Sose hittem volna hogy az egyetem során lesz egy nagyon is helyes szobatársam.Világ életembe heretónak gondoltam magam de miután megláttam életem szerelmét valahogy már egy lányra se tudtam ránézni, nagyon szép fekete haja van és sötétbarna szeme, de ami mindent visz az talán a mosolya... életembe nem láttam ilyen szép nyuszi mosolyt mint most. Az egyetem első hetében nem nagyon beszéltünk, ő is el volt a saját dolgaival és én is sajátjaimmal de ami szemet szúrt hogy semmit nem eszik, de tényleg semmit. Párszor mondtam is neki hogy szívesen csinálok neki valamit de mindig visszautasított, ami bevallom kicsit rosszul esett de próbáltam közelebb kerülni hozzá ami nem nagyon akart összejönni, sőt még most sem. Lassan már egy hónapja élünk együtt és én már tényleg nagyon szeretnék valami előrelépést kettőnk kapcsolatába, de még azt se tudom hogy ő meleg e vagy biszex...
Az egyik nap pont előbb lett vége az egyik órámnak és mivel nagyon nem voltak barátaim ezért utam a koli szobánkba vezetett. A hűtőben szét is akartam nézni valami ehető dologért de amit láttam hát hogy is mondjam lesokkolt. Három tasak vért láttam az alsó polcon, nem tudtam elképzelni hogy mire kell az neki de inkább a békesség érdekében nem említettem meg neki. Amikor ő is beért kicsit furán méregetett de megrázta a fejét és a konyhába ment gondolom a vérért. Próbáltam rákeresni hátha ez egy betegség de csak azok a hülyeségek jöttek fel hogy aki csak vért iszik az vámpír de ennek nem dőlök be ugyanis azok nem léteznek.
Ám az egyik nap Jungkook elég sápadtan jött vissza, pont rá akartam kérdezni hogy minden oké e de össze esett. Gyorsan oda futottam hozzá hátha tudok valamit segíteni, a fejét lassan a térdemre raktam és a pulzusát kezdtem el vizsgálni ami lassú volt de legalább volt.
-Vért -nyöszörögte. Értettem a célzást ezért óvatosan az ágyamra fektettem és már mentem is a hűtő felé, ahol természetesen nem volt egy darab vér tasak se. Inkább vissza siettem hozzá és eltűrtem a nyakam elől a pólómat, a fejét lassan oda emeltem, vámpír fogai már azonnal ki is jöttek majd gyorsan a nyakamba vájta azokat. Hazudnék ha azt mondanám nem fájt, de piszkosul fájt. Érte megéri! Percek elteltével már kezdett magához térni mivel vörös szeme kezdte vissza venni a szép sötétbarna színt.
-Sajnálom Taehyung -hajtja le a fejét- nem akartam ezt tenni de nem tudtam magamon uralkodni, é-én tényleg sajnálom!
-Ugyan Kook semmi baj, sose tudnék rád haragudni, főleg nem ezért! Igaz kicsit sokkoló hogy vámpírok léteznek de érted megéri ezt az áldozatot meghoznom.
-Miért vagy velem ilyen kedves? Semmit nem tettem hogy így bánj velem, sőt bunkó voltam és elutasító. Miért?
-Tudod, az ember nagy áldozatot szokott hozni ha arról van szó akit szeret -nézek el oldalra.
-Mi? Szerelmes vagy belém? -mutat magára hitetlenül
-Igen, de mindegy te úgyse vagy meleg vagy legalább is bi szóval mindegy..
-Honnan tudod? -néz rám incselkedően
-Hát próbáltam feléd közeledni de te mindig olyan elutasító voltál velem, sokszor éreztem úgy hogy inkább feladom de valahogy mégse ment. -eresztek el egy kis mosolyt.
-Hát az csak azért volt mert nem akartam hogy rájöjj vámpír vagyok, láttam hogy kutakodtál a hűtőbe ezért méregettelek gyanúsan. De a válaszodra a kérdés meleg vagyok és te is bejössz nekem. -közben mosolyogva megfogja a kezem. Ahhj az a nyuszi mosoly.
-Ha még lehet egy kérdésem, mi történt veled az előbb? Összeestél csak úgy és és-
-Nem ittam elég vért, de a tiéd az tovább fog tartani mintha másból innék. Tudod akihez érzelmileg kötődünk annál tovább tart a hatás és nem leszünk éhesek. Persze nem foglak kihasználni, de vész esetén kérlek ezt tedd meg értem amit ma -néz rám könyörgően
-Érted bármit Kookie -ezzel közelebb hajolt és megcsókolt, végre beteljesült a leghőbb vágyam, szeretem mégha vámpír.
- - - - -
Újra visszatértem! Remélem tetszett és nem lett annyira unalmasXD Ha van valami kérésetek sztorival kapcsolatba nyugodtan írjatok<3
