~Miért taszitasz el....~

13 4 0
                                    

~Rilés oliver~

Olyat jót aludtam és álmodtam én és húztam volna közelében őt mire meg nézem mi van egy párnat öleltem de várjunk el tünt.A riasztó nem riasztót akkor még a házban lehet.Ki másztam és meg néztem a fürdőt de nincs ott.Hová tünhetet el istenem remélem nem eset baja.Le mentem a lépcsőn ahol már bisztos hogy magélia a ház vezető asszony már bisztos csinája a reggelit.Nekem ő olyan mintha az anyukám lenne.Ugy is tekintek rá kis köröm óta ismerem.Ahogy le mentem már akkartam is menni hozzá hogy nem látott e egy lányt.

De nevetést hallottam és az ő nevetését ahogy magélia beszéli neki rólam amit ő akkar tudni.Hogy ennyire összhangban vannak az nagyon jó sokat is jelent nekem.Akit eddig látott vagy hallott vagy beszélt lányal akit haza hoztam nem lett jó vége.De vele más ez jó hajó láttom együtt is főznek.Na ezt a látványt egész nap el tudnám nézni.Magélia észrevesz és én mutatom hogy legyen ne szójon.El mosolyodtunk és míg én oda suranok a kedvesem hátta mögé.A derekára finom a kezemet. rám néz és gyorsan el is kapja a tekintetét de a nyakához bújok és meg puszilom amire persze sóhajt jó láttni és hallani hogy még ilyen hatásal vagyok rá.El kezdek suttogni a fülébe reggeli morcos hangomal.

-hát szabad ott hagyni az ágyban kincsem ezért most nagyon meg büntetnélek de még kegyelmezek-mondtam neki újra rám nézettet le vette a derekáról a kezemet ez nagyon idegesít.

-ne érj hozzám Oliver csak is azért maradtam hogy választ kapjak miért vagyok itt után a pedig már megyek is el-mondta és én ezen olyan jót nevettem.

-nagy tévedésben vagy kedvesem nem mész te sehova a barátnőm vagy is voltál mert 2 nap múlva el jegyezlek és a feleségem leszel drágám és akkor érek hozzád amikor akkarok mert az enyém vagy ha nagyon fel huzol még a nászészakánk is hararabb lessz ez tőled függ kicsi akkár még ma is összeházasodhatunk-mondtam közel hajol hozzá az orához érintve az oromat gyorsabban vette a levegőt.

-jo hát így játszunk bosszút akarsz állni mi Oliver de mondok én neked valamit sosem leszek a feleséged sosem leszek a jegyesed én neked egy senkid vagyok és leszek nem maradok itt ja és felejsd el a maffiádat ami már az enyém és minden mást álmodozni lehet Da az nem a valóság további sok sikert az élethez vagy akkár mihez-mondta és hátra lökött azt majd most még tanulnod hogy ki is az úr ittaházban.Már ment is ki felé amikor utána mentem és fel kaptam a hátamra.Mentem vele fel a lépcsőn míg ő sikoltozott.Alattam majd sikitozhat igazán.
Rá csaptam a fenekére ami még formásabb és tökéletesebb lett mióta utójára láttam vagy bele markoltam.

Le tetem az ágyra és elő vettem a bilincset hátja ha így akkor így szürke ötven árnyalatát játszunk.Meg kötöttem a feje felé a kezeit.Rá néztem ő pedig olyan gyülöletel amint most még változtatok.Nem sokára élvezet lesz a szemében.

-engedj el Oliver nem vagyok egy jaték baba amit ki kötöl és csinálsz vele amit akarsz vagy újra az lesz mint amikor először el vetted tőlem azt ami akkor az enyém volt megerőszakol újra vagy mi-kérdezte dühös nézet hogy mondhat ilyet tudom mit tetem akkor de mind változunk fejemet ráztam és hajoltam a nyakához amivel felfelé belé számoltam ebbe a cseresznye illatába amivel annyira csábitani tud még áltam a fülénél és kicsit rá haraptam finoman ami sóhajtott.

-oda vagy az érintésemet drágám tudom nem fogok semmi olyat tenni veled amit nem akarsz csak ha te mondod-modtam neki és vissza tértem a nyakához amit először csak puszillak hintetem be aztán kezdtem szívni és a kulcsontja felé haladni közben rá néztem most már vagy van a szemében mindig elérem amit akkarok.

A ruhájat le szakítottam róla minket jó lesz neki majd a pólom és a boxerem jó fog álni neki.Itthon persze amit csak én láttok majd.Rá néztem és egy szép fehér nemű takarta el az ő gyönyörű testét még amitől hamarosan meg szabadulós mert felesleges.

-Teszel még valamit vagy csak bámulsz vagy egész nap-mondta felébresztve a bámulásomból láttom nem változott régeni is ilyen volt.

-de kis türelmetlen valaki ne aggódj drágám egész nap alattam leszel hogy lábra ne ájj két hétig ez még igérem neked-mondtam válaszolni akkart de ki csatolták a meltartójat és le vettem a pólomat el kezdtem puszilgatni a melétt hogy fel izgasam de a játék itt még nem ért véget.A bimbói már ágas gotak mint az én éledező barátom a nadrágomban.Szivtam kényeztetem de addig amíg majd nem el nem ment mert nem hagytam neki.Dühösen nézet rám én csak nevettem rá.

-Befejezem ha adsz nekem egy csókot érzelmes csókot és válaszolsz nekem-mondtam és már a számra is tapad kis vad cica de ő az én cicám.Közben ki köttem a kezét és még közelebb húzott magához.

-fejezd be amit el kezdtél oli...kérlek-mondta nekem a kérése parancs számomra és meg is tettem kezemet le velé vezetem az utolsó ruha darabot is le téptem róla.Belé helyeztem kétt újamat amit nyögésekell díjazott zene füleimnek most pedig jöhet a kérdés.

-kicsim miért taszitasz el magadtól amikor nekünk együtt kell lennünk szerelemem-mondtam már az élvezethez közel járt.

-mertel taszitalak egyszerű szerintem....már magad...tól..is...rá..aahhhj...jöttél-mondta hát nem jöttem rá talán a régálom ról beszél nevagyok benne bisztos de szerintem igen el élvezet le nyaltam róla a nedvét ami még most is incsiklandó mint ő maga.

Lábait fel húztam és ketté nyitottam és el kezdtem amit kellet ami màr nagyon bárt rám kívánt.Bele markolt a hajamba és még közelebb legyek hozzá és jutasam csúcsra.Abba hagytam mi előtt el élvezet volna rosszul nézet rám.Le vettem a nadrágot és a boxert amiből már tudta mi lesz ezért már hátra is hajtott a a fejét.Ez nekem csak előny nagy hogy miért is majd később még tudjátok most nem árulom el.Belé hatoltam minden nélkül és újra úgy éreztem mintha egyszerre lennék a pokolban és a mennyben olyan jó volt vele lenni benne végre.Elélveztünk mind ketten de nekem ennyi még nem elég hasára fordítottam és már csináltam is az egész napot így töltötem vele remélem még lessz az eredménye.Nagyon kifáradt itt van a karomban és meg puszilom a fejét és ő még közelebb bújik hozzám én pedig át ölelem remélem mindig így fogunk el aludni és a holnap is ilyen lessz.

~Szépséges démon~Where stories live. Discover now