis ez az a jó fajta izgulás ami ösztönöz a jobb teljesítményre. Nagy levegőt véve indulok meg az első gyorskörömre amit jó szarnak éreztem. Az autó egy fokkal jobb volt mint a szabadedzéseken. Mentem egy levezető kört majd megint egy gyorsat, és újból egy levezető majd Lando után a boxba mentünk. Pár percet a boxban pihenünk ami alatt majd kiugrott a szívem a helyéről. Még mindig vitt az adrenalin és most legszívesebben 200-al mennék a pályán hogy minden gondolatom eltűnnyön. Q1 és a Q2-es továbbjutás könnyebb volt mint a Q3-ban egy jó helyet elérni. Az adrelalin annyira vitt hogy a kocsinak a határait feszegetve mentem az utolsó gyorskörömet amivel az ötödik helyre tudtam magam kvalifikálni. Nincsen minden veszve! Jó pontokat még tudok hozni! Biztattam magamat! Mennie kell!

A hotelbe későn értem vissza. A szabadesés óta nem találkoztam Beatrixal. Kíváncsiság megöl hogy mivan vele de mégsem megyek át hozzá. Annyit fáradt és erőtlen vagyok hogy csak az ágyba dölök és már alszom is. Nem akartam megbántani senki, de egyszerűen annyit vesz ki az emberből egy hazai futam. Folyamatosan interjúra járni, autogramot osztogatni, mosolyogni a szar kocsival együtt. Ezen a hétvégén középpontban vagyok amit mindennél jobban utálok. Minden egyes tettemet figyelik, és követik. Nem mindegy kivel, hol, vagy miről beszélek. Minden sarkon egy kamera ami arra vár hogy valami hibát vétsek és bántani tudjanak.

Egyszerűen csak elfáradtam és aludni szeretnék, semmi másra nem vagyok. Csak arra hogy legyen 10 perc nyugtom...csak kis időt szeretnék gondok, és kamarák nélkül..

.