~Nathan~
Őszintén szólva nem könnyebbültem meg. Daphene már nem csak egyszer-kétszer járt az eszemben, hanem kurvára mindig. Valószínűleg azért, mert a nyilvános flörtölés kezdett feltűnni mindkettőnk számára, és elkezdtünk távolságot tartani. Legalábbis próbálni. Amennyire lehetett, hiszen egy fedél alatt éltünk. Daph általában olvasott vagy tanult, én pedig vagy edzettem vagy egy csajnál aludtam. Valahol muszály volt levezetnem a feszültségeket, amik gyülemlettek bennem fel. Ma is így tettem, viszont kicsit előbb értem haza, mint észre vettem.
Hallottam, hogy valaki éppen tusolt. Mázlista. Őszintén fogalmam sem volt, hogy ki volt, de inkább megvetettem az ágyamat. Ahogyan éppen készen lettem észrevettem egy könyvet a komódon. Biztosan Daphene könyve. Josh nem nyúlt könyvhöz évek óta, és mivel nem beszéltünk ezért úgy voltam belenézek a könyvbe, hátha találok valami érdekeset, és rájövök miért szeret annyira olvasni. Elhelyezkedtem a kanapén, vagy mondhatnám, hogy az ágyamon és kinyitottam ott ahol éppen tartott. Viszont szerintem nem voltam felkészülve arra, amit a könyvben találtam.
Tudtam, hogy léteznek erotikus könyvek, de szerintem ez a kifejezés nem elég arra, amit találtam Daph könyvében. A legelgondoltatób az az, hogy ilyen mocskos dolgokat olvashat bármelyik ártatlannak tűnő lány, mint például Daph. El sem merem hinni, hogy ő tényleg ezeket a sorokat olvassa, mint én. Elképzelem a pírt az arcán miközben olvassa ezt a könyvet, és, ahogy megfeszülnek az izmai. Egy kicsit én is elmosolyodtam. Baszki.
Ebben a pillanatban választ leltem abban, hogy ki van a fürdőszobában. Daphene lépett ki a szobából, vizes fürtjei egy fehér törölközőre csöppentek, ami körbefogta a derekát. Egy rohadt kis törölközőt viselt csak. Dögös volt, nem fogok hazudni. Nagyon is. Már kezdtem azt hinni, hogy direkt csinálja velem, de ő éppúgy megijedt a jelenlétemtől, mint én az övétől. Egy percre megrezzentek az izmai és az állkapcsát összeszorította, majd még jobban, mikor meglátta mit tartok a kezemben.
-Nate, ha nem adod vissza azt most azonnal, én esküszöm... -mondta kissé mélyebb hangon, mint a sajátja, de beleszóltam mondanivalójába.
-Szerintem ne esküdözz nekem, amikor kibaszottul csak egy törölközőt viselsz, Daph.- mondtam ki habozás nélkül, mire ismét megfeszültek az izmai. A rózsaszín foltok minél erősebben jelentek meg az orcáján.
-Nate...- lépett hozzam közelebb, mire én belenéztem a könyvbe és egy mosollyal az arcomon elkezdtem felolvasni az éppen kínos jelentet.
-Mire még gyorsabban kezdett bennem mozogni...- ekkor Daph rám vetette magát és próbálta elvenni tőlem a könyvet, de túl kicsi volt az én termetemhez képest. Viszont kurva szexi is volt egyben.- Az orgazmus egyre csak tombolt bennem, és...
-Nathan, kinyírlak esküszöm!- kiabálta hangosan mire felhagytam az olvasással, és arra figyeltem, hogy Daph nehogy megszerezze a könyvet. Nem engedhettem meg neki ezt az örömet.
-Miért, szerintem olvashatnánk még belőle.- húztam tovább az agyát, mire még jobban bepörgött. Daph már rajtam ült szó szerint, és, ahogyan próbálta elvenni a magasra tartott kezemből a könyvet, és mozgott rajtam... bassza meg.
A törölköző még mindig körülölelte viszont, ha így folytatja nem sokáig. Normális estben totál beindultak volna, ha egy lány így mozogni kezd rajtam, viszont rohadtul nem indulhattam be a haverom húgára...
Az sem segített, hogy így még közelebbről megvizsgálhattam. Gyönyörű szemek, göndör fürtök, dús ajkak... nem volt a segítségemre, hogy ez a törölköző kurvára kiemelte az alakját és domborulatait is.A könyvet leengedtem olyan magasságba, hogy Daph eltudja érni, majd azonnal kikapta a kezemből az erotikus példányt. Szerintem benne csak ekkor tudatosult, hogy milyen pózban is ült rajtam. Már nem mozgott hála az égnek így sokkal könnyebb volt tartóztatnom magam. A göndör fürtjeiről csöpögött a víz éppenséggel a felsőm anyagára. Daph szemei megakadtak a számon. Baszki. Szerintem annyira belemerült, hogy észre sem vette, hogy milyen szemmel láthatóan nézte ajkaim. Halvány mosolyomat látván rögtön kapcsolt, és felnézett a szemeivel. Igazából simán leülhetett volna, vagy lebökhettem volna, de egyikünk sem mozdult. Az ajkaink már olyan közel voltak, hogy szinte perzselt a jelenléte. Ő is akarja. Láttam a szemében a vágyat, hogy megcsókolhassa számat, és megtudja milyen, amikor valaki tényleg őt akarja.
Mikor viszont bezárhattam volna a távolságot ajkaink között inkább az eszemre hallgattam. Baszki nem csókolhatom meg a haverom kishúgát bármennyire is akartam volna. A tudat, hogy mit tettünk, vagy inkább mit tehettünk volna mindkettőnkben tudatosult és elhúzódtunk, viszont Daph még mindig az ölemben ült én pedig élveztem. Rohadtul.
Szóval... miért jöttél haza?- kérdezte Daph, de tudom, hogy igazából csak terelni próbálta a szót.
Gyorsan végeztünk.- adtam egy elég egyértelmű választ viszont nem hiszem, hogy túlságosan boldog lett volna a választól, amit kapott. Bele harapott az alsó ajkába és baszd meg kurva szexi volt...- És miért nem beszélünk erről.- mutattam a kezében lévő könyvre, amit olyan szorosan tartott.-Tudod azt hittem, hogy te ilyen ártatlan lélek vagy Daph. Mindig olvastál meg csendes voltál... kezdem érteni miért.
-Oh Fogd be, Nathan. Mintha neked nem lenne hiányosságod.- nézett rám kérdőn viszont tudtam a választ. Persze, hogy volt hiányosságom. Nem is egy és nem is kettő. Viszont én ezzel megtudtam békélni.
-Oh nyugodj meg, kis Ambrose, nekem nem is egy hiányosságom van.- folytattam volna viszont egy éles hang megzavarta mondanivalómat. A komódra tekintettünk, ahonnan az éles hang szól, és, mint kiderült ez Daph telója volt.
Ennek felismerését követően lemászott rólam, és elvette a telefont. Nem tudom melyik érzés volt rosszabb. Az, hogy már nem foghattam az ölemben, vagy az, hogy úgy elmosolyodott az üzenet elolvasása közben, hogy biztos voltam benne, hogy valami seggfej van a telefon másik végében. Próbáltam őrizni a nyugalmamat, de valljuk be Daph nem arról volt híres, hogy olyan pasit választ, aki meg is érdemli őt. Még egy mosoly. Bassza meg.
-Ki az?.- a hangom éles volt és mély. Amint felnézett a telefonból megforgatta a szemét.
-Bocs, de mi közöd is van hozzá?... lássuk csak...semmi.- mondta majd vissza szegezte a tekintetét a készülékre.
-Daph... ne játszadozz velem.- jelentettem ki, mire ő is felemelte a hangját.
-Játszadozom? Én sem megyek oda hozzád minden nap, és kérdezem meg, hogy éppen melyik csajjal keféltél éppen ezért semmi közöd ahhoz kivel beszélek.- mondta miközben felállt és a szobája felé vette az irányt, de pont Josh jött ki a konyhába mire felkaptuk mindketten a fejünket.
-Srácok, tudjátok hány óra?- kérdezte tőlünk, miközben a fejet vakarta.- Mi a fene van megint?- kérdezte. Még szerintem félig aludt.
-Megmondanád Nathannek, hogy semmi köze ahhoz, hogy kivel beszélgetek?- kérdezte Daph szúrós hangon. Itt már kezdtem azt hinni, hogy Josh is meg fog haragudni, de inkább visszakérdezett Daphnek.
-Mi van? Beszélgetsz valakivel?- húzta össze a szemöldökét Josh is.
-Jesszusom fejezzétek már be, ennyire nem bíztok bennem?
-Én a választásodban nem bízok.- jelentettem ki nyilvánvalóan.
-Oké, ez így rohadtul nem fair. Josh neked már két éves kapcsolatod van, Nate te pedig szó szerint bárkit megkaphatsz. És mi van velem? Nekem nem ilyen egyszerű, mert az előző pasim is olyan önző volt, hogy baszott a fejemre, úgyhogy fejezzétek be, amit csináltok, mert én is ugyanannyira megérdemlem a boldogságot, mint ti.- csend ült a szobára. Az utolsó hang, ami megtörte az Daph ajtójának a csattanása volt.
Ránéztem Joshra, és ő pont úgy volt lehangolva, mint én. Megráztam a fejem, és közben hátradőltem a kanapén.
-Jó éjt, már amennyire.- szól Josh miközben visszaballagott a szobájába. Én egy biccentéssel viszonoztam, majd lekapcsoltam a villanyt.
Így is elég nehezen tudtam aludni na, de még ez. Talán jobb lett volna, ha a csajnál alszok. Mérges voltam magamra. Rohadtul. Igazat mondtam, mert nem benne nem bíztam, hanem a paliban, aki választhat. Daph túl hiszékeny ahhoz, hogy valakit vissza tudjon utasítani. Túl naív, mindenben megpróbálja a jót látni. Ezek a barmok meg csak a szexet látják benne. Ez volt eddig az összes exével. Igaz mindig más okot találtak ki, de a lényeg mindig ugyan az. Valamiért mindig törődtem vele, ha nem is mutatom mindig ki. Régebben azért, mert úgy éreztem olyan, mintha a kis tesóm lenne, most viszont azért, mert valami van köztünk. Valami, amit én sem tudok megmagyarázni, de van. Ott vibrál kettőnk között, és nem alszik el. Ijesztő belegondolni, hogy a régi énünk, ha látta volna mi történik itt a kanapén, vagy hallaná a flörtölésünk fel sem ismerne...hagyjuk is.
Próbáltam aludni. Tényleg próbáltam, de az összes gondolatom egy szőke hajú lány körül forgott....
YOU ARE READING
Utálom, hogy akarlak...
RomanceFogalmad sincs arról, hogy mit csinálsz velem, virágszál...