Dráma társ (Pogány Induló ff.)

19. rész |váratlan felelősség|

3 hete történt, hogy Patrik kómában van. Igen, most gondolom mindenki arra kíváncsi, hogy mi van vele. Hát... Nem igazán kellt még fel, de az orvosok azt mondták, hogy magához képest az állapota pazar. 2 naponta látogatjuk meg őt Marcival, ami szinte fájdalmas, de... Ilyen az élet. Tény, hogy fáj látni a barátodat szenvedni, de tudom, hogy jobban lesz, ezért ez valamivel segít ezen a helyzeten. Ja, igen. Szóval Marci... Tegnap volt a 8. koncertje, ahova ugyan úgy mint majdnem az összesre el is kísértem. Mint mondta, tényleg nagyon gyűjt és kezd összeállni a kép. Ebből még lehet, hogy valami lesz is. Jah, ömm igen. A stúdiót, célszerűbbnek láttuk nem Marci szobájában elhelyezni hanem inkább nálam az egyik szobát berendezni inkább. Innen is látszik, hogy kezdjük kicsit otthonosabbá varázsolni ezt a nagy házat. Büszke vagyok magamra, hogy nagyjából mindent kézben tartok és Marcira, hogy minden lehetőséget megfog, hogy tudjon koncertezni.
Most épp otthon feküdtem a kanapén valami fura bűnügyi sorozatot nézve mikor egy jó régen látott név jelent meg a telefonom képernyőjén. Az a bizonyos név Korina volt, aki apám ágáról az unokanővérem. Fura csajszi de amúgy aranyos. Kint él a párjával a kisfiával Szlovákban. Nem tartjuk a kapcsolatot, viszont mindenről amiről kell általában értesítem. Szóval néha néha beszélünk.

-szia Életem -köszönt kissé gondterhelt hangon
-szia Korina, hogy vagy? Miújság felétek?
-nagyon jól köszönöm, viszont egy kissebb akadályba ütköztünk a mai nap.
-mesélj -állítotam le a filmet
-Noé szüleitől kaptunk évfordulónkra, Pesten egy wellnesbe egy 2 napos utalvámyt a héten hétvégére.
-vagyis holnapra?
-igen, és a probléma annyi lenne, hogy nem gyerek barát a hely... Esetleg nagy kérés lenne, ha Elit rád bíznám pár napra?
-dehogyis -örültem meg -nyugodtan hozzátok csak át. Nem gond, a hétvégére még amúgy sincs semmi programom.
-úristen... Nem tudod elképzelni, hogy most mennyire hálás vagyok neked. Nagyon köszönöm -hálálkodott
-igazán nincs mit. És mikor hoznátok át?
-ma hajnalban indulunk. Reggel, 8-9 körül ha az megfelel neked
-persze, akkor várlak, majd hívj
-oké, mégegyszer köszönöm, szia
-nincs mit -bontottam a vonalat

Imádom a gyerekeket, de az még közel sem azt jelenti, hogy ők is engem. Kicsit tartok a holnaptól de nincs mit veszteni.
Mivel már későre járt, kikapcsoltam a tévét, elmentem a pizsomámért, majd lezuhanyoztam pár perc alatt. Megtörölköztem, majd felhúztam a pizsomám, mindent lekapcsoltam és bezuhantam a puha ágyamba. Alig várom a holnapot.

A telefonom eszeveszett csörgésére keltem. Bazdmeg... Ébresztőt állítani meg majd az Angol királynő fog ugye Jessa? Felkaptam az éjjeli szekrényről a telefonomat, majd elhúztam a kis zöld ikont, ezáltal elindult a beszélgetés.

-szia, lassan ott vagyunk nálad. -köszönt lágy hangon az unokanővérem
-szia, szuper várlak -mondtam majd kinyomtam a telefont és rohantam a fürdőbe összeszedni kicsit magam.

Kifésültem a hajam, arcot mostam majd fogat mostan és már szaladtam is a gardróbba, hogy leváltsam a rajtam lévő Marci egyik már elnyűtt pólóját és, hogy ne bugyiba fogadjam az unokasővéreméket. Felhaptam magamra egy Adidas rövidnadrágot. Mire a zoknimért nyúltam, hogy, azt is gyors magamra kapom, már szólt a csengő, ezért ezt a tervemet elvetettem és siettem ajtót nyitni rég nem látott családtagjaimnak.

-sziasztok -nyitottam mosolyogva atót.
-szia Jessa -ölelt meg a nővérem
-szia, Kelemen Noé -fogott velem kezet Korina párja akit eddig csak a Facebook profilján tudtam csekkolni.
-Répási Jessica, örülök, hogy megismerhetlek -mosolyogtam rá, majd a babakocsira pillantottam. Fordítva volt nekem, ezért a kisembert nem tudtam látni de belljebb léptem ezzel is jelezve, hogy jöjjenek belljebb.
-khm, a kupit nézzétek el -mondtam nevetve
-nálunk ez kb 3x durvább Jessa -mondta Kornia miközben a babakocsiból emelte ki Elit. Kiemelte majd felém tartotta a kis csöppséget aki kicsit kissebb mint én azt tudtam. Fix, még nincs 1 éves sem. Jézusom, mi lesz ebből. Óvatosan kiemeltem kezei közül, majd egyből rám is pillantott Eli mosolyogva.
-hát szia -köszöntem neki mosolyogva, mire csak jó ízűen kacarászni kezdett-velem leszel pár napot. Remélem megleszünk. Megleszünk Eli -csikiztem meg egy kézzel a pocakját mire csak nevetve kicsit összehúzta magát.

-minden benne van a táskájában, tápszeres szóval mákunk van. Egy csomó ruhát, pizsomát, pelust, cumit, cumis üveget, játékot és mindent raktam neki. Ha lehet és időd engedi, néha érje szabad levegő, és kérlek ne fürdetsd tusfürdővel, csak azzal a baba fürdetővel ami a táskájában van. Babakocsit itt hagyom, és amikor már nyűgös adj neki kérlek kaját. Lefektetni felnyolckor szoktam, de ha előbb elálmosodik nyugodtan fektetss le, és ebéd után is egy pár órára rakd le. Baby őr is van, azt is célszerű használd.-hadarta el Korina amit én pislogva csak figyeltem
-oké, azthiszem meg leszünk-mosolyogtam rá bíztatóan

Gyors búcsút vettek elitől majd még vagy 5x hálálkozni kezdtek, majd elbúcsúzva mindenkitől elmentek, így kettesbe maradtunk elivel.

-na Eli, mit csináljunk? -kérdeztem tőle reménytelenül, hisz nyilván egy alig 10 hónapos baba nem fog válaszolni. Fasza... -vigyük fel a cuccaidat-mondtam neki, amit egy kuncorgással díjazott. Egy puszit adtam feje tetejére, majd felkapva egyik kezembe a vagy 10 kilós táskát kezdtem el fel szenvedni az emeletre elivel a kezembe.
-na Eli, itt fogsz aludni -mutattam neki a hálószobát. Vagyis, amúgy még nem tudom, hogy egyedül merem e hagyni. Paranoiás vagyok néha. Lehet inkább jobb ha vele alszom. Eli elkezdett nyöszörögni, majd a fejét a vállamba fúrni.
-éhes vagy? -kérdeztem nevetve miközben a hátát simogattam. Ő csak egy nyöszörgéssel válaszolt. Ezt igennek vettem, ezért kivettem a tápszert és a cumisüveget a táskából, majd magamhoz véve minden cuccott, sétáltunk le újból a nappaliba, s onnan pedig a konyhába. Elit leraktam a kanapéra, onnan csak nem fog leesni, mivel geci nagy. Már kezdtem összekeverni a fehér port (nem minden kóla ami fehér;) ) a langyos vízzel amikor megszólalt a csengő. Ki a tököm jön, úgy, hogy nem is szól? Két ember nem szól ha jön, az egyik Patrik aki kómában van jelenleg, a másik pedig Marci aki pedig Andris stúdiójában.
Magamhoz vettem a már egyre nyűgösebb Elit, majd a kukucskálóba pillatva, megnyugodtam, hogy ki az. Marci.

Ennek mi lesz a vége...