18. 🔞

150 25 11
                                    

* Ez a rész a Vakrandi című novellám folytatása, amelyet az előző dalos kihívásra írtam. Anno sokan kérték még Mamzinál és privátban is, hogy folytassam. Nos, remélem ugyanannyira élvezni fogjátok, mint a főszereplők😘🤭*

- Szóval Yoongi – morogja két csók között, - mit gondolsz, maradsz még egy kicsit, hogy megkedvelj?

Ködös tekintettel bólintok, majd visszahúzom magamhoz Jungkookot egy újabb nyelvtáncra, miközben hátsó felemet még jobban kitolom Jinnek. Na jó, azt hiszem egy kis extra ismerkedés nem árthat.
Készségesen hümmögök a világhírű énekes ajkai közé, ahogy Jin hüvelykujjával körözni kezd nedves makkomon. Jungkook a derekamra simít, kissé belemar ujjaival, majd lejjebb csúsztatja kezét, hogy megszabadítson alsómtól. Nem ellenkezem, hagyom, hogy levegyék az utolsó ruhadarabot rólam, így mindenféle zavaró tényező nélkül simulunk egymásnak. Az izmos, kidolgozott mellkasra simítok, most eszembe sem jut, hogy mennyire falnak megyek a velem szemben álló celebnek az összes zenéjétől.
Jin a nyakamba csókol, egyik kezével lágyan cirógatja oldalamat, míg a másikkal továbbra is farkamat kényezteti. Hosszát most már a csupasz félgömbjeinek nyomja, érzem, ahogy előváladéka összekeni bőrömet. Jungkook eközben alsó ajkamba harap, majd csuklómra fogva, egyik kezemet ágyékához húzza. Elégedetten morog a számba, amint kézbe veszem farkát, még nekem is megugrik a pulzusom a hirtelen tapintott mérettől. Finoman érek a makkjához, egyelőre még idegen nekem ez az Albert hercegesdi, de titkon felizgat, hogy vajon milyen lehet ezt máshol is érezni. Jungkook elszakad ajkaimtól, nagy tenyereit egészen fenekemig simítja, majd jól meg is gyúrja őket. Élesen szívom be a levegőt, fejemet hátra fordítom, éppen csak annyira, hogy elérjem Jin szépívű száját. Az idősebb örömmel tolja át nyelvét az enyém mellé, és amíg mostohaöccse hátsófelemet markolássza, addig ő végigsimít nyílásomon. A cseresznyepiros ajkak közé nyögök, ahogy megérzem egy ujját magamban. Jungkook elengedi a fenekemet, ágyékát belemozgatja kezem közé, majd végignyal az egyik mellbimbómon. Megkapom Jin második ujját is, de nem sokáig élvezhetem a kellemes stimulálást, ugyanis a fiatalabb móhon magához ránt egy hirtelen pillanatban.

- Nappali – morogja átnézve a vállam felett. Senki nem válaszol, de nem is kell, Jungkook már vonszol is az említett helyiség felé csuklómnál fogva.
Egy bézs színű, L alakú kanapé előtt állunk meg, legalább hat személyes az ülőalkalmatosság, ha nem több. Alatta ugyanilyen színű, pihe-puhe szőnyeg helyezkedik el, olyan érzés, mintha felhőkön állnék. Jungkook szembe fordul velem, nyelvét kidugva megnedvesíti ajkait, amit elködösült szemekkel nézek végig. Nagy tenyerét ezúttal a hátamra simítja, hosszú ujjai finoman cirógatják gerincem vonalát. Tarkómhoz érve sötét tincseimbe mar, mire enyhén felszisszenek.

- Térdre, szépfiú – dünnyögi rekedtes hangon, és már nyom is le öléhez.

Felsimítok izmos combjain, miután a kívánt pózba helyezem magam, ujjai tarkómról átsiklanak fejem búbjára. Kétkedve nézek fel rá, akaratlanul is eszembe jutnak újra Jimin szavai, miszerint az a teóriája, hogy az énekesnek fullasztó mérete van öv alatt. Nem tévedett, és bár jártas vagyok az orálban, azt hiszem ez még az én képességeimet is felülmúlja majd.
Jungkook a hajamba kap megint, ezúttal sokkal finomabb, mint egy perccel azelőtt. Tekintetünk összefonódik, miközben bíztató mosollyal ajándékoz meg. Nyelvemet kidugva végignyalok makkján, elsőre kissé furcsa a két kis fémgolyót is érezni a sós cseppeken kívül. Bátorkodom félig elnyelni, ahogy fejemet jobban magára húzza, közben ujjaimat tövére kulcsolom, hogy szinkronba mozgathassam ajkaimmal.

- Jó fiú – dicsér meg csillogó vággyal szemében. A bók kellően simogatja egómat, hiába rombolja le közben a domináns énemet. Felbátorkodva próbálom meg teljesen elnyelni hosszát, de lelkesedésem rögtön alábbhagy, amint bekönnyesednek szemeim a túl nagy méret miatt. Jungkook mindebből semmit nem vesz észre, vagy legalábbis nem akar, helyette elismerő, hangos nyögések közepette húz még jobban magára, még csípőjét is előre lendíti párszor.
Hirtelen tépem le fejemet farkáról, köhögök párat, ahogy könnyeim szabadjára engedik saját magukat. Hát nem volt éppen a legkellemesebb érezni azt az Albert herceget a torkomon. Jungkook az arcomra simít, elégedetten mosolyog, ágyékát újra az arcomba tolja.

Furcsa Pár. BL. 🔞 Befejezett.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora