Dráma társ (Pogány Induló ff.)

11. rész |reménnyel teli est|

-hallgatlak -dőltem neki a falnak az udvaron -remélem tudod, hogy ez most kibaszottul fájt -néztem rá
-tudom, és én pedig kibaszottul sajnálom. Vágod a piától már nem tudtam mit beszélek. Nagyon gatyán voltam.
-elvileg az ember részegen a legőszintébb -húztam fel a a szemöldököm
-nem tudom, hogy ez, hogy van de én 100% hogy nem. Mikor kimentél, fejbe csapott a józanész és a bűntudat. Andris mondta, hogy menjek utánad de inkább, hagytam, hogy te is és én is átgondoljuk. Úgyis csak elküldtél volna a picsába. Tudod, mostanában furán reagálok néhány dologra, negatív értelemben sajnos. Nem tudom mi történik velem. Próbálok minden erőmmel segíteni rajtad de mégis egyszer-készer elveszítem az agyam és össze vissza beszélek. Napról napra fontosabb vagy az életemben és egyre jobban rettegek attól, hogy egyszer elveszítelek-mondta miközben a cipője orrát nézte
-honnan gondolod, hogy ma nem fogsz elveszíteni? -kérdeztem flegmán
-csak reménykedek... -suttogta. Rám nézett de könnyes volt a szeme. A gecibe is....
-csalódtam benned -mondtam hallkan miközben a szemébe néztem
-hogy tegyem jóvá?  -kérdezte suttogva. Hallatszódott a hangján a megbánás. Hah, szerinted megsajnáltam? Persze, hogy... De kurvára nem kéne.
-csak ígérd meg, hogy többet nem beszélsz velem úgy mint egy kutyával és alázol meg, mikor csak jót akarok neked. Tudod, hogy nagyon szeretlek és csak tiszteletben kéne ezt tartsd. Ez nem nagy elvárás... -suttogtam el a végét
-megígérem, hogy soha a büdös életben többet nem teszek ilyet. -suttogta mire én csak halvány mosollyal néztem a szemébe -mostmár megölelhetlek?
-nem -mondtam majd közelebb léptem hozzá és hozzá bújtam. Át kulcsoltam a kezeimet a nyaka körül és úgy öleltem. Ő is szorsan magához ölelt egyből
-szeretlek -suttogta szipogva
-én is, kibaszottul -pusziltam meg az arcát -jaj, ne sírj Kis Kubak -töröltem le a könnyeit -hogy mindent meg tudok neked bocsájtani... -nevettem majd egy puszit nyomtam könnyes arcára újra
-mákom van veled -mondta majd elhúzta a fejét, hogy a szemembe tudjon nézni. Én is ezt tettem -telljesen megbolondítasz
-igen? -kérdeztem nevetve
-igen -suttogta majd arcunk egyre közelebb került egymáséhoz. Megéreztem ajkamon az övét. Zavar a tudat, hogy ez hiányzott a testemnek és a lelkemnek. Leszarom... Éljünk a pillanatnak, nem de? Nyelve bejutást kért a számba amit meg is adtam neki egyből. Egyik kezem a tarkójára, a másik pedig raszta tincsei közé vándorolt, míg neki egyik keze a derekamat fogta, a másik pedig a arcomat simogatta. Miért ilyen aranyos? Levegő hiány miatt eltávolodtunk egymástól, de pont csak annyira, hogy kapjunk levegőt. Kb 2 centi volt közöttünk mikor Andris megszólalt mögöttünk.

-ne haragudjatok tesikéim, de fontos dolgok mennek bent és nektek is helyetek van itt -mutatott befelé a backstagebe
-menj csak előre -mondta Marci mire én beindultan az említett helyre

|Marci szemszöge|

-ne bassz -nevetett Andris
-dede -mondtam boldogan
-hát akkor gratula -pacsizott le velem
-köszi, már csak valahogy lassan közölnöm kéne vele az érzelmeimet iránta -sóhajtottam -csak fosok tőle mint az állat
-elhiszem, de ezek után én biztos vagyok benne, hogy szeret
-én még nem telljesen
-de egyszer muszály lesz elmondanod neki
-tudom, csak még nem tudom, hogy hogyan. Ő mégis csak a legjobb barátom-vakartan meg a fejem
-ja, egész jó kombót állítottál össze Kubak-veregette meg a vállam
-ne is mond... De ha egyszer ilyen gyönyörű... És nagy szívű, kedves, odaadó és ha vele vagyok akkor van esély arra, hogy nem csinálok akkora faszságot.
-ja, tesi... Kibaszott szerelmes vagy-rázta meg a fejét Andris
-nem mondod? -nevettem
-na, gyere menjünk be, mert szerintem Anna perceken bellül meg fog gyilkolni ha nem vagyunk ott -nevetett

|Jessa szemszöge|

-na végre Andriska -nevetett Anna amikor beértünk. Leültem Jessi mellé aki Hédi melett ült
-bocs, bocs -mondta Andris, majd ő is leült
-szóval, a következő OTL buli sajnos nem itt lesz hanem Szegeden -mondta Anna mi pedig Jessel mosolyogva összenéztünk-mindenki jön, kivége ugye Ati, Szalai, Valter, 2roo és Youngmarbi nekik máshol lesz megjelenésük. Vendég fellépőink, AKC Kretta, Ginger és Pogány Induló
-azaz -mondta boldogan Marci
-Marcikám, bejött az élet -nevetett Szeba-látod? Nem szabadulsz tőlünk többé. Meg te sem -mutatott rám nevetve
-nem is szeretnék ezek után -tettem fel védekezés képp a kezem
-ha haza érek, akkor bedoblak mind a 2-tőtöket az OTL csopiba. Ott majd megbeszélünk mindent, hogy mikor, hol, hova -mondta Anna
-kösszi -mondta Kubak -mi lassan indulunk? -súgta nekem
-aha. Álmos vagy? -suttogtam
-inkább csak geci fáradt -nevetett hallkan-és most tudod mit szeretnék úgy nagyon?
-na
-veled összebújva aludni vagy holnap délutánig -dőlt hátra a kanapén sóhajtva
-nem ígérem, hogy délutánig de benne vagyok -mondtam nevetve és a vállának döntöttem a fejem
-a gecibe -kiáltott fel Andris -megint kizártam magam -morgott
-a héten 4. -jére -forgatta meg a szemét Anna-de hozzám ma nem tudsz jönni Andriska. Sorry
-figyelj, én egyedül lakok és bőven elférünk, 4 szoba van abból 1 foglalt-ajánlottam fel Andrisnak -annyi, hogy Szeged
-Isten vagy Jess -ölelt meg Andris-nagyon köszi
-tesikék, akkor ha nem probléma akkor mi elindulunk -mondta Kubak és fel is állt a kanapéról majd mi is ezt tettük. A fiúk mindenkivel lekezeltek, én pedig egy öleléssel búcsúztam.

-akkor majd tali a Szegedin -öleltem meg szorosan Hédit
-már alig várom -mondtam mosolyogva-köszönöm, hogy ma este tartottad bennem a lelket és meghallgattál, tanácsot adtál
-igazán nincs mit, ez alap -mosolygott-na de menj mert a Kubakék megvadulnak lassan
-igaz, megyek puszi -köszöntem el majd a fiúkhoz siettem

-mehetünk -mondtam mosolyogva majd elindultunk kifelé a backstageből
-mi a fasz? Mi a geciért van ilyen sok ember itt?! -kérdezte Andris mikor kiléptünk az Akva területéről. Mindenhol emberek és kékek hemzsegtek. Marci összekulcsolta ujjainkat ezzel is biztonság érzetet adva. Csak mosolyogva rá néztem egy pillanatra majd vissza előre. Megálltunk egy fekete Audinál majd beszálltunk. Én hátra, Marci és Andris pedig előre.

-tesi? Neked van jogsid?
-dehogy van. -nevetett Andris -mondjuk mostmár nem lenne rossz.
-mi így a meglátásod, túl éljük?-dőltem előre a két fiú közé
-rohadt sokat vezetek közúton, városban, mindenhol. Nem kell parázz
-akkor jó -dőltem hátra, majd az autó el is indult.

Egy jó 1,5 órás út után beértünk kis csoda szülővárosunkba. Elnavigáltam Andrist majd leparkoltunk közvetlen a ház előtt.

-és ez az egész a tiéd? -kérdezte nevetve Andris miközben felmérte a házat
-ja, mostmár igen. Eddig anyuval laktam itt de hát, Ő már sajnos nincs köztünk-mondtam hallkan a végét. Még mindig kibaszott nehéz erről beszélnem
-résztvétem -jött oda hozzám Andris megölelni. Vettem egy mély levegőt miközben mellkasába bújtam majd megszólaltam
-gyere, válaszd ki, hogy hol alszol-mondtam és elengedtem elindultunk mind felfelé a lépcsőn
-amúgy geci jól néz ki ez a ház. Rohadt modern -mondta Andris aki engem követett
-köszi, szóval ez az egyik szoba-nyitottam be a vendég szobába. Majd sorjába az azon kívűl kettőt is megmutattam.
-nekem ez tökélletes lesz -mutatott az egyik vendég szobára 

Megágyaztam Andrisnak majd át adtam neki a szobát és elmentem fürdeni.
Mire visszaértem az én szobámba Kubak az ágyon feküdt.

-te már fürödtél? -kérdeztem majd mellé ugrottam
-aha, míg Andris szobáját csin addig
-szuper, viszont. Lehet egy nagy kérésem? -kérdeztem tőle mikózben mellé feküdtem és a fejemet a mellkasára hajtottam
-már előre félek
-én holnap 11-re megyek fodrászhoz, az kb 1,5 óra. Akartam sütni lassagnet de mire haza érek már délután. Nem tudnád elkezdeni helyettem? Az is elég ha csak a szószt megcsin. Meg amúgy is geci jól főzöl
-örömmel! Amúgy kajakra azt most ennék is.
-de akkor nem baj?
-dehogy, amúgy én mostanában megszerettem főzni.
-jó tudni -mondtam nevetve