Reggel az ébresztőm hangos zajára keltem. Egyszer kibaszom az ablakon ezt a fost. Na de a lényegre térve. Egy autó szerelő üzletben dolgozom. Mára van kettő autó amit meg kellene szerelnem. Nagyon nincs kedvem hozzá. Kimászva az ágyból rögtön mentem és főztem magamnak egy adag kávét. Négy éve nem élek a szüleimmel valakinek azt is meg kell csinálni. Mivel nem szoktam reggelizni felmentem az emeletre letusoltam és elkezdtem készülődni. Hétfő van kinek van kedve hétfő reggel dolgozni? Senkinek, de én mégis bent baszom a rezet ahelyett hogy valaki más hátsó felét basznám.
Elindulva a munkába háromszor idegösszeomlást kaptam. Az egy dolog, hogy valaki lerakja a jogsit de miért úgy vezet, mint egy kisgyerek mikor biciklizni tanul??? Ez nem nekem való. Mindegy is. Sikeresen megérkeztem és nem nyirtam ki senkit, még magamat sem a sok idióta miatt. Pedig szivesen fejbe lőttem volna egy-két pácienst, de azt majd este. Nem elég, hogy az emberek basszák az agyamat mert nem tudnak vezetni akkor a drága munkatársam se maradhat ki a sorból.
-Jó reggel kupidó- köszön Carl. Ezt az embert olyan kupidós kurva nagy pofonnal áldanám meg hogy elfelejtené a nevét is.
-Már akinek jó- szólok vissza cinikusan
-Mivan talán ballábbal keltél fel?
-Nem, de ha így folytatod te egyikkel sem fogsz holnap reggel
-Nyugi haver csak vicceltem.
-Én nem...
Ezzel le is zárva a beszélgetést.
Ekkora retardált majom mint ő egy sincs ezen a világon. Neki láttam a munkának mert lesz mit csinálnom. Két óra felé végeztem a munkával. Gyorsan haza ugrottam letusolni és egy fekete farmert párosítottam egy fekete inggel majd elindultam ebédelni. Nem akartam nagyon kiöltözni, de nem is akartam slampos lenni elvégre mégiscsak egy étterembe megyek. Az étterembe érve helyet foglaltam az egyik asztalnál. Épp nézegettem az étlapot mikor egy ismeretlen szám hívott. Nem vettem fel van jobb dolgom is.
-Jó napot uram. Mit hozhatok?
-Szeretnék egy tányér spagettit és mellé vörös bort.-rántott vissza a pincér a gondolataimból
-Értem.
Még valamit?
-Nem köszönöm.
Ezzel magamra is hagyott. Már épp fogyasztottam az ételem mikor újra hívott az ismeretlen. Természetesen most sem szándékoztam felvenni. Ha annyira akar valamit és megtudta a számom jöjjön ide és jártassa itt a szájat. Ne telefonon keresztül úgy én is tudok pofázni. Befejezve az ebédem, kifizettem a számlát és elhagytam a helyet. Haza felé ismételten csörgött a telefonom, de ezúttal felvettem.
-Halo??-szólok bele a telefonba
-Szia kisfiam..
-Apa? Miért van új számod?
-Hosszú, de az a lényeg hogy vigyázz anyádra.
-Vigyázzak anyámra? Miért? Mi történt?
-Fiam csak vigyázz rá ne essen baja.
Lerakta a telefont minden ok és elköszönés nélkül. De én csak arra gondoltam hogy mivan a hugommal? Azt mondta anyára vigyázzak de Emili sokkal jobban érdekel. Ezután feszülten elmentem elintézni pár dolgot a városba, mint a bevásárlás majd elmentem egy hosszú sétára, mert nem szerettem volna otthon lenni. Késő este miután kitisztítottam a fejem haza érve csináltam egy kis rántottát, és neki láttam vacsorázni.
Eddig a kis aranyos életemet láthattátok, de most jöjjön az aminek jönnie kell.
-John!
Hozd ide a pincébe!
-Igen is főnök.
John az én testőröm és egyben legjobb barátom. Sok mindent köszönhetek neki. 38 éves van két gyönyőrű kislánya. Ikrek de én ökröknek hívom őket. Rosszabbak, mint négy fiú együtt véve.
Le érve a pincébe a "páciensem" vár ha szabad így fogalmaznom. Majd most kiélhetem szadista vágyaim. Egy székhez volt kötözve. Szemei bekötve, szája leragasztva. Közelebb lépek hozzá és a fülébe sugom:
-Van kedved játszani?....
Sziasztok ez a rész ennyi lenne. Remélem tetszeni fog. 🥰
