Dráma társ (Pogány Induló ff.)

15. rész |lépnem kell|

Reggel az ébresztő hangos visítására keltem. Ilyenkor ketté tudnám rúgni azt a szart. Valószínüleg a szomszéd sem díjazta. Jah, míg a tőlünk kb 50 méterre lakó szomszéd felkelt, addig Marci békésen aludt mellettem. Ha bombát robbantanék vajon felébredne rá? Nem, erre nincs időnk.

-Marci -suttogtam. Igaz, tudom hogy reménytelen suttognom. Még mindig félig rajta feküdtem a keze pedig még mindig a fenekemen pihent. -kelni kéne-pusziltam bele a nyakába de semmi. -Marci -ültem fel -el fogunk késni
-hm -isteni csoda...
-Marciii -kezdtem el puszilgatni az arcát-egy hete nem voltunk suliba. Nem biztos, hogy jó ötlet most elkésni-suttogtam
-csak még 5 percet... -nyöszörögte és magához húzott -veled akarok még aludni legalább még vagy 5 percet
-de 5 perc -bújtam hozzá
-annyi -suttogta

-kész vagy? -jött be a fürdőbe már teljes szettbe. Basszameg... Miért néz ki ilyen kurva jól?
-mindjárt -mondtam miközben a hajamat még gyorsan átfésültem -de komoly lett a szetted Kis Kubak
-ez nem is szett, ez már egy szerelés-mutatott végig magán büszkén
-beszélni akarsz, de szerintem nincs miről-folytattam nevetve
-beszél helyettem a zeném, hallgatsd mindenkitől
-halott barátokat akarok, egy temetőt-fordultam felé mosolyogva
-hotbox a szobában tesó, itt már nincsen levegő -csókolt meg mosolyogva
-na menjünk te Grasa -nevettem miközben az arcunk között még mindig csak vagy 5 centi volt
-menjünk -csapott rá a fenekemre majd belemarkolt
-Marci -nevettem

Kimentünk a fürdőből, felvettük a cipőnket és a buszmegállóba szinte rohantunk mivel 2 percünk volt odaérni.

-szerintem ezt gecire lekéssük Bby-mondta lihegve miközben kirohantunk az utcából
-nem, én már látom a megállót-lihegtem én is -bazdmeg -keztem el még jobban rohanni mikor megláttam a felénk közeledő buszt. A busz már a buszmegállóban állt, felvette az összes utast és az ajtókat becsukta, kivéve az elsőt
-köszönjük -mondta Marci lihegve. Pont elértük szerencsére
-jók vagyunk -nevettem mikor leültünk az egyik 2-es székre
-kész csoda -fújtatott majd a telefonjáért nyúlt, ami a táskája oldalzsebében volt berakva. -szerintem így is elkésünk
-sejtettem
-nem baj Bby, ilyen ez a szakma -puszilta meg az arcom
-de legalább nem ittunk -dörzsöltem meg az arcom közben

Amíg Szentesre átértünk, addig átbeszéltük a mai napot hogy mi a terv és, hogy hogyan fogjuk túlélni ezt a napot is. A legjobb megoldásnak láttuk, ha kibírjuk ezt a 7 órát, beszívunk majd haza megyünk és estig alszunk.  És akkor mit csin este? Alszunk.

-bocsánat a késésért tanárnő -léptünk be a fizika terembe
-10 perc késés -rázta a fejét mérgesen-ne legyen több ilyen. Ez az utolsó évetek, ezt már bírjátok már ki
-igyekszünk tanárnő -mondtam
-üljetek le -mondta hallkan

Beültünk az utolsó elötti padba, ahol senki sem ült majd én Marci combjára helyezve mind a két vádlim figyeltem az órai anyagot.
Az első óra gyorsan le is pörgött majd már mehettünk is ki szünetre.

-és ti most kajak együtt vagytok?-jött oda hozzánk Réka az egyik osztálytársunk. Hm, gondolom ez is azért történt mivel Marci kezd befutni. Eddig a csaj évente 3x szólt hozzám, s most is túlzok.
-ja, de neked ehhez közel sincs semmi közöd -mosolyogtam rá
-merthogy?! -vonta kérdőre az előbb halottakat
-mit szeretnél ezzel elérni Szívem?-nevettem gúnyosan -törődj a saját életeddel és ne máséval
-nem illik hozzád Marci -nézett végig rajtam tettetett undorral -csak szánalomból szeret úgyis. -nevetett
-igen? Akkor gondolom hallottál arról, hogy kezd befutni -nevettem. Igazi kurva... Tökélletes szemléltetése a kihasználásnak ez a lány. 
-ahm, ja. Hallottam ezt-azt. Biztos sok pénzt kap ezért -nézett csillogó szemekkel Marcira aki 5 méterre tőlünk belszélgetett az egyik évfolyamtánsunkal
-valószínűsítem, hogy többet kap mint te az örömlány munkáddal -nevettem -de képzeld nem tudom, mert nem érdekel a pénze. Sőt nem is fog
-te ribanc -köpött le majd ott hagyott. A kurva anyját. De undorító egy csaj...

A pólómmal letöröltem az arcom majd idegbajosan Marcihoz siettem.

-ezt láttad? -kérdeztem tőle. Épp egy láthatóan kurva unalmas beszélgetést zavartam meg, amit Zsoltal folytatott.
-mit kellett volna? -kérdezte nevetve
-vágod, oda jött hozzám a faszom Réka és pofán köpött  -fontam össze a mellem alatt a kezeimet. Valószínűleg úgy nézhettem ki mint egy duzzogó óvodás
-merthogy?
-mert mertem neki azt mondani, hogy egy olcsó kurva -mondtam mosolyogva
-de ez így van Bby -karolta át a derekamat
-azthiszem rád akar mozdulni -nevettem
-rám? Üzenem neki, hogy telljesen fölösleges. -mondta mosolyogva
-a pénzedet akarja
-hallod Nyunyó, nem lesz attól túl sok pénzem ha meghívnak kétszer vendégfellépőnek
-nekem mondhatod. Engem aztán nem izgat a pénzed
-ezért hálás is vagyok -csókolt meg-mármint, hogy nem használsz ki
-nincs az az Isten -néztem a szemébe mire újra elmosolyodott
-menjünk vissza a terembe

2. óránk matek volt. Persze, gecire nem figyelt egyikőnk sem. Mind a ketten a padon fekve néztünk ki a fejünkből. Az óra fele már eltelt de én kezdek szédülni. Hányingerem van és forog a világ. Nem értem mi történik....

-Baba -suttogta Marci -jól vagy? Geci sápadt vagy -fogta meg a vállam mire én megráztam a fejem
-persze -suttogtam, majd vissza döntöttem a fejem a padra. Nem, kurvára nem vagyok jól, de nem akarom, hogy mindig én legyek a központban. Egyre jobban erősödött a hányingerem.
-ez biztos? -emelte fel a fejét.
-lehet, hogy mégsem -suttogtam.
-de mi a baj? Szédülsz?
-hányingerem van -suttogtam -de nem vészes, hagyd csak -legyintettem
-ne hazudj -húzta össze résnyire a szemét
-hányni fogok -álltam fel, majd kirohantam a teremből, egyenesen a női mosdóba.

Az első fülke ajtaját szinte feltépve léptem be és adtam ki magamból mindent. A szédülésem elmúlt de attól függetlenül valami gecire nem jó. A hátamon lassan egy meleg kezet éreztem és a hajamat eltűrte. Marci... Annyira szégyellem magam, hogy mindig csak velem van a probléma. Annyira utállom, hogy mindig én vagyok a szerencsétlen akin állandóan segíteni kell. Az lenne a legjobb ha nem is segítene. Csak problémát csinálok neki mindig. Valamit lépnem kell...