Vérfarkasok

Part 11 - A kórház

Sötétség tárult a szemem elé, a szemhéjam rám nehezedet. Hallottam a szívem heves dobogását. Miért nem tudom kinyitni a szemem? Mi történik velem ? Hangokat hallok, egy női hang, ez Nicole hangja . Majd egy erős, markàns férfi hang szólalt meg, akit a fejemben is hallani szoktam. Jason, Jason itt van. Hangos pittyegés hang szólt mellettem. Mi a franc lehet ez? Hol vagyok ? Megpróbálom megmozdítani a kezem, de olyan mintha mázsás súly lenne rajta. Nem tudom, hogy sikerült -e. Továbbra sem tudom kinyitni a szemem.

 ⁃ Kis farkas...fent vagy ? - szólt a fejemben Jason .

⁃ Igen, de nem tudom kinyitni a szemem. ⁃ Nincs semmi baj, most már biztonságban vagy . - nyugtatott meg a hang, ami már annyiszor megtette.

 - Pihenned kell, ne erőltesd meg magad .

 Ekkor éreztem , hogy megint elnyel a sötétsèg. Nem tudom mennyi ideje lehetek màr kiütve, de úgy érzem most màr elég ideje , hogy kitudjam nyitni a szemem . Próbálkozom vele , most màr nem olyan nehéz mint előzőleg volt. Elsőnek homàlyosan látok, mintha egy akvárium belsejéből néznèk kifelè. Lassan kezd kitisztulni a tér. Elsőnek egy kék szempárral találom szembe magam. 

 ⁃ Jason ! - felemelt hangnemben szólítom őt, apró mosollyal az arcomon .

 Megszorítja a kezem . - Kis farkas...felébredtél . - puszilta meg a kézfejem. 

 ⁃ Nagy nehezen . - simogatom a kezét. - Körbe nézek, csak fehér falakat látok. Gépeket magam mellett, a kezemben pedig infúzió . 

- Mi történt velem ? - kérdezem rekedt hangon Jasont .

 ⁃ Megtámadott téged egy farkas Vadász. Nem tudom , hogy honnan tudta, hogy te az vagy . - simogatta meg az arcomat.

⁃ Asszem kezd rémleni ... szétcsesztem a kocsidat .

 ⁃ Ohh ezzel ne foglalkozz kicsim, az csak egy kocsi , de te pótolhatatlan vagy . - puszilgatja a kezem.

 ⁃ Honnan tudtad, hogy bajban vagyok ? - néztem a kék íriszekbe.

 ⁃ Bevésődtél nekem Lizi . Mindent érzek amit te is. Éreztem , hogy félsz, a sebeidet. Majd megjelentek rajtam is. Ugyan úgy véreztem, ahogy te is. Csak mivel bennem nem voltak golyók, ezért hamar összeforrtak. Rohantam , ahogy tudtam hozzád. Sajnálom, ha hamarabb odaérek, lehet hogy nem kerültél volna ilyen állapotba . - hunyta le a szemeit . 

 ⁃ Ne hibáztasd magad Jason. Nem tehetsz róla. Te siettél ahogy tudtál és megmentettél. Köszönöm. - húztam magamhoz közelebb a kezét. - Mi lett a vadásszal?

 ⁃ Elfogtuk, majd nem sokára személyesen fogom kihallgatni . Nem akartalak itt hagyni , amíg ilyen állapotban vagy . 

 ⁃ Most már jól vagyok. Hála a farkas létnek . Összeforrtak a sebeim, talpra tudok állni. - felültem. 

 ⁃ Addig nem kicsim, amíg az orvos azt nem mondja . - visszanyomott az ágyba Jason.

 Ekkor kopogást hallottunk , bejött az ajtón egy közepes magasságú 30 év körüli férfi. Fehér köpeny volt rajta , kék ing és világos szövetnadrág . 

 ⁃ Jó napot Elizabeth ! Én Scott vagyok, a maga orvosa. Kétszer lőtte meg az a férfi, sikerült kivennem őket , de az egyik súrolta a szívét, ezért ájult el. - nézte a kórlapot, majd felpillantot a szemembe. 

 ⁃ Jó napot ! Jól érzem magam, szerintem összeforrt minden sebem. Köszönöm szépen a segítséget! Elmehetnék most már ? -kérdezem mosolyogva . 

 ⁃ Igen, úgy néz ki , hogy minden rendben. -mosolygott vissza rám. 

 Felálltam az ágyról, összepakoltuk a cuccaimat, Jason mindenben segített nekem. Kézen fogva mentünk ki az ajtón, azért hogy el ne essek véletlenül. 

 ⁃ Scott tudja ? -fordulok a férfi felé.

 ⁃ Igen, mivel ő is az . A falka orvosa . - karolta át a vállam. 

 ⁃ Áhh...így már értem. -biccentettem.

 ⁃ Figyelj kincsem, elszeretnélek vinni egy biztonságos helyre .

 - Közben sétáltunk a kocsi felé, ami már egy teljesen úgy fekete BMW volt .

 ⁃ Hova ? - néztem kék szemeibe. 

 ⁃ Hozzánk, a falkám törzshelyére. -simogatta meg az arcom. 

 ⁃ Jason, ez nem hiszem , hogy jó ötlet lenne . Mit mondok az apámnak? Mit fognak szólni a falkád tagjai ? -bújok bele az ölelésébe. 

 ⁃ Az apádat felhívod, hogy egy ideig a barátnőidnél leszel , készültök egy vizsgára. A falka tagok pedig nagyon örülnek neked, bevésődtél nekem Lizi , én vagyok az alfa , mindent megtesznek érted, úgy ahogy értem. Farkasként egyek vagyunk . 

 ⁃ Te vagy az alfa ? Ezt még nem is mondtad . 

 ⁃ Igen bébi , én vagyok - mosolyog rám azokkal a csillogó kék szemekkel .

 ⁃ Jó rendben, legyen. Elmegyek veled hozzátok. - mosolyogtam vissza rá.

 Kezdek felépülni lelkileg a történtek után, úgy érzem vele tényleg biztonságban vagyok. Viszont, nem hagy nyugodni amit Tayler mondott . Most hogy tudom ő az alfa. Kezdem érteni amit a srác mondott . Csak valahogy nem tudom elhinni , hogy Jason képes lenne átverni engem. Kezdem nagyon megkedvelni, nem akarok átélni egy újabb csalódást .

 Megékeztünk a kocsival az erdő közepére. Olyan mint egy hatalmas bunker, minden fàból van. Beléptünk az ajtón, egy nagy udvar rész fogadott minket. Kisebb gyakorló pàlyànak néz ki .

 ⁃ Kis farkas...szeretném, ha gyakorolnál itt a srácokkal. Tudom, hogy egy alfa vérfarkas lányaként, hatalmas erőt örököltél. Szeretném, hogy megtud magad védeni, most hogy ennyien vadásznak rád . - fordult felém Jason . 

 ⁃ Én megtudok védeni magam. - tettem keresztbe a mellem alatt a kezeimet. 

 ⁃ Egy hétköznapi farkas ellen igen, de láttad hogy a Vadász is rád tudott lőni . Én bízom benned kicsim, tudom, hogy mire vagy képpes , csak vedd úgy hogy ez egy gyakorlás rendben ? - simogatja az arcom .

 ⁃ Remek . Azért az oxigént beszívhatom még magamtól? -durciztam . - Esküszöm úgy érzem magam mint egy óvodás, aki tesznek ide-oda. 

 ⁃ Kis farkas...ne csináld ezt. Csak vigyázni akarok rád . - ölelt magához . Felnéztem a gyönyőrű kék szemeibe . - Gyere kicsi, nézük meg a többieket . - fogta meg a derekamat és tessékelt be a bejárati ajtón. Beléptünk a hatalmas fa ajtón, egy tágas ebédlő térbe érkeztünk . Tele volt fa padokkal a terem, néhány farkas, ember bőrben csak néztek ránk.

 ⁃ Na hogy tetszik ? - nézett rám mosolyogva Jason. 

 ⁃ Otthonos . 

- Az , nagyon is . Az apám építette . Miután meghalt , én örököltem mindent . Néztem fel a tetőre , hatalmas ablakok voltak a fejünk felett. Szinte ugrálni lehetne rajtuk kívülről.

 ⁃ Várjunk, elhunyt az apukád? - néztem rá kidüllet szemekkel . 

 ⁃ Igen, de nyugi, már régen történt . Úgy 8 éves lehettem .

 ⁃ Ohh...Jason úgy sajnálom.

- Nincs semmi baj, maradtak azért szép emlékeim vele . - karolta át a vállam. ⁃ Nos, Nicole-t már ismered, Rich-et és Johs-t is .

 ⁃ Szia Kislány...rontott rám újra Rich . 

 ⁃ Sziasztok . - mosolyogtam vissza rájuk . Nem is tudtam, hogy vérfarkasok vagytok . 

 ⁃ Kincsem ezért kell gyakorolnod! Ezt is megfogod tanulni megfelelően használni. - Gyere , megmutatom a szobànkat . - fogta meg a kezem.

 ⁃ Egy szobában fogunk lakni ? - lepődtem meg .

 ⁃ Gondoltam , hogy ha màr úgy is aludtunk egy ágyban , akkor már miért ne . Zavar ? Mert akkor adok neked egy másik szobát. 

 ⁃ Nem, jó lesz így . Legalább éjszaka is biztonsàgban és nyugodtan alszom.