Part 19 - Csókok

94 2 0
                                    

Kinyitottam a szemem ès Rich , Nate, Nicole beszélgettek a konyhában. Feltápászkodtam és kinyújtóztattam elgèmberedett vègtagjaimat. Elindultam a fürdő irànyàba , mikor valaki megfogta a csuklóm.

⁃ Összevesztettek? - jött a kérdés Nate-től.

⁃ Egy kicsit , de nincs baj. - mondtam úgy mintha tényleg semmisèg lenne és legyintettem azzal a kezemmel amit Nate nem fogott.

⁃ Jó csak szólj ha szeretnél beszèlgetni . - nyugtatóan mondta.

⁃ Persze. - majd tovább mentem , Nate pedig elengedte a kezem.

Bementem a szobába, ahol Jason már nem volt ott. Összepakoltam a cuccaimat és elindultam a kijárat felé. Jason kint állt a teraszon a kávéját itta. Nem volt rajta póló, egy száll melegítő nadrágban álldogàlt és nézte a napot.

⁃ Mész is ? - kérdezte emelt szemöldökkel.

⁃ Aha .

⁃ Akkor elviszlek . - azzal berohant és már póló is volt rajta , úgy jött felém. Elvette a dolgaimat és elindultunk a kocsihoz . Megérkeztünk a házunkhoz, Jasonnel egész úton egy szót sem vàltottunk. Kivette a kocsiból a táskám és oda adta nekem.

⁃ Megpuszilhatlak ? - félve kérdezte. Bólintottam. Ezzel egy finom csókot nyomott a szám sarkába . Mintha áram ütés szaladna végig rajtam. Valahogy azt érzem ilyenkor, hogy ez az amire vágyom. Vettem egy mély levegőt, valószínűleg ezt hallotta is . Mosolygot rám és én is viszonoztam. Bementem a házba és letettem a cuccaim.

Apám fogadott az ajtóban. Dühösnek látszódott , karba tett kézzel állt előttem. Fehér ing és fekete nadrág volt rajta, valószínűleg munkába készül.

⁃ Te hol voltàl kisasszony ? És ki az a férfi aki hazahozott ? - vont kérdőre.

⁃ A baràtnőimnél voltam, ő pedig az osztàlytársam . Van jogsija , így kérdezte hogy hazahozhat -e. Mellesleg a szomszédunk . - utálok hazudni apának, de nem mondhattam el, hogy mi történt.

⁃ Aha....akkor menj fel a szobádba, holnap iskola! Tanulnod kell! - parancsolt rám.

Ezzel én felszaladtam és ki pakoltam a dolgaimat . Könyvel a kezemben az ablakához ültem és néztem Jason erkèlyét. Nem láttam sehol, a könyv felett lassan elaludtam. Késő este ébredtem fel, hogy hol ülök és mi is történik körülöttem. Vettem egy mély levegőt, becsuktam a könyvet és eltettem. Majd kopogásokra lettem figyelmes az ablaknál. Kinéztem és Jason volt ott. Kék szemeivel csak úgy vizslatott. Fekete nadrágot és kék pólót viselt, ami nagyon is kiemelte szemei színét. Kinyitottam az ablakot , ő pedig bemászott rajta .

⁃ Hát te mit keresel itt? Hogy másztál fel? - szegeztem neki kérdéseimet.

⁃ Láttam az erkélyről, hogy hogy aludtál el, gondoltam hogy segítek ágyba feküdni. - mosolyogot rám. - És....egyébként farkas vagyok, vannak adottságaim. - kacsintott rám.

⁃ Hát persze . - forgattam meg a szemeimet.

⁃ Héjj...ezt láttam...kis farkas...ne forgasd a szemed rám. - nevetett fel, miközben simogatni kezdte a karomat.

⁃ Jason.... - húztam el a nevét.

⁃ Igen, kis farkas? - simogatta meg az arcomat és olyan lágy hangon kérdezte, hogy éreztem megérinti a szívemet.

⁃ Ez így nem lesz jó. - mondtam suttogva .

⁃ Na és miért nem ? - húzódott közelebb hozzám és kezeit a derekamra helyezte. - Annyira hiányzott már a közelséged. - suttogta a fülembe. Teljesen kész vagyok ettől a férfitól. A lábam remegni kezdett. Pillangókat éreztem a hasamban. Érzem, hogy nem fogok tudni ellenállni neki.

⁃ Nekem is a tiéd. - válaszoltam halkan. Ekkor közelebb lépett és ajkát az enyémhez érintette. Akaratlanul is közelebb húzódtam hozzá. Kezeimet a tarkójára tettem , ő pedig szorosabbra fogta karjait a derekamon. Becsúsztatta nyelvét a számba és lassú simogatásba kezdett az enyémmel. Nem volt durva vagy gyors , inkább érzéki , szeretetteljes. Lassan haladtunk az ágyam felé és hátra estem, ő pedig fölém tápászkodott . Még mindig nem hagytuk abba a csókolózást. Folytattuk, addig míg levegővétel miatt el nem váltunk egymástól.

⁃ Jason...ezzel még várnunk kellene! - mondtam halkan, levegő után kapkodva .

⁃ Tudom, kis farkas! - simította végig az arcomat. - Nehéz ellenállni neked amikor a közeledben vagyok! A szívem hozzád húzz.

⁃ Ez csak a bevésődés miatt mondod? - kérdezem kicsit ingerülten.

⁃ Nem! Ennek ehhez semmi köze. Tudod nagyon jól, hogy nem lenne kötelező szeretnem téged , de nem tudok vele mit csinálni, nem tudok tovább távol tartani magam tőled! - nézett erősen barna szemeimbe.

⁃ Nekem még ehhez idő kell, nagyon megbántottál. - mondtam halkan.

⁃ Tudom, de többet ilyen nem fog előfordulni , megígérem. - komolyan mondta. - Na de most megyek, hagylak pihenni. - nyomott még egy csókot a számra és kimászott az ablakon. Fel sem fogtam , hogy mi történt, egyáltalán mit mondott. Az érintése tetőtől - talpig felperzsel . A csókját még mindig érzem a számon. A szívem még mindig hevesen dobog. Nagyon megbántott, de nem tudom ellökni magamtól, egyszerűen mindig visszamászik a fejembe és a szívembe, de lehet, hogy el sem ment onnan. Nem vagyunk együtt és nem is szeretném egyenlőre, de azt tudom, hogy szükségem van rá. Ő az én alfám!

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Aug 01 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

VérfarkasokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora