Megöltem őt. Ezzel mindennek vége. De mégis ez az érzés csodálatos, hogy már nem kell rettegnem attól hogy bántani fog. Anyámat és engem rendszerességgel bántalmazott a mai napig, amíg meg nem öltem. Anyám miután ezt végig nézte öngyilkos lett. Az ok egyszerű. Félt, mégpedig tőlem.
A haláluk napja óta eltelt pár év. Pontosabban három. Azóta sorozat gyilkos vagyok V-állnéven. A lakásomba beérve utam a szobámba vettem hogy lecseréljem a ruhám de néhány perc múlva kopogásra lettem figyelmes, lassan az ajtóhoz léptem de mire a kilincsre tettem volna a kezem bedobtak egy egy füstölgő tárgyat ami elkábított.
Lassan nyitottam ki a szememet és egy elég nagy szobában találtam magam, ami inkább hasonlított egy koli szobához. Amint láttam hogy nem vagyok egyedül fel is ültem.
-Szép napot Kim Taehyung! A nevem Park Jimin én vagyok az igazgató és ő itt mellettem Min Yoongi az igazgató helyettes és egyben párom. Magát azzal a céllal hoztuk ide hogy kiképezzük. Kamasz gyilkosokat keresünk. A maga szobatársa Mr.bunny, bizonyára hallott már róla. -Erre csak bólintottam. -Nos addig fog ide járni amíg úgy véljük hogy nem fog lebukni, emellett egy maffiát is majd alapítunk önnek, alibiként meg majd egy cég vezetője lesz. A szobatársa is hamarosan itt lesz, ő tegnap érkezett. Az egyenruhát a szekrénybe találja. Ha valami problémája lenne csak szóljon nyugodtan. -utána fogták magukat és kimentek.
Nem tagadom fura ez az egész, de egyben jó. Folytathatom a gyilkolást és még maffiát is akarnak velem szervezni.
A gondolatmenetemet egy halk kopogás szakította meg, és egy eszméletlen helyes srác lépett be rajta. Aki feltételezem Mr.bunny.
-Szia,gondolom te vagy a szoba társam, én vagyok Mr.bunny de az igazi nevem az Jeon Jungkook de te csak szólíts Kook-nak! -mosolygott rám. Esküszöm egész aranyos.
-Szia, én V vagyok de az igazi nevem Kim Taehyung, te is szólíts csak Tae-nak- mosolyogtam vissza.
-Ú igen hallottam már rólad! Minden elismerésem-hajolt meg előttem.
-Ugyan ezt nekem kéne mondanom végül is te már régebb óta vagy bent ebbe a szakmába.
-Hmm igaz de nem baj, nekem ez a véleményem, és hány éves vagy?
-18, te?
-19 és 15 éves korom óta gyilkolok és még egyszer sem kaptak el -büszkélkedett
-Engem csak majdnem -kuncogtam
-Na mindegy az a lényeg hogy itt vagy, de ha nem haragszol én most egy kicsit ledőlök mert hulla vagyok.
-Ja okés -mosolyogtam rá
Ez volt a leg első találkozásunk, de azóta eltelt pár év, és azóta már egy maffiát vezetünk,pluszba meg egy milliárdos cég tulajdonosa az én Kookie-m. Ennél nem is lehetek boldogabb, azt csinálok amit szeretek a szerelmemmel és ennél nem is kell több!
Tudom egy kicsit unalmas lett ez a rész:') de a kövit megpróbálom sokkal jobbra megírni!<3
